Trump a Nemzeti Gárdával sem érte be, a tengerészgyalogosok bevetése új szintet jelent

Trump a Nemzeti Gárdával sem érte be, a tengerészgyalogosok bevetése új szintet jelent
Egy férfi mexikói zászlót lenget, miközben lángok csapnak fel egy autóból 2025. június 8-án a Los Angeles-i városháza közelében, ahol a szövetségi bevándorlási akciók elleni tiltakozások zavargásokban csaptak át – Fotó: David Swanson / Reuters

688

Donald Trump legfőbb kampányígérete volt több millió illegális bevándorló deportálása, de elnökségének első hónapjaiban a szövetségi idegenrendészet nem hozta azokat a számokat, amit a Fehér Ház elvárt volna. Bár az amerikai elnök a választási kampány alatt azt hangsúlyozta, hogy a bűnözőket fogják eltávolítani az országból, a hatóságok a megszabott kvóta elérésére elkezdtek őrizetbe venni minden olyan embert, aki illegálisan tartózkodik az Egyesült Államokban, és munkahelyeken is elkezdtek razziázni.

Ez egyre nagyobb ellenállást szült, és a hónapok óta forrongó indulatok végül pénteken törtek a felszínre Los Angelesben, miután az idegenrendészet (ICE) teljes katonai felszerelést viselő emberei, több másik szövetségi rendfenntartó erő ügynökeinek segítségével ruházati üzletekben, valamint egy barkácsáruház parkolójában – ahol rendszeresen összegyűlnek munkát kereső bevándorlók –, és más helyeken tartottak rajtaütéseket.

A helyszínen tüntetők jelentek meg, akik szidalmazták és tojással kezdték el dobálni az idegenrendészet autóit. A tömeget könnygázgránátokkal igyekeztek feloszlatni, hogy utat engedjenek a konvojuknak. Pár órával később több száz tüntető kezdett gyülekezni Los Angeles belvárosában annál az épületnél, ahova az őrizetbe vett embereket állítólag elszállították. A tüntetést estére a hatóságok illegális gyülekezésnek nyilvánították, és a rohamrendőrök elkezdték feloszlatni.

Tüntetők gyülekeznek az egyik Los Angeles-i szövetségi épület előtt 2025. június 6-án, miután az idegenrendészet és a szövetségi erők razziáztak és bevándorlókat vettek őrizetbe a városban – Fotó: Daniel Cole / Reuters
Tüntetők gyülekeznek az egyik Los Angeles-i szövetségi épület előtt 2025. június 6-án, miután az idegenrendészet és a szövetségi erők razziáztak és bevándorlókat vettek őrizetbe a városban – Fotó: Daniel Cole / Reuters

Szombaton újabb tüntetések törtek ki, miután elterjedt a pletyka, hogy újabb idegenrendészeti rajtaütés lesz egy barkácsáruház parkolójában. A hatóságok füstbombákkal, gumilövedékekkel és paprikaspray-vel igyekeztek feloszlatni a tömeget, aminek tagjai barikádokat emeltek, és legalább egy autót is felgyújtottak.

A több ezer fős tüntetések vasárnapra váltak a legerőszakosabbá, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy a Nemzeti Gárda egységeit küldi a rend helyreállítására. A tüntetők egy időre lezárták a kritikus fontosságú 101-es autópályán, amely összeköti Los Angeles-t más kaliforniai városokkal, például San Franciscóval, és tárgyakat dobáltak az autópályán lévő rendőrségi járművekre.

Több épületet összefirkáltak, legalább négy önvezető taxit, valamint több kukát felgyújtottak, és legalább egy üzlet kirakatát fosztogatók törték be – írta a CBS. A taxikat üzemeltető egyik cég, a Waymo bejelentette, átmenetileg felfüggeszti a tevékenységét a metropoliszban.

