Váratlan nyertese lehet Donald Trump és Elon Musk csütörtöki szakításának: nem más, mint a korábbi hetekben egészen más kontextusban emlegetett Boeing. A nyílt háborúskodás jegyében Trump a közösségi oldalán, a Truth Socialön fenyegetőzött azzal, hogy megszünteti a szövetségi szerződéseket a világ leggazdagabb emberének cégeivel, mire Musk azzal reagált, hogy a SpaceX leállítja a Dragon űrkapszula használatát. Bár Musk később látványosan visszavonulót fújt, szerinte több X-posztja „túl messzire ment”, a vita így is kedvező helyzetbe hozhatja a Boeinget, írta az amerikai Forbes.
Ha Trump komolyan gondolja, hogy visszafogja a SpaceX támogatását, az állami megrendelések egy része automatikusan más vállalatok, így a Boeing felé irányulhat.
Másrészt az egész vita, így a Musk-féle fenyegetőzés bizonytalanságot jelent, így a NASA és a védelmi szervek szemében felértékelődhet egy „hagyományosabb”, kiszámíthatóbb partner, mint a Boeing; még ha az technológiailag elmaradottabb is.
Az elmúlt hetekben egészen más okból volt előtérben a repülőgépgyártó: arról szóltak a hírek, hogy Trump ajándékként fogadna el egy elnöki különgépként is használható Boeing 747-est a katari vezetéstől. A Boeing üzletileg már így is sokat profitált az ajándékozásból: részvényei egy éve nem látott csúcsra emelkedtek, miután a Qatar Airways légitársaság bejelentette, hogy 210 repülőgépet vásárol az amerikai gyártótól. Az üzletet Donald Trump közel-keleti körútja alatt ütötték nyélbe több nagy amerikai megállapodás egyikeként.
Trump sosem utasítana vissza ilyen ajánlatot
„Sosem utasítanék vissza egy ilyen jellegű ajánlatot. Ostoba ember lennék, ha azt mondanám, »nem, nem kérünk egy egyébként nagyon drága repülőgépet«”– mondta Trump a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón május elején, amikor arról kérdezték, nem tartja-e összeférhetetlennek, hogy elnökként ajándékot, ebben az esetben egy luxus magánrepülőgépet fogadjon el Katartól.
Az amerikai elnök azonban nem találta különösebben aggályosnak az ügyet, hezitálás nélkül fogadná el a Boeing 747-est, amit szerinte Katar magától ajánlott fel, holott az igazság nem biztos, hogy ez. Trump már csak azért is jó ötletnek tartja a cserét, mert a jelenlegi Air Force One-ként, azaz az elnöki különgépként használt repülő már negyvenéves és időszerű lenne lecserélni. Trump pár hete járt Dohában, ahol az Egyesült Államok és Katar között összesen több mint 243 milliárd dollár értékű gazdasági megállapodást jelentettek be, köztük a Qatar Airways repülőbeszerzéseit és azt is, hogy GE Aerospace hajtóműveket fog vásárolni. A bejelentésre a Boeing részvényei 0,62 százalékos emelkedéssel zártak, ezzel tavaly február óta a legmagasabb értéket érték el.
Trump szerint mivel az amerikai kormány éppen arra vár, hogy a megrendelt Boeingjeik elkészüljenek, a katariak felajánlása „nagyon szép gesztus”. Katar és az Egyesült Államok viszonya az ottani légibázis miatt kifejezetten szoros. A dohai kormányzat 2003 óta közel 8 milliárd dollárt költött az El-Udeid bázis kiépítésére, és Trump szerint további 10 milliárdot fordítanak majd rá. Az ok egyszerű: ez távol tartja a térségbeli riválisokat.
Erre is ráfordult a Witkoff-projekt
A New York Times május végén írt hosszabb cikket a gépbeszerzés hátteréről. Az elnöki különgépként használt – az Air Force One mindig annak a repülőnek a hívójele, amelyiken az elnök utazik – gépek a légierő kötelékében szolgálnak és a védelmi minisztériumhoz tartoznak. A mostani két Boeing 747-200-ast már az öbölháború idején is használta az idősebb George Bush, elavultnak számítanak, sokat kell költeni a szervizelésükre. Ugyan 2018-ban megrendeltek a Boeingtől két gépet 3,9 milliárd dollárért (mai árfolyamon kb. 1364 milliárd forintért), de ezek az eredetileg tervezett határidőig nem készültek el.
A jelenlegi állás alapján 2027-ben, Trump elnöki ciklusának utolsó évében adnák át őket, de várhatóan ezt a határidőt sem fogják tudni tartani. Trump gyorsabb megoldást akart, így a közel-keleti megbízottja és régi barátja, Steve Witkoff akcióba lendült.
