„Tudod, azt akarta, hogy véres legyen a kése” – megpróbálhatták eltussolni a brit elit katonák barbár tetteit
„Úgy tűnt, megpróbál ölni minden egyes művelet alatt, minden éjjel meghalt valaki” – mondta egy korábbi bajtársa arról a katonáról, aki a brit különleges egység, az SAS tagja volt. A férfi egy hat hónapos afganisztáni kiküldetése alatt többtucatnyi embert gyilkolt meg, bajtársa az illetőt egyszerűen csak egy pszichopataként írta le. Brutális volt, ahogy egy afgán sebesült férfivel végzett egy akció során. Megmondta egy másik katonának, hogy ne lője le a férfit, ehelyett odament, és a saját késével vágta el a torkát. „Tudod, azt akarta, hogy véres legyen a kése” – jegyezte meg a szemtanú.
Egy vallomás a sok közül, amelyben a BBC Panorama című műsorának brit veterán katonák beszéltek a közel-keleti, amerikai vezetésű háborúkban való brit részvétel árnyoldaláról. Az ügy főszereplői a légierő különleges alakulata, az SAS, illetve a haditengerészet elitkatonái, az SBS – utóbbiak felelősségéről most esik először szó. A BBC mintegy 30 veteránt és bennfentest tudott megszólaltatni anyagához, az elvárt titoktartás miatt mindnyájukat névtelenül.
„Megbilincseltek egy fiatal fiút és lelőtték őt. Világos volt, hogy gyerek, még csak nem is katonakorú” – idézett fel egy esetet egy egykori katona. A brit elit alakulat egykori tagjai arról számoltak be a BBC-nek, hogy az iraki és afganisztáni háborúkban a speciális egységek bevett szokásává vált a razziák során elfogott, műanyag gyorskötözővel megkötözött civilek agyonlövése. A kivégzés után a halottak kezéről levágták a kötegelőt, majd pisztolyt tettek melléjük, mintha fegyveres ellenállókkal végeztek volna fegyvertelen civilek helyett.
Jelenleg egy bíró által vezetett független bizottság háromévnyi történést vizsgál, a brit közszolgálati médium által hallott történetek azonban egy évtizedet is átívelnek. A brit különleges erőket azért vetették be Afganisztánban, hogy a brit csapatokat védjék és támogassák a tálib harcosok és bombakészítők ellen a 2001-21 közti terrorellenes háborúban. Az afganisztáni konfliktusban 457, a brit csapatoknál szolgáló ember halt meg, több ezren pedig megsebesültek.
Barbár csürhe
Az egyik megszólaltatott SBS-veterán azt mondta, a „csürhementalitás” jellemezte több katonatársát, akik barbárként jártak el nem egyszer. „Láttam, ahogy a legcsendesebb srácok is átváltoztak, és komoly pszichopatikus vonásokat mutattak” – festette le bajtársai rémisztő átalakulását. Ráadásul, tette hozzá, ezek a srácok innentől a jog felett állónak, érinthetetlennek hitték magukat.
Az alapszabály az a különleges egységeknél, hogy el lehet venni annak az életét, aki a brit katonák vagy mások épségét fenyegeti. Ám a szemtanúk szerint az SAS és az SBS katonái saját szabályokat alakítottak ki. Például az olyan személyeket megölték, akik a célpontlistán másodszor vagy harmadszor fordultak elő. Ez úgy történhetett meg, hogy első elfogásukkor kihallgatták, majd elengedték őket, aztán ismét gyanúba keveredtek. Az egyik szemtanú így emlékezett vissza:
„Olykor megnéztük, azonosítottuk a célpontot, megállapítottuk a személyazonosságát, majd lelőttük. A szakasz gyakran csak odament és megölt mindenkit, akit ott talált.”