Rendőrök készülnek a Los Angeles-i szövetségi épület körül összegyűlt tömeg oszlatására 2025. június 6-án – Fotó: Daniel Cole / Reuters
Rendőrök készülnek a Los Angeles-i szövetségi épület körül összegyűlt tömeg oszlatására 2025. június 6-án – Fotó: Daniel Cole / Reuters

Az első körben a Nemzeti Gárda 300 katonájával kiegészülő rendfenntartó erők könnygázt és gumilövedékeket vetettek be a tüntetők oszlatására. Az egyik gumilövedék egy, a helyszínről tudósító ausztráliai riportert, Lauren Tomasi lábát is eltalálta, az esetről készült videó bejárta a közösségi médiát. Azon látni, hogy egy rendőr kifejezetten a riportert célozta. Hasonlóan járt több más újságíró is: egy brit fotóriporter, egy, a New York Postnak dolgozó fotós és a New York Times egyik riportere is.

A belvárost „törvénytelen gyülekezési területté” nyilvánította a rendőrség, az összegyűlt tüntetőket azonnali távozásra szólították fel. A tüntetés éjszaka is folytatódott. A rendőrség közlése szerint a vasárnapi zavargások alatt 27 embert vettek őrizetbe.

Tüntetők állnak egy ronccsá vált autón a rendőrség és a tüntetők közötti patthelyzetben, miután a Bevándorlási és Vámhivatal (ICE) többeket őrizetbe vett a Los Angeles megyei Compton városában 2025. június 7-én. – Fotó: Daniel Cole / Reuters
Tüntetők állnak egy ronccsá vált autón a rendőrség és a tüntetők közötti patthelyzetben, miután a Bevándorlási és Vámhivatal (ICE) többeket őrizetbe vett a Los Angeles megyei Compton városában 2025. június 7-én. – Fotó: Daniel Cole / Reuters

A Fehér Ház szerint Trump „jogosan lépett közbe a törvény és a rend helyreállítása érdekében.” A demokrata Gavin Newsom kaliforniai kormányzó ezzel szemben alkotmányellenesnek és erkölcstelennek nevezte a Nemzeti Gárda bevetését. Összesen a Nemzeti Gárda 2000 katonáját küldték hétfő estig a városba. Karen Bass, Los Angeles polgármestere azt mondta, „amit Los Angelesben látunk, az a kormány által provokált káosz”.

Rob Bonta kaliforniai főállamügyész és Newsom hétfőn bejelentette, hogy beperelték a Trump-kormányzatot, amiért az a kormányzó engedélye nélkül vetette be Los Angelesben a Nemzeti Gárdát. Bonta közleményében ezt „a körülményekkel nem alátámasztható gyújtó szándékú eszkalációnak” nevezi, valamint azt állítja, ezzel a szövetségi kormány túllépte hatáskörét, megsértve a 10. alkotmánymódosítást.

A Los Angeles megyei seriff helyettesei vesznek őrizetbe egy nőt a Los Angeles megyei Compton városában 2025. június 7-én, miután a patthelyzet alakult ki a demonstrálók és a hatóságok között – Fotó: Barbara Davidson / Reuters
A Los Angeles megyei seriff helyettesei vesznek őrizetbe egy nőt a Los Angeles megyei Compton városában 2025. június 7-én, miután a patthelyzet alakult ki a demonstrálók és a hatóságok között – Fotó: Barbara Davidson / Reuters

Ez a módosítás az államok és a szövetségi kormány közötti hatalommegosztást szabályozza, azt tisztázza, hol ér véget a szövetségi kormány hatalma, és hol kezdődik az államoké. Elméletben minden olyan hatalom, amelyet az alkotmány nem ruházott a szövetségi kormányra, az államokat illeti meg, de a gyakorlatban ez nem ilyen egyszerű.

A tüntetések hétfőn is folytatódtak, noha már nem voltak annyira hevesek, mint előző nap. Helyi idő szerint hétfő este Los Angeles belvárosában és a nagyvároshoz közeli Santa Ana városban is több száz ember gyűlt össze táblákkal és elsősorban mexikói zászlókkal, valamint ezúttal több tucat autóval is felvonultak a nagyváros utcáin. Santa Ana városában a rendőrsorfal lépett fel az engedély nélküli megmozdulás részt vevőivel szemben, könnygázt, valamint villanógránátokat is bevetettek. A tüntetés hangadói közül a rendőrök többeket kiemeltek és megbilincselve vezettek el.