A New York Times tizennégy olyan emberrel beszélt, akik közelről láttak rá az ügyre. A lapnak az érintettek azt mondták, a Fehér Ház, a védelmi minisztérium és maga a Boeing együtt kerestek olyan, a nemzetközi piacon megvásárolható Boeing 747-8-as luxusrepülőt, ami megfelelne a célnak. Nyolc ilyet találtak, az egyik a katariak kétszintes gépe, amit évek óta hiába próbáltak értékesíteni. A luxust kedvelő Trumpnak megfelelt a gép, amihez hasonlót egyszer már adtak a katariak Recep Tayyip Erdoğan török elnöknek is.
Witkoff kapcsolatba lépett az üzleti világból, sőt magánéletéből – a miniszterelnök részt vett például Witkoff fiának esküvőjén – már ismert katari vezetéssel. Megegyeztek, hogy Trump saját szemével megnézheti a repülőt, ezért azt Dohából a floridai Palm Beachre reptették február 15-én. Trump egyből bele is szeretett, és mar-a-lagói birtokáról a régi Air Force One-on Washingtonba repülve már eldöntöttnek mondta a cserét.
Emberei azt saccolták, egyévnyi átalakítgatás után már szolgálatba is állhatna az új Boeing. Az események a gép februári floridai látogatása után felgyorsultak. Kiderült, hogy a kormány inkább ajándékként képzelné el a repülőt, szemben a korábbi tervekkel, miszerint megveszik Katartól. A CNN szerint az első tervekben még az is szerepelt, hogy lízingelni fogják a repülőgépet. Állítólag a katariak vetették fel az ajándékozást, és Trump köreiben lelkesen fogadták az ötletet. Katar miniszterelnöke, Mohamed bin Abdulrahman al-Táni visszautasította a vádakat, hogy megvesztegetnék Trumpot, szerinte ez szimplán két szövetséges kormányzat közti gesztus.
Trump május 11-én jelentette be, hogy ingyen kapnak egy gépet Katartól, ami persze az átépítések miatt nem lenne teljesen ingyen az amerikai adófizetőknek. Trump arra is hivatkozott, hogy a védelmi minisztérium kapja a gépet, nem az elnök. A Pentagon szóvivője, Sean Parnell május 21-én bejelentette,
Pete Hegseth védelmi miniszter elfogadta a Boeing-adományt.
Az Independent szerint a gépen két fürdőszoba, kilenc mosdó, egy fő- és egy vendéghálószoba, több társalgó és egy iroda is van. A Trump által látott géptípus azonban nem olyan népszerű a kormányok körében, mert költséges a fenntartása, már nem gyártanak hozzá alkatrészeket. Csak a Doha-Palm Beach repülőút 1 millió dollárba kerülhetett. A gép átalakítása pedig – felszerelni modern kommunikációval, rakétavédelemmel, egy atombomba-robbanás utáni elektromágneses impulzus elleni védelemmel, a levegőben újratölthetővé tenni, átkutatni poloskák után – akár 1 milliárd dollárt (kb. 350 milliárd forintot) is felemészthet, és szintén évekbe kerülne. Ehhez a kongresszus jóváhagyása is szükséges lenne.
A demokraták szerint Hegseth sem fogadhatta volna el csak úgy
Jamie Raskin demokrata marylandi képviselő később, június 5-én jelezte Hegseth-nek, hogy kongresszusi jóváhagyás nélkül nem fogadhatja el az új repülőt. Ellenkező esetben bírságra számíthat, hisz a lépés sértené az alkotmányt és a vonatkozó törvényeket. A New York Times hozzátette, hogy Raskin civilben alkotmányjogi professzor volt, így van némi fogalma, mely döntések sérthetik az alkotmányt.
Ritchie Torres képviselő pedig azt írta, hogy a gép elfogadása megsérti az amerikai alkotmány javadalmazásról szóló záradékát, amely kifejezetten tiltja, hogy közhivatalt betöltő személy bármilyen ajándékot, javadalmazást, hivatalt és címet elfogadjon bármely uralkodótól vagy külföldi államtól.
Az ABC News forrásai szerint az ügyben Hegseth-nek készített elemzés szerint az ajándék elfogadása nem sértené a megvesztegetés elleni törvényeket, illetve az alkotmány tilalmát sem, és Pam Bondi igazságügyi miniszter-legfőbb ügyész is arra jutott, hogy az ajándék teljesen jogszerű lenne. Többek között azért gondolják így, mert szerintük a minisztérium csak ideiglenesen kapná ajándékba a repülőt, amíg elkészülnek az új Boeingek, és Trump második ciklusa után azt átruháznák Trump elnöki könyvtárához.