Egy másik tanú szerint a gyilkolás sokakat függővé tett, megrészegített, sok pszichotikus gyilkos volt az egységeknél. Egyes műveleteknél nagyobb, vendégházszerű épületekbe mentek be, és minden szobában megöltek mindenkit, akár álmában is. Sok esetben ha biztosítottak egy épületet, átfésülték újra, és mindenkit, aki még élt, megölték, a sebesülteket is. Márpedig ez a nemzetközi jog megsértése. Az egyik megszólaló egy olyan esetet is leírt, amelynél a csapat orvosa épp ellátott egy sebesültet, mire egy katona odalépett, és közelről fejbe lőtte a sérültet. Szavai szerint ez nem egy szenvedő emberen, könyörületből végrehajtott gyilkosság volt, hanem „emberölés”.
Az is kiderült, hogy az SAS magasabb rangú, régebb óta szolgáló tagjai a fiatalabbakat is arra biztatták, hogy minden férfit öljenek meg a rajtaütések helyszínein. Olyanokat is, akiket már elfogtak, lefegyvereztek, átkutattak, megkötöztek. Márpedig a jog szerint fegyvertelen embereket vagy hadifoglyokat nem lehet így kivégezni. (Emlékezetes, hogy az orosz erők Ukrajnában többször elkövethettek ilyen cselekményeket.) Az egyik veterán úgy fogalmazott, mindez szégyenletes, és semmi professzionalitás nincs benne.
A BBC által beszerzett videó és több beszámoló is megerősíti, hogy az egyes osztagok számon tartották a megöltek számát, sőt, versenyeztek is ebben a többi csapattal.
Amint említettük, sokszor azzal fedték el a valós történéseket, hogy fegyvereket tettek a megölt áldozatok mellé, így a helyszínről készült fotókon úgy látszódott, veszélyes elemeket likvidáltak. Direkt vittek magukkal hatástalanított gránátokat, vagy összecsukható tusú AK-47-es karabélyokat. Az akciókról írt jelentéseket pedig meghamisították, komoly és veszélyes incidensnek írva le, ami történt velük, így megúszták a katonai rendészet vizsgálatát. Sok esetben persze látszott a fotókon, hogy mindenkivel fejlövés végzett, kvázi kivégzésszerű volt az „akció”, pedig a jelentésükben az állt, tűzharcba keveredtek.
Mit reagált a politika?
Az oknyomozó riport szerint David Cameron akkori brit miniszterelnök kapott értesítést arról, hogy a brit különleges erők törvénytelen gyilkosságokat követnek el. Cameron 2010 és 2013 között hétszer járt Afganisztánban, és Hamid Karzai akkori afgán elnök is jelezte neki a fülébe jutott aggasztó információkat. Karzai többször felhozta neki, hogy tudomása szerint a brit különleges erők civileket, sőt gyerekeket is megöltek a műveleteik során.
Douglas Lute, korábbi amerikai NATO-nagykövet azt mondta: Karzai olyan következetesen emlegette ezeket az éjjeli razziákat és civil áldozatokat, hogy minden nyugati diplomata vagy katonai vezető tudhatta, ez fontos ügy számára. Lute szerint a problémáról így szinte biztos, hogy a teljes brit parancsnoki láncolat tudott, főleg, hogy egyes incidensek után az afgán speciális erők nem voltak hajlandók együtt harcolni az SAS-szel.
Cameron szóvivője szerint az afgán elnök általánosságban a NATO-erők akcióira panaszkodott, és nem hozta fel külön a brit egységek túlkapásait. Hozzátette, meg akarják várni a vizsgálat végét, de minden utalás arra, hogy „Lord Cameron összejátszott a súlyos bűncselekményekkel kapcsolatos vádak eltussolásában, teljes képtelenség”. Ehhez fontos hozzátenni, hogy sok más országgal ellentétben a brit különleges erők nem tartoznak elszámolással a parlament felé, közvetlenül a miniszterelnöknek és a védelmi miniszternek felelnek.
A BBC szerint a brit különleges egységeket összefogó parancsnoki struktúrában is mindenki tudott a gyilkosságokról. A lap egyik forrása szerint hallgatólagos beleegyezés volt ez ügyben a katonai vezetés részéről.