Transzparensekkel felszerelkezett tüntetők Los Angeles belvárosában, a városháza épülete előtt 2025. június 8-án – Fotó: Barbara Davidson / Reuters
Transzparensekkel felszerelkezett tüntetők Los Angeles belvárosában, a városháza épülete előtt 2025. június 8-án – Fotó: Barbara Davidson / Reuters

Közben a demonstrációk több másik amerikai városra is átterjedtek. Tüntetések voltak a texasi Dallasban, Austinban és San Antonióban, valamint Chicagóban, Washingtonban és Seattle-ben is.

A kormány azt is bejelentette, hogy az amerikai földön csak különleges esetben bevethető tengerészgyalogság 700 katonáját is mozgósítják támogató feladatokra a korábban kivezényelt Nemzeti Gárda egységei mellett. A tengerészgyalogosok kivezénylését már szombaton kilátásba helyezte Pete Hegseth védelmi miniszter, amennyiben nem áll helyre a rend, Trump pedig többször is a bevetésüket sürgette.

Hónapok óta forr az indulat

Az ICE ellen már hónapok óta erősödött az ellenállás szerte az országban. Az első nagy vihart az az eset kavarta, amikor a Tufts Egyetem egyik diákját fogták el civil ruhába öltözött, az arcukat maszkkal eltakaró, semmilyen azonosító jelzést nem viselő emberek, és az erről készült videó terjedni kezdett a közösségi oldalakon és a médiában. A török PhD-hallgató tanulói vízumát egy cikk miatt akarták visszavonni, őt pedig deportálni.

Közben egyre több és több videó készült arról, ahogy az idegenrendészet arcukat maszkkal eltakaró, és magukat nem azonosító tagjai civil ruhákban, vagy pedig állig felfegyverkezve vesznek őrizetbe embereket. Nem bűnözőket, ahogy azt Trump sokszor hangsúlyozta, hanem mindenkit, aki illegálisan tartózkodik az országban, miután a deportálások és elfogások száma nem érte el a Fehér Ház által megszabott kvótát.

A kaliforniai Nemzeti Gárda tagjai állnak az Edward R. Roybal szövetségi épület előtt Los Angelesben 2025. június 8-án. Az amerikai elnök a demonstrációkra válaszul elrendelte a gárda bevetését – Fotó: Mike Blake / Reuters
A kaliforniai Nemzeti Gárda tagjai állnak az Edward R. Roybal szövetségi épület előtt Los Angelesben 2025. június 8-án. Az amerikai elnök a demonstrációkra válaszul elrendelte a gárda bevetését – Fotó: Mike Blake / Reuters

Az amerikai sajtó már februárban arról számolt be, hogy Donald Trump elégedetlen a letartóztatások és deportálások számával. A Fehér Ház még január végén napi legalább 1500 letartóztatást kezdett el követelni az ICE-tól, de ezt a kvótát szinte lehetetlen úgy teljesíteni, hogy csak bűncselekményeket elkövetett bevándorlókat vesznek célba, egy ilyen elfogáshoz ugyanis tucatnyi ügynökre és hosszan tartó megfigyelésekre van szükség.

Egy tüntető egy Szűz Mária-szobrot tart kezében a szövetségi bevándorlási akciók elleni tüntetésen Los Angeles belvárosában, 2025. június 8-án – Fotó: Cole / Reuters
Egy tüntető egy Szűz Mária-szobrot tart kezében a szövetségi bevándorlási akciók elleni tüntetésen Los Angeles belvárosában, 2025. június 8-án – Fotó: Cole / Reuters

Emiatt a bevándorlásügyi ügynökök ellenőriznek mindenkit, aki az útjukba kerül, és őrizetbe veszik őket – mondta a Reutersnek még február elején az ICE marylandi irodájának egyik magas rangú vezetője. Egyes esetekben még akkor is, ha legálisan van az országban, mint a 31 éves kameruni Choe Blaiss Che, akit a texasi Austinban fogtak el az ICE emberei. Azonban hiába derült ki, hogy van érvényes tartózkodási engedélye, fogva tartási központba szállították át. Azt állította, hallotta, ahogy az ügynökök arról beszéltek egymás között, hogy nem érték el a napi kvótát.