Az alkotmányban rögzítették, mit lehet elfogadni
Habár Trump nem csinál lelkiismereti kérdést az ügyből, az ajándékozással tehát akadna probléma: az amerikai alkotmány külön, az úgynevezett „javadalmazási záradékban” (Emoluments Clause) taglalja és határolja be, hogy az amerikai elnökök milyen ajándékokat fogadhatnak el. Nem véletlenül siettek jelezni, hogy a katari gépet nem az elnök, hanem a védelmi minisztérium kapná. A záradékot azért hozták létre, hogy megakadályozzák, hogy az amerikai vezetők külföldi kormányok lekötelezettjeivé váljanak. A javadalmazási záradék két cikkelyből áll:
- az I. cikkely tiltja meg azt, hogy bárki, aki kormányzati tisztséget tölt be, az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának hozzájárulása nélkül bármilyen ajándékot, juttatást, tisztséget vagy címet elfogadjon „királytól, fejedelemtől vagy külföldi államtól”.
- A II. cikkely pedig a belföldi (például az egyes államoktól vagy belföldi szervezetektől kapott) ajándékokra terjed ki.
A külföldi ajándékokra emellett jelenleg egy 1966-os és egy 1977-es jogszabály vonatkozik, ezek alapján egy egy-kétévenként változó értékhatár feletti ajándék – a maximális értékhatár jelenleg 480 dollár (kb. 167 ezer forint) – az amerikai népet illeti meg. Azokat az ajándékokat, amiket az elnök és a first lady nem tartanak meg, a Fehér Ház ajándékokért felelős részlege kezeli, végül leggyakrabban a Nemzeti Levéltárba (National Archives) kerülnek, ahol az elnöki könyvtárak gyűjteményének részei lesznek. Ez az állami szerv őrzi a legtöbb kormányzati és történelmi dokumentumot, értéktárgyakat.
Ha a Trump-adminisztráció tényleg megkapja a Boeing 747-est, ez lehet a valaha volt legértékesebb ajándék, amit hivatalban lévő amerikai elnök elfogadott. Légi közlekedési szakértők szerint a repülőgép becsült értéke körülbelül 400 millió dollár (kb. 139 milliárd forint). A katari miniszterelnök azt is közölte korábban a CNN szerint, hogy ha a jogászok valamiért illegálisnak minősítik a gép átadását, elállnak az ajándékozástól.
Jobb kapni, mint adni – legalábbis Trump szerint
Trumpnak már korábban is meggyűlt a baja az ajándékokkal: egy 2023-as amerikai kongresszusi vizsgálat szerint első elnöki ciklusa alatt több mint 100 külföldi ajándékot nem jelentett be a Fehér Ház, az ajándékok összértéke pedig megközelítette a 300 ezer dollárt. Trump később sem fizette ki az ajándékok piaci értékét. Az eltűnt ajándékok között volt egy életnagyságú portré Trumpról, amit El Salvador elnöke küldött, illetve golfütők, amiket Japán akkori miniszterelnökétől, Abe Sinzótól kapott. Trump szóvivője azzal védekezett, hogy sok ajándékot még az elnöksége előtt vagy után kapott.
Első ciklusa alatt Trumpot Maryland államban, valamint New Yorkban és Washington D.C.-ben található luxuséttermek és szállodák perelték be azzal, hogy washingtoni luxusszállodáján keresztül illegálisan hasznot húzott az elnökségéből. Állításuk szerint Trump pénzt fogadott el külföldi és belföldi állami tisztviselőktől, akik a Trump International Hotelben szálltak meg, valamint az elnök és családja tulajdonában lévő más vállalkozásokat is támogattak.
Az amerikai legfelsőbb bíróság 2021-ben pontot tett az ügyek végére: nem látták értelmét folytatni a pereket, mivel Trump már nem volt elnök.
A BBC-nek nyilatkozó szakértők szerint ha nem közvetlenül az elnök kapja az ajándékot, a kongresszusi hozzájárulás akkor sem feltétlenül megkerülhető. Jordan Libowitz, a Citizens for Responsibility and Ethics in Washington nevű szervezet munkatársa azt mondta, hogy a repülőgép Trump általi használata a hivatalból való távozása után mindenképp átlépne egy határt. „Reagan Air Force One-ja az elnöki könyvtárában kötött ki, de ez nem ugyanaz. A gépet leszerelték, Reagan soha többé nem repült azzal, és jelenleg múzeumi darabként porosodik”. Azt a Boeing 707-est jelenleg bárki megtekintheti a kaliforniai Simi Valley-ben lévő Reagan elnöki könyvtárban.
Trumpék jelezték, hogy semmiképpen nem használná a Katartól kapott gépet elnöksége után, de nem tudni, hogy a Trump elnöki könyvtárához kerülő gép sorsa is teljesen muzeális lenne-e.
A diplomáciai ajándékozásnak nagy hagyománya van: külön cikkben is összegyűjtöttük a legemlékezetesebb ajándékokat, amiket amerikai elnökök vagy külföldi vezetők kaptak.
