A lengyel sajtó szerint a választás külföldi befolyásolásában lehet érintett Szigetvári Viktor cége

A lengyel elnökválasztásba történt külföldi beavatkozással hozta kapcsolatba a lengyel sajtó Szigetvári Viktor cégét, az egykor Datadat, most Estratos Digital nevű vállalkozást. A beszámolók szerint a cégnek köze lehet két Facebook-oldalhoz, amik videóit több százezer zlotyval hirdették a Facebookon. A videókon átlagemberek látszó lengyelek beszélnek a vasárnapi elnökválasztás egyik jelöltje mellett, és két másik jelölt ellen.

A lengyel sajtóban megjelent beszámolók szerint a videókat külföldi támogatással terjeszthették a Facebookon, megsértve ezzel a lengyel jogszabályokat. A NASK lengyel nemzeti kutatóintézet dezinformációs elemző központja szerdán közölte, hogy a kampányban érintett fiókok többet költöttek politikai hirdetésekre, mint bármelyik jelölt kampányszervezete – írta a Reuters. A Facebook anyacége, a Meta viszont a hírügynökséggel azt közölte, hogy nem találtak semmilyen bizonyítékot külföldi beavatkozásra.

Szigetvári Viktor a Telexnek azt mondta:

„Lengyelországban számos ügyfele van osztrák cégünknek, sokféle munkát végzünk, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal”, de „ezen túlmenően nem kívánjuk kommentálni a megjelenteket”.

Gyanús Facebook-oldalak

A botrány középpontjában kettő, március végén létrehozott Facebook-oldal, az összesen mindössze 422 követővel rendelkező „Wiesz Jak Nie Jest” (magyarul: Tudod, hogy nem így van) és a „Stół Dorosłych” (Magyarul: Felnőttek asztala) áll. Az oldalak adminisztrátorai a WP Wiadomości című lengyel lap szerint ismeretlenek, és a hozzájuk kapcsolt weboldalakon hamis címek találhatók székhelyként, az ott megadott telefonszámokon pedig nem lehet senkit sem elérni – írta az OKO Press.

A két oldalt április 10. óta elárasztották a politikai videók, amikben látszólag átlagos emberek beszélnek a lengyel elnökjelöltekről. A videók erősen kritikusak a fő lengyel ellenzéki erő, a populista jobboldali Jog és Igazságosság támogatásával induló Karol Nawrocki elnökjelölttel, valamint a Slawomir Mentzennel, a lengyel szélsőjobboldali Konföderáció párt elnökjelöltjével szemben. Más videókban pedig Rafał Trzaskowski varsói polgármestert, a kormánykoalíció legnagyobb pártja, a Donald Tusk vezette Polgári Platform jelöltét dicsérik.

A NASK ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a videókat Trzaskowski ellen készítették, egy olyan provokációs kampány részeként, aminek célja a jelöltnek ártó botrány okozása. Trzaskowski kampánystábja pedig jelezte, hogy már kedden felhívták a Meta figyelmét a két érintett oldalra, közölve, hogy azokhoz nincsen semmi közük, és határozottan elhatárolódnak azoktól.

A Demagog lengyel tényellenőrző szervezet vizsgálata szerint a két fiók összesen több mint 460 ezer zlotyt (43,5 millió forintot) költött el Facebook hirdetésekre. A legtöbb pénzzel megtámogatott posztra negyvenezer zlotyt (3,7 millió forintot) költöttek el, és ezzel több millió felhasználót értek el – írta az OKO Press.

Facebook anyacége, a Meta egyik szóvivője a Reuters-szel közölte: azonosítania kell magát mindenkinek, aki politikai hirdetéseket akar terjeszteni a közösségi oldalon, és bizonyítani, hogy az adott országban él. A szóvivő azt állította, hogy vizsgálatuk megállapította: az oldalak adminja valós és Lengyelországban él, és nem találtak semmilyen bizonyítékot arra, hogy külföldi beavatkozás történt volna.

Bár a NASK szerint a Facebook letiltotta a hirdetéseket, miután felhívták azokra a figyelmüket, a Meta szóvivője a Reutersnek ezt cáfolta. A hirdetések a lengyel sajtó hírei szerint egyszerűen csak lejártak.