Tüntetők vonulnak a városházától a Metropolitan Detention Center (szövetségi fogda) felé Los Angeles belvárosában 2025. június 8-án – Fotó: Barbara Davidson / Reuters
Tüntetők vonulnak a városházától a Metropolitan Detention Center (szövetségi fogda) felé Los Angeles belvárosában 2025. június 8-án – Fotó: Barbara Davidson / Reuters

Május közepére Stephen Miller, Trump helyettes kabinetfőnöke, keményvonalas bevándorlásügyi politikájának egyik fő háttérembere már kirúgással kezdte el fenyegetni az ICE vezetőit, ha nem érnek el napi háromezer elfogást. Az ICE ügynökeinek májusra már az volt a taktikájuk, hogy a bevándorlásügyi bíróságokon vadásznak bevándorlókra, akik a jogszabályokat betartva igyekeznek törvényessé tenni jelenlétüket az országban, olykor még 7-9 éves gyerekeket is megbilincseltek. Már akkor arra készültek, hogy a Nemzeti Gárda katonáit, valamint más szövetségi rendfenntartó erők, köztük az FBI ügynökeit irányítják át az ICE kisegítésére.

A Los Angeles-i rendőrség tagjai csapnak össze tüntetőkkel Los Angeles belvárosában 2025. június 8-án – Fotó: Cole / Reuters
A Los Angeles-i rendőrség tagjai csapnak össze tüntetőkkel Los Angeles belvárosában 2025. június 8-án – Fotó: Cole / Reuters

Az ICE ügynökei a bíróság mellett munkahelyeken kezdtek el vadászni illegális bevándorlókra szerte az országban. Nem menekült az ultragazdagok nyaralóhelyének számító Martha's Vineyard és Nantucket kertészei, floridai építkezéseken dolgozó munkások, vagy egy pennsylvaniai kisváros népszerű pizzériájának dolgozói, ahogy egy Trumpra szavazó missouri kisváros mindenki által szeretett hongkongi bevándorlója sem.

„Donald Trumpra szavaztam, ahogy itt gyakorlatilag mindenkit. De nem arra szavaztam, hogy anyákat deportáljanak. Azt hittük, hogy csak a bandáktól szabadulunk meg” – mondta a New York Timesnak az ICE ügynökei által őrizetbe vett nő egyik barátja. Hasonló meglepetés ért egy amerikai férfit is, akinek feleségét vették őrizetbe, amikor Puerto Ricóban töltött nászútjukról tértek haza. A novemberi elnökválasztáson Trumpra szavazott férfi azt gondolta, hogy az elnök majd csak a határsértő bevándorlókat fogja deportálni, és értetlenkedve fogadta, hogy a feleségét is őrizetbe vették. „Tudtam, hogy le fognak csapni, de úgy látszik nem tudtam, hogy az pontosan hogyan is fog kinézni.”

Egy tüntető követ dob egy rendfenntartó jármű felé a szövetségi bevándorlási akciók elleni tiltakozás során Los Angeles belvárosában, 2025. június 8-án – Fotó: Cole / Reuters
Egy tüntető követ dob egy rendfenntartó jármű felé a szövetségi bevándorlási akciók elleni tiltakozás során Los Angeles belvárosában, 2025. június 8-án – Fotó: Cole / Reuters

Az ICE módszerei miatt egyre nőtt az ellenállás a sok bevándorló lakta amerikai közösségekben, miután egyre fenyegetőbb és erőszakosabb módszerekkel kezdtek el nem bűnöző embereket – például egy kertészt Massachusettsben – őrizetbe venni a szervezet maszkos, harctérről ismerős taktikai katonai felszereléseket viselő, és igazolványokat sem mutató ügynökei. Egyre több és több helyen kezdtek el a helyiek szembeszállni az idegenrendészek ügynökeivel, akik házakba törtek be, vagy az autók ablakait betörve rángattak ki embereket járműveikből.

A kaliforniai San Diego városában január elején már elkezdtek forrni az indulatok, amikor az ICE katonai felszerelést viselő emberei helyi éttermekre csaptak le, és őrizetbe vettek több dolgozót. A jelenetre több helyi is odagyűlt, körbevéve az ügynököket, káromkodva szidva őket, mire füst- és villanógránátokkal próbálták feloszlatni a tömeget.

