Donald Tusk lengyel miniszterelnök 243 igen és 210 nem szavazat mellett megnyerte a kormánya ellen kért bizalmi szavazást a parlament alsó házában – írta a Guardian. A Tusk koalícióját alkotó pártoknak 242 mandátumuk van a szejmben. Korábban a kormányfő azzal indokolta a bizalmi szavazást, hogy a lengyel elnökválasztás után előre kell mozdítani a kormány munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.
„Nem az volt a célom, hogy megmutassam, mennyire erős vagyok, hanem az, hogy véget vessek a spekulációknak” – mondta Tusk újságíróknak a szavazás után. A miniszterelnök szerint azért volt szükség a bizalmi szavazásra, mert találgatások övezték, hogy megbukik-e a kormánya. „Sokkal többet kell tennünk, hogy visszanyerjük a választók szimpátiáját” – tette hozzá a lengyel kormányfő.
Mint írtuk, egymásnak ellentmondó exit és late poll eredmények után hivatalosan az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje, Karol Nawrocki nyerte a június elsejei államfőválasztást, majd augusztusban iktathatják be. Nawrocki kemény beszédében jelezte, nem akarja hagyni, hogy a Polgári Koalíció (PO) vezette centrista-balközép kormányzatnak túlhatalma legyen.
Ez azért lehet nagy probléma a kormányzatnak, mert Donald Tuskék azzal az ígérettel nyerték meg a 2023 végi parlamenti választásokat, hogy visszacsinálják a PiS vezette előző kormány több ellentmondásos lépését és leépítik az illiberális rendszerét. Ezek között kiemelt helyen szerepelt egy igazságügyi reform és több, PiS-kinevezett bíró helyzetének felülvizsgálata, de az elképesztően szigorú abortuszszabályozás, valamint az azonos nemű párok helyzetének rendezése is a kormányprogramban volt.
A PiS-hez köthető Andrzej Duda leköszönő államfő azonban vétójogával élve rendre megtorpedózta a kormányprogram fontos pontjainak végrehajtását. A Tusk mögött álló pártok ezt a vétót háromötödös többséggel ugyan megkerülhették volna a szejmben, de nincs ennyi képviselőjük. Így az elnökválasztás tétjének is azt tették meg, hogy a PO által jelölt varsói polgármester, Rafał Trzaskowski nyerjen, és utat engedjen a reformoknak. Ellenkező esetben a Dudánál keményvonalasabb Nawrocki folytonos vétóira számítanak.
Tusk ezért az elnökválasztás második fordulójának másnapján bejelentette, bizalmi szavazást kezdeményez a szejmben kormánya ellen, remélve pozíciója megerősítését. Azzal érvelt akkor, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kormány munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”. Tusk tévébeszédében így fogalmazott:
„Az első próbatétel a bizalmi szavazás lesz, amelyet hamarosan kérni fogok a szejmtől. Azt akarom, hogy mindenki lássa, beleértve ellenfeleinket is, itthon és külföldön egyaránt, hogy készen állunk erre a helyzetre, hogy megértjük a pillanat súlyosságát, de nem szándékozunk egyetlen lépést sem hátrálni.”
A lengyel kormányfő azt is közölte: elkészült a kormány és az új elnök „nehéz együttlétét” figyelembe vevő „vészhelyzeti terv”. Amennyiben Nawrocki „nem mutat együttműködési hajlandóságot”, a kormány „nekiáll a munkának, tekintet nélkül a körülményekre”, új törvénytervezeteket terjeszt elő, de szükség esetén „a jó változásokat akadályozó elnök ellenében is kormányoz és döntéseket hoz”.
Szymon Hołownia alsóházi elnök, a Lengyelország 2050 koalíciós pártnak a vezetője a kormánykoalíciós megállapodás újratárgyalását javasolta, és a bizalmi szavazást rossz ötletnek nevezte. Jaroslaw Kaczynski volt kormányfő, a PiS elnöke korábban egy „apolitikus és szakértői” kormány összeállítását javasolta, amely a 2027-ben esedékes parlamenti választásokig irányítaná Lengyelországot.