Sőt a beszámolók szerint ha az akciókról szóló bármely jelentésben felmerült, hogy törvénytelen gyilkosság történt, az adott katonát felhívta a központból a főnökség egyik jogi tanácsadója. Ilyenkor megkérdezte például, tett-e hirtelen mozdulatot a megölt áldozat halála előtt, mire persze az érintett katona már úgy emlékezett, hogy igen. Erre elvileg már reagálhattak lövéssel, azaz a katonát tisztázták.
A BBC megkérdezte a brit védelmi minisztériumot is az állításokról. A tárca közölte, elkötelezett a most zajló vizsgálatok támogatása mellett, és arra kért minden veteránt, álljon elő információival. Ezen túlmenően viszont jelezték, nem lenne helyénvaló kommentálniuk a vizsgálat tárgyát.
Ha beigazolódnak a vádak, akkor a brit elitegységek elveszíthetik a morális fensőbbséget, és nem lesznek jobbak „a terroristáknál és ellenségeknél, akik megkísérlik, hogy ártsanak nekünk” – írta Stuart Crawford katonai elemző az Expressen megjelent publicisztikájában. Ha bebizonyosodik több vád, akkor szerinte az elkövetőknek háborús bűnök vádjával kell bíróság elé állniuk. Felteszi a kérdést a szerző: hol voltak a tisztek az atrocitások idején? Ugyan a különleges erők bevetésein előfordul, hogy kisebb csapatokkal nincs tiszt, de az képtelenség, hogy ez minden alkalommal így történt. Szerinte a laza morállal párosuló „kantinkultúrának” is szerepe van abban, hogy megtörténhettek a szörnyűségek.
Az Akció a Fegyveres Erőszak Ellen (AOAV) nevű brit civil szervezet is régóta foglalkozik a témával, 2022-ben 54 oldalas jelentést publikáltak róla Gyilkolás az árnyékban címmel. A BBC oknyomozását kommentálva felidézik, hogy Northmoor-művelet néven már lezajlott egy katonai rendészeti nyomozás az ügyben, bár akkor mindössze három afganisztáni rajtaütést, és az ezeken megölt 52 ember esetét vizsgáltak. Az AOAV szerint több fontos gyanúsítottat és szemtanút sem hallgattak meg, fontos drónfelvételeket nem vizsgáltak. Sir Jonathan Murphy nyomozó, aki egy ideig tanácsadással segítette a Northmoort, „hibásnak és hatástalannak” nevezte az idejekorán, gyanúsított nélkül lezárt vizsgálatot.
Mike Martin liberális demokrata képviselő a Guardian szerint azt mondta, „ez a legújabb a bizonyítékok hosszú sorában arról, amit a brit különleges erők által Afganisztánban elkövetett háborús bűnökről hallottunk”. Martin szerint a legtöbben azért mentek Afganisztánba, hogy szolgáljanak, és az erőt törvényes úton érvényesítsék. A képviselő szerint lehangoló, hogy ezeket a szabályokat pont az elit katonák vették semmibe.
Jenkins elintézte
A BBC Panorama még egy komoly leleplezést tett közzé. A tálibok 2021-es afganisztáni hatalomátvétele után a régi rendszert és a nyugati koalíciós erőket szolgáló emberek ezrei menekültek el kétségbeesetten a radikális iszlamisták elől. Sok afgán a brit különleges erőkkel együtt harcolt, ők is menedékjogot kértek Nagy-Britanniától. A BBC szerint a több száz áttelepülési kérelmet a Sir Gwyn Jenkins által kinevezett tiszt bírálta és utasította el. Jenkins a fent részletezett kegyetlenkedések idején az összes brit különleges erőt összefogó UKSF vezetője volt.
A BBC megemlíti, hogy most bizony van ennek jelentősége. Zajlik tehát ugyanis egy bírói vizsgálat a kommandósok túlkapásai miatt, és ha a britek kiképezte afgán különleges erők (az ún. Triplák) volt tagjai Nagy-Britanniába települhettek volna át, most behívhatták volna őket tanúskodni. Olyan külföldi állampolgárokat azonban nem tudnak beidézni, akik nem Nagy-Britanniában élnek. A BBC volt kollégákra, családtagokra és ügyvédekre hivatkozva arról ír: a tálibok több olyan kommandóst megkínoztak és megöltek, akik kérelmét visszadobták a brit hatóságok.
Jenkins adott utasítást arra, hogy a Triplák kérelmeit utasítsák el – derítettek ki belső emailek és védelmi minisztériumi beszámolók után. Jenkins előtt egyébként fényes katonai karrier áll, már most John Healey védelmi miniszter egyik főtanácsadója, de a BBC forrásai szerint hamarosan ő lehet az ország Első Tengeri Lordja, azaz a haditengerészet főparancsnoka. Történhet mindez annak ellenére, hogy a BBC Panoramája szerint tudott az afganisztáni törvényen kívüli gyilkosságokról, de nem jelentette azokat a katonai rendészetnek.
Jenkins nem reagált a BBC-nek a vádakra, de a védelmi minisztérium megtette ezt helyette. Szerintük nincs bizonyíték arra, hogy Jenkins nem engedte volna az egykori afgán kommandósoknak a bizonyítékok átadását. „Bárki átnyújthat bizonyítékot... nem számít, hol él a világon” – közölte a tárca. A látszat ellenére azt is írták, még mindig elkötelezettek az erre jogos igényt formáló afgánok és családtagjaik Nagy-Britanniába való áttelepítése mellett, és minden egyes kérelmet egyedileg bírálnak el.
Az eljárás kritikusai szerint ugyanakkor számos elutasított Tripla-kérelmen látszik: van elegendő bizonyíték rá, hogy az illetők a brit erőkkel közösen akcióztak annak idején. Volt olyan, akinek még Jenkinsszel is akadt közös fényképe, mégis visszautasították. Azzal, hogy a brit különleges erők voltaképp vétójoggal bírtak a kérelmek elbírálásánál, a politika is elkezdett foglalkozni. Johnny Mercer volt veteránügyi miniszter egy levélben nagyon helytelennek minősítette a bánásmódot, sőt összeférhetetlenséget emlegetett. Hozzátette, öt olyan esetről tud, amikor a kérelmezőt visszautasították, és az érintettet azóta – valószínűleg a tálibok – megölték. Az Afganisztánt szintén megjárt Mercer szerint az ügy akár miniszterekre is ráéghet.
Dzsumahan Dzsoja, az afgán különleges erők egyik volt kiképzője megerősítette a BBC-nek, hogy több egykori tagjukat már megölték a tálibok. „Néhányukat lecsukták egy tálib börtönbe. Néhányukat pedig már rokkanttá tette a Talibán. Eltörték a kezüket, lábukat, betörték a fejüket” – sorolta a brutális módszereket. Szerinte éppen a most zajló vizsgálat miatt nem kaptak a brit államtól védelmet az egykor velük harcolók, nem mentették ki őket Afganisztánból.
„Szörnyű, ami történt. Ez árulás és mind szégyelljük” – osztotta meg hasonló véleményét egy egykori brit kommandós. Bruce Houlder, aki a brit katonai ügyészséget is vezette egy ideig, azt mondta: nem látja át, miért kéne kizárni az országba költözésből azt, akinek bármilyen információja van a speciális erők műveleteiről, és ha valóban ezért nem engedték be az afgánokat, az nem támogatható érv.
Az ügyben már az ENSZ afganisztáni emberi jogi különmegbízottja, Richard Bennett is felszólalt. Szerinte elszámoltathatóságra van szükség, valamint igazságszolgáltatásra az áldozatok és családjaik felé. Az AOAV igazgatója, Iain Overton így fogalmazott az egész ügyről: „Ez nem csak zsivány katonákról szól, hanem a kultúráról, a parancsnoki láncról és az igazságügyi rendszerről, ami szemet hunyt a történtek felett.”