Tüntetők és rendőrök néznek farkasszemet Los Angeles belvárosában 2025. június 8-án – Fotó: David Ryder / Reuters
Tüntetők és rendőrök néznek farkasszemet Los Angeles belvárosában 2025. június 8-án – Fotó: David Ryder / Reuters

Trump régóta készül a hadsereg belföldi bevetésére

Donald Trump lépése a katonák bevetéséről várható volt, noha már a Nemzeti Gárda kivezénylését is számos bírálat érte. Első elnöksége alatt több alkalommal is felvetette, hogy a hadsereget kellene bevetni tüntetések leverésére, és volt védelmi minisztere és a vezérkari főnökök tanácsának volt elnökének elmondása szerint is azt akarta, hogy a hadsereg lőjön a tüntetők közé. Emellett a feketékkel szembeni rendőri erőszak ellen indult tüntetéshullám alatt alkalmazni akarta az Insurrection Actet a hadsereg mozgósítására, de akkor a körülötte lévő emberek a Fehér Házban ellenálltak, és lebeszélték.

Az Egyesült Államokban egy majdnem 150 éves jogszabály, a Posse Comitatus megtiltja a szövetségi kormányzatnak a hadsereg bevetését polgári rendfenntartása a kongresszus külön engedélye nélkül. Az alapból a tagállamok irányítása alatt álló Nemzeti Gárda egységeire ez nem vonatkozik, őket vetik be belföldi katonai feladatokra. Az elnöknek azonban lehetősége van az Insurrection Act nevű törvény alkalmazására, amivel egy állam kormányzójának engedélye nélkül is katonákat vezényelhet a szövetségi törvények betartására, vagy egy lázadás leverésére.

Tüntető pózol egy lángoló autó előtt a szövetségi bevándorlási akciók elleni tiltakozás során Los Angeles belvárosában, 2025. június 8-án – Fotó: Cole / Reuters
Tüntető pózol egy lángoló autó előtt a szövetségi bevándorlási akciók elleni tiltakozás során Los Angeles belvárosában, 2025. június 8-án – Fotó: Cole / Reuters

Ezt az 1807-es lázadásellenes törvényt utoljára 1992-ben alkalmazták, amikor széles körű zavargások törtek ki Los Angelesben a feketék elleni rendőri erőszak miatt, miután egy bíróság felmentette a Rodney Kinget majdnem halálra verő rendőröket. George H. W. Bush akkor azonban a kaliforniai kormányzó kérésére vezényelt tengerészgyalogosokat a városba.

Korábban Dwight D. Eisenhower, John F. Kennedy és Lyndon B. Johnson amerikai elnökök az iskolák deszegregációjának biztosítására küldtek szövetségi katonákat az annak ellenálló déli államokban. Utoljára 1965-ben küldtek katonákat hívatlanul a törvényre hivatkozva egy államba, Alabamában, a polgárjogi aktivisták menetének megvédésére.

A tüntetések során megrongált rendőrségi autók Los Angeles belvárosában 2025. június 8-án – Fotó: David Swanson / Reuters
A tüntetések során megrongált rendőrségi autók Los Angeles belvárosában 2025. június 8-án – Fotó: David Swanson / Reuters

Trump most nem léptette éltbe az Insurrection Actet. A Nemzeti Gárda, valamint a tengerészgyalogság egységeinek bevetéséről szóló memoranduma szerint egy másik jogszabályra hivatkozva rendelik ki a katonákat szövetségi épületek, valamint az idegenrendészeti és a kormányzati dolgozók megvédésére. Az elnök utasítása nem említi külön Los Angelest, így az lehetőséget ad arra, hogy bárhol bevessék a katonákat a deportálások biztosítására.

Kaliforniai állam kormányzója tehát pert indított a katonák bevetése miatt, mert az szerintük sérti a szövetségi törvényeket, és alkotmányellenes. A Trump által hivatkozott jogszabály „lázadás elnyomására és egy invázió visszaverésére”, valamint az amerikai törvények betartatására teszi lehetővé egyáltalán a Nemzeti Gárda bevetését, ha azt a megszokott erőkkel nem lehet megtenni. A kaliforniai per szerint Trump azzal is törvényt sértett, hogy annak alkalmazásáról nem egyeztetett az állam kormányzójával, csak megüzente neki, hogy meglépi ezt, ha nem állítják előbb helyre a rendet.

