Az Irán elleni izraeli támadás eddigi legkomolyabb kihívása elé állítja a háborúk befejezését hirdető Trumpot
„Nem akarom, hogy meginduljanak (az izraeli erők Irán ellen), mert ez ellehetetlenítheti (a tárgyalásokat)”.
„Nagyszerű akció, hiába adtunk esélyt Iránnak, nem élt vele”.
Két idézet Donald Trumptól, amik jelzik, hogy még az Egyesült Államok elnökére jellemző kanyarokat ismerve is nagy fordulatot vett 24 óra alatt a nyilvános véleménye Izrael Irán elleni támadásáról. Mielőtt megtörtént, arról beszélt, hogy nem támogatna egy ilyen akciót, amikor azonban Izrael közel 200 vadászgépet bevetve mégis látványos csapást mért a síita teokratikus rezsim atomlétesítményeire, szakembergárdájára és több katonai vezetőjére, akkor már kifejezetten lelkendezett az azóta is folytatódó támadásért.
A csapás utáni órákban Marco Rubio amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok semmilyen módon nem volt bevonva a támadásba, de azt később Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő jelezte, hogy előre szóltak nekik arról, mit terveznek. Erre utalt az is, hogy csütörtökön bejelentették, a Közel-Keleten tartózkodó, nem létfontosságú amerikai diplomáciai személyzet egy részét evakuálják egyes helyszínekről, például Bagdadból, és Izraelben is korlátozták az amerikai diplomaták mozgását. Trump aztán pénteken a Fox News műsorában beszélt arról, hogy előre tudott Izrael terveiről, de kijelentette, hogy az amerikai hadsereg semmiféle szerepet nem játszott a történtekben.
„Persze, hogy támogatjuk Izraelt, nyilvánvaló, és úgy támogattuk, ahogy eddig még senki” – tette egyértelművé a CNN-nek, hogy továbbra is teljes mellszélességgel Izrael mellett állnak. Magas rangú források szerint aztán az amerikai erők is segítettek péntek éjjel az irániak ballisztikus rakétákból álló ellencsapásának kivédésében az izraeli légvédelemnek.
Trump arról is beszélt, hogy Irán a már eddig is súlyos izraeli csapások után arra számíthat, hogy „még több várható, sokkal több”, Izrael újabb, az előzőnél is brutálisabb támadást tervez Irán ellen. Az Axiosnak azt is mondta, hogy szerinte Izrael támadásai valószínűleg javították egy amerikai–iráni nukleáris megállapodás esélyeit.
Többek szerint kérdés, hogy Trump csupán próbálta a maga javára fordítani azt, amit nem tudott megakadályozni, vagy csak az izraeli támadás váratlanságát akarta fokozni azzal, hogy egy nappal előtte még lényegében ellenezte.
Mindkettő lehetséges, de talán az előbbinek van nagyobb esélye, tekintettel arra, hogy a történtek után a helyzet sokkal kiszámíthatatlanabb lett. Noha Trump az izraeli támadás megindulása óta is többször hangsúlyozta, hogy szerinte Iránnak meg kell egyeznie, az irániak lemondták a vasárnapra tervezett amerikai–iráni tárgyalásokat. Emellett az Egyesült Államokat is ellenlépésekkel fenyegették – még ha ez semmilyen szinten nem is állna az érdekükben –, jelezve, hogy ők a második verziót tartják valószínűnek.
Mindenesetre az, hogy Izrael amerikai szerepvállalás nélkül és az elnök nyilvánosan elhangzott álláspontja ellenére is megindította a támadásokat, második ciklusa egyik legkomolyabb kihívása elé állítja a háborúk befejezését és megakadályozását hirdető Trumpot – írta a CNN.
Izrael szombaton is folytatta a légi csapásokat, Iránból pedig este újabb ballisztikus rakétákat indítottak ellencsapásként. A helyzetet folyamatosan frissülő hírfolyamunkban olvashatja vissza.
Az izraeli támadás előtti napok és Trump
A magát remek tárgyalónak, „deal maker”-nek tartó Trump vezette Egyesült Államok június eleje óta egy tárgyalási sorozat közepén volt Iránnal, hogy tető alá hozzon egy megállapodást az iráni atomprogramról, ami hivatalosan polgári célokat szolgál, de minden bizonnyal atomfegyver előállításán dolgozik. Igaz, a korábbi, még Barack Obama által elért atomalkut maga Trump mondta fel, hogy most egy lényegében hasonlót próbáljon összehozni.
Mivel az iráni síita teokratikus rezsim az 1979-es forradalom óta legfőbb ellenfelének