Sós víz szivárgott a Kis-Küküllőbe a parajdi bányából, 16 településen ihatatlan a csapvíz

563

Tizenhat Maros megyei településen ihatatlan a vezetékes víz, mert megnőtt a Kis-Küküllő folyó vízének sótartalma a fokozatosan beomló parajdi bánya miatt – írta az MTI. A Maros megyei prefektúra közölte, hogy a parajdi bánya beomlása a környező térség hidrológiai egyensúlyára is kihat. A helyi hatóságok június 2-án 23 órától 30 napos veszélyhelyzetet hirdettek, amely több környező települést is érint.

Mint a Transtelex írta, a Korond patak egy mellékága a Kis-Küküllőnek, így a parajdi bánya sós vize ezen keresztül beleszivárgott a folyóba, amiből mintegy 39 ezer ember vízellátását biztosítják. Az érintett települések között van Dicsőszentmárton (valamint Csüdőtelke, Bábahalma és Őrhegy), továbbá Szászbogács és Magyarsáros, Adámos, Küküllődombó és Magyarkirályfalva, Vámosgálfalva, Szőkefalva, Küküllőpócsfalva, illetve Gyulakuta, Havadtő és Kelementelke.

Drónfotón a Korond patak medre és a víznyelők, amik a bányába vezetik a patak vizét – Fotó: Alex Nicodim / Reuters
Drónfotón a Korond patak medre és a víznyelők, amik a bányába vezetik a patak vizét – Fotó: Alex Nicodim / Reuters

A Maros megyei vészhelyzeti felügyelőség közölte, hogy a településeken nem zárják el a vezetékes vizet, de a megnövekedett sótartalom miatt az nem iható és főzésre sem alkalmas, csak tisztálkodásra, mosásra és takarításra használható. Az érintett települések polgármesteri hivatalainak egy része már bejelentette, hogy hol osztanak ivóvizet. Az illetékesek közben folyamatos mérésekkel ellenőrzik a Kis-Küküllő sótartalmát.

A Romániai Vízügyi Hatóság (ANAR) arról is beszámolt, hogy a Kis-Küküllő vizének jelenleg kétszer annyi a sótartalma, mint amennyi a megengedett lenne. A Maros megyei vízügyi hatóság „ellenőrzött vízkivonásokat” hajt végre a Bözödújfalusi víztározóból, hogy hígítsa a magas sókoncentrációt.

Ebben a cikkben írtunk részletesen a parajdi sóbányáról.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!