Lángoló autóroncsok Los Angeles belvárosában 2025. június 8-án – Fotó: David Swanson / Reuters
Lángoló autóroncsok Los Angeles belvárosában 2025. június 8-án – Fotó: David Swanson / Reuters

Trump az elnökválasztási kampány alatt is többször beszélt arról, hogy katonákat fog bevetni demokrata irányítású városokban, valamint „a belső ellenségek” ellen. Ahogy az elnökválasztás egyre nagyobb esélyesévé vált, jogvédő szervezetek már számoltak ezzel a lehetőséggel. Az ACLU jogvédő szervezet tavaly augusztusban a New York Timesnak jelezte, készülnek arra, hogy Trump demokrata vezetésű államokban vagy városokban a hadsereget akarja majd bevetni tüntetők ellen az Insurrection Act alkalmazásával. Erről most nincs szó, a tengerészgyalogosok támogató feladatokat látnak el.

A CNN közvetlenül Trump győzelme után arról számolt be, hogy a Pentagon tisztségviselői informális beszélgetéseket tartottak arról, hogyan reagáljanak, ha az elnök illegálisnak értékelt parancsokat ad a hadsereg belföldi bevetésére. A Politico pedig januárban arról írt, hogy az amerikai hadsereg felső köreiben, valamint a West Point és Annapolis katonai akadémiák oktatói és katonai jogászok között „erőteljes, bár csendes” viták zajlanak arról, milyen parancsoknak lehet nemet mondani.

Rendőrök készülnek tömegoszlatásra a szövetségi bevándorlási akciók elleni tüntetésen a kaliforniai Los Angeles belvárosában 2025. június 8-án. – Fotó: David Swanson / Reuters
Rendőrök készülnek tömegoszlatásra a szövetségi bevándorlási akciók elleni tüntetésen a kaliforniai Los Angeles belvárosában 2025. június 8-án. – Fotó: David Swanson / Reuters

A Politicónak januárban nyilatkozó szakértők azt mondták, leginkább attól tartanak, hogy a hadsereg bevetése a tüntetések ellen vérfürdővel érhet véget, mert a katonákat nem rendfenntartásra használják. „A katonákat főleg arra képzik ki, hogy harcoljanak, gyilkoljanak és háborúkat nyerjenek meg” – mondta a lapnak Brian VanDeMark, az amerikai haditengerészeti akadémia történésze. Ennek veszélyét mutatta meg 1970-ben a Kent Állami Egyetemen történt mészárlás, amikor a Nemzeti Gárda tagjai négy embert megöltek, kilencet pedig megsebesítettek, amikor belelőttek a vietnámi háború ellen tüntető tömegbe.

Az első képen egy rendfenntartó tiszt gumilövedékkel felszerelkezve a szövetségi bevándorlási akciók elleni tüntetésen Los Angelesben 2025. június 9-én, a második képen a rendőrség tömegoszlató lövedékeitől szerzett sérülések – Fotó: David Swanson; David Ryder / ReutersAz első képen egy rendfenntartó tiszt gumilövedékkel felszerelkezve a szövetségi bevándorlási akciók elleni tüntetésen Los Angelesben 2025. június 9-én, a második képen a rendőrség tömegoszlató lövedékeitől szerzett sérülések – Fotó: David Swanson; David Ryder / Reuters
Az első képen egy rendfenntartó tiszt gumilövedékkel felszerelkezve a szövetségi bevándorlási akciók elleni tüntetésen Los Angelesben 2025. június 9-én, a második képen a rendőrség tömegoszlató lövedékeitől szerzett sérülések – Fotó: David Swanson; David Ryder / Reuters

1992-ben, a Los Angeles-i zavargások idején a tengerészgyalogosokat igyekeztek csak támogató erőként használni, de így is előfordultak veszélyes helyzetek. Egy alkalommal például a rendőrök azt kérték a velük lévő tengerészgyalogosoktól, hogy „fedezzék őket”, amíg bemennek egy épületbe. A rendőri zsargonban ez azt jelentette, hogy irányítsák fegyvereiket az épületre, és ha onnan lőnek, akkor lőjenek vissza. A tengerészgyalogságnál azonban ez egész más jelent, és a tengerészgyalogosok elkezdték lőni a házat, amiben gyerekek is voltak.

2025. június 9-én késő este is folytatódtak a tüntetések Los Angeles belvárosában – Fotó: Aude Guerrucci / Reuters
2025. június 9-én késő este is folytatódtak a tüntetések Los Angeles belvárosában – Fotó: Aude Guerrucci / Reuters

A Pentagonban hétfőn sebtében igyekeztek kidolgozni, hogy a Los Angelesbe vezényelt tengerészgyalogosoknak milyen bevetési szabályokat kell betartaniuk – írta az AP. Az amerikai hírügynökségnek a hadsereg vezetése jelezte, hogy az érintett egységek oktatást kaptak arról, hogyan kell erőszakmentesen kezelni egy tömeget, és csökkenteni a feszültséget, valamint hogy milyen helyzetben vethetnek be fegyvereket.

A tengerészgyalogosok az AP értesülései szerint szolgálati fegyverüket fogják viselni, de nem lesz náluk könnygáz, figyelmeztető lövéseket adhatnak le a levegőbe, és engedélyük van arra, hogy „önvédelemből cselekedjenek”. A pontos és részletes szabályok azonban még hétfőn is csak kidolgozás alatt álltak.

A túl széleskörű razziákat az amerikaiak többsége nem támogatta

A Pew Research március végén készített felmérése szerint az amerikaiaknak mindössze 32 százaléka gondolja úgy, hogy minden illegális bevándorlót deportálni kéne, 51 százalék szerint csak néhányat. Az utóbbiak között 97 százalék támogatja az erőszakos bűncselekményeket elkövető emberek deportálását, de már csak 52 százalék deportálná azokat, akik nem erőszakos bűncselekményeket követtek el. Azok kitoloncolását, akiknek munkája van, mindössze 14 százalék szeretné, és 14 százalék deportálná azokat, akiknek gyerekei amerikai állampolgárok.

Az amerikaiak több mint fele április végén közzétett közvélemény-kutatások adatai szerint nem elégedett Trump bevándorlásügyi fellépésével. A CNN felmérése szerint az amerikaiak 52 százaléka szerint az elnök túl messzire ment az illegális bevándorlók deportálásában, és csak 14 százalék látja úgy, hogy nem tett eleget. A Wall Street Journalnek januárban készített kutatás szerint 74 százalék támogatta, hogy csak a bűncselekmények miatt elítélt illegális bevándorlókat deportálják, és 70 százalék ellenezte olyan illegális bevándorlók kitoloncolását, akik több mint tíz éve az Egyesült Államokban élnek, adót fizetnek, és nem követte el semmilyen bűncselekményt.

A tengerészgyalogosok odaküldését erőfitogtatásnak tartják

Kaliforniai demokrata vezetők szerint a Los Angelesben történt tüntetések nem voltak annyira erőszakosak, hogy katonákat kellett volna odavezényelni a rend helyreállításához, és ezzel több szakértő is egyetértett. „Ez a fegyveres erők átpolitizálása” – mondta a Guardiannek Paul Eaton egykori amerikai vezérőrnagy, aki szerint Trump következő lépése az Insurrection Act alkalmazása lesz.

Egy nyugalmazott amerikai tábornok pedig a lapnak kijelentette, hogy Trump azért küldi Los Angelesbe a katonákat „mert megteheti”. Peter Keisler egykori ideiglenes igazságügyi miniszter pedig közölte, hogy „egy autoriter hajlamú elnök” könnyedén be tudja vetni a hadsereget belföldön erőfitogtatásra. Elizabeth Goitein, a Brennan Center nemzetbiztonsági szakértője a Politicónak kijelentette: „Ez egy nagyon veszélyes helyzet, veszélyes a szabadságra, és veszélyes a demokráciára”.

Kedvenceink