Szijjártó szerint Brüsszel után már Varsó is csatlakozott „Ukrajna magyarellenes rágalomhadjáratához”

„Brüsszel és Varsó is fel akarja erősíteni Ukrajna magyarellenes rágalomhadjáratát, amelynek célja, hogy ellehetetlenítsék a véleménynyilvánító szavazást Kijev európai uniós csatlakozásáról”

– közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a törökországi Antalyában, a NATO informális külügyminiszteri szintű ülését követő sajtótájékoztatóján.

Szijjártó már korábban kipécézett kollégáját, a találkozón szintén részt vevő Radosław Sikorski lengyel külügyminisztert a tárca által szerkesztőségünknek is elküldött közleményében „sorosista, magyargyűlölő” politikusnak nevezte, aki „az egyik legháborúpártibb politikus Európában”. A magyar diplomácia vezetője szerint Sikorski

„papagáj módjára ismételte el mindazokat a vádakat, amelyeket az ukrán lejárató kampány elemeiként az elmúlt napokban, az elmúlt hetekben hallhattunk”.

Szijjártó az ukrán–lengyel–uniós áfium elleni orvosságot abban látja, hogy a magyarok minél nagyobb számban nyilvánítsanak véleményt az ún. „Voks 2025” egykérdéses konzultáción, mely Ukrajna uniós tagságának támogatásáról szól (a magyar kormány egyébként 2022-ben maga is támogatta északkeleti szomszédunk csatlakozását).

A külügyminiszter közölte, hogy a júniusi NATO-csúcstalálkozó előkészítéseként hosszasan vitáztak arról a javaslatról, amelynek értelmében a bruttó nemzeti termék (GDP) öt százalékára kellene emelni a tagok védelmi költségvetését – miközben egyelőre a korábban előírt, kétszázalékos szintet is csak húsz tagállam érte el stabilan a harminckettő közül,

Szijjártó szerint ettől függetlenül jogos egy újabb célkitűzés meghatározása, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt években sok szövetséges átadta a fegyverarzenálja egy jelentős részét Ukrajnának, így a NATO védelmi képességei összességében rendkívül meggyengültek (a „rendkívüli” gyengülést a miniszter nem támasztotta alá adatokkal).

A miniszter szerint fontos annak tisztázása, hogy a NATO „nem támadási, hanem védelmi szövetség”, és nem egy külső szereplő védelmére létrejött szövetség.

„Ukrajna védelme az nem a szövetség, nem a közösség, nem a NATO védelmét jelenti. Ukrajna jelenleg a veszélyt jelenti” – mondta Szijjártó, aki szerint „riasztó”, hogy miközben egy Oroszországgal való közvetlen NATO-konfrontáció a harmadik világháború kirobbanásával járna, több kollégája is arról beszél, hogy még több pénzt és még több fegyvert kell küldeni Ukrajnának.

„Magyarország továbbra sem küld sem fegyvert, sem pénzt Ukrajnába. Mi megvédjük Magyarországot, mi nem tartjuk Magyarország biztonsági érdekeivel egyezőnek, hogy a szomszédságban egy egymilliós hadsereg finanszírozását mi lássuk el. Azt is világossá kell tenni, hogy Ukrajna nem értünk, hanem magáért harcol, bármily hősiesen is teszi” – mondta Szijjártó.

Lengyelország és Magyarország viszonyát az Ukrajna elleni orosz invázióra adott eltérő reakciók árnyékolták be, de igazán csak akkor romlott el, amikor 2023-ban az addig regnáló jobboldali populista kormányt a parlamenti választáson egy olyan, alapvetően jobbközép irányultságú koalíció váltotta le, melyet Orbán Viktor régi politikai ellenfele, Donald Tusk vezet. Azóta sorozatosak a súrlódások, botrányok; Sikorski például többször is élesen kritizálta a magyar kormány orosz és kínai kapcsolatait, önkényuralmi vonásait. 2024 decemberében a viszony fagypont alá süllyedt, miután kiderült, Orbán Viktor utasítására Magyarország politikai menedékjogot adott a korrupciós vádak elől menekülő Marcin Romanowski volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettesnek. Ezt követően Lengyelország bejelentette, hogy nem látja szívesen Magyarország nagykövetét a lengyel EU-elnökség megnyitóján