A NASK a videókkal kapcsolatban értesítette a lengyel belbiztonsági hivatalt (ABW), ami vizsgálja az érintett hirdetések állítólagos külföldi finanszírozását – írta a Reuters. A NASK közben a Gazeta Wyborcza lengyel lapnak elmondta, hogy az ABW folyamatban lévő vizsgálata miatt nem tudja megerősíteni, hogy a hirdetési pénzek Magyarországra vezetnek-e. A szervezet kibertéri információvédelmi osztályának igazgatója, Magdalena Wilczyńska a TVN24-nek elmondta, hogy elemzésük külföldi szálat talált.

Bár a videókban látszólag lengyel városok utcáin megállított járókelők mondják el véleményüket a jelöltekről, a WP kiderítette, hogy legalább kettő szereplő az Akcja Demokracja nevű lengyel civil szervezet aktivistája volt. A lapnak nyilatkozó aktivisták nyilatkozatai arra utaltak, hogy az Akcja Demokracja áll a videók elkészítése mögött, és a szervezet embereinek bátorítására szerepeltek azokban. A szervezet elnöke több szállal kötődik a kormánykoalíciót irányító Polgári Koalícióhoz – írta a WP.

Az Akcja Demokracja csütörtökön közleményt tett közzé, amiben elmondták, hogy IT-szolgáltatójuk kérésére segítettek szereplőket szerezni szavazásra buzdító videók elkészítéséhez. A kérést továbbították az önkénteseiknek, akik saját maguk döntöttek arról, hogy szerepelnek-e, és milyen formában szerepelnek a videókban. A WP-vel közölték, hogy szívességet tettek a cégnek, amivel évek óta kapcsolatban állnak, és szerepük itt véget is ért. Elmondták még, hogy nem tudják ki, és kinek a megbízásából készítette a videókat. Közleményükben jelezték, a két Facebook-oldalhoz nincsen semmi közük.

Az Estratos-szál

Az IT-szolgáltató, amire az Akcja Demokracja hivatkozott, a WP cikke szerint a bécsi székhelyű Estratos Digital, aminek ügyvezetője Szigetvári Viktor. A cég korábban Datadat néven működött, és egyik vezetője Ficsor Ádám, Bajnai Gordon egykori titokminisztere volt. Az Akcja Demokracja évek óta használja a cég adománygyűjtő rendszerét, és az Estratos kezeli a szervezet donoradatbázisát is – írta a WP.

A lap azt állítja, hogy több forrásból is megerősítették, hogy a cég áll a gyanúsnak tűnő politikai hirdetések mögött. Szigetvári Viktor a Telex kérdésére, hogy az Estratosnak van-e bármi köze a két Facebook-oldalon megjelent videókhoz, közölte, hogy „nincs tudomásom róla”.

Szigetvári és cége, az egykori Datadat, most Estratos Digital régóta a magyar kormány és propagandagépezete célkeresztjében van. A 2022-es országgyűlési választás előtt azt állították, hogy a cég illegális adatbázist hozott létre, erre alapozva pedig a magyar baloldal a „rendszerváltás utáni legsúlyosabb választási csalást” követte el.

Az Index mindenkit beelőzve indított cikksorozatot a Datadatról, az írásokban „Bajnai Gordon offshore csodafegyvereként” hivatkoztak a cégre, később pedig adathalászatról, kamuprofilokról, zavaros pénzügyi háttérről és a GDPR kijátszásáról is írtak. A lap azt állította, hogy Bajnai Gordon mozgatja a szálakat a háttérben az egykori titkosszolgálati minisztere, Ficsor Ádám által alapított és vezetett cégnél, ezt pedig később a teljes kormánymédia, sőt, a Fidesz is átvette.

A cég azonban a választás után, 2023-ban már sorban nyerte a pereket az érintett lapokkal szemben. Januárban jogerősen az Origo ellen, majd első fokon az Index ellen – ezt utóbbit a Kúria 2024 decemberében megváltoztatta – illetve szeptemberben a Magyar Nemzet és tizenhét megyei lappal szemben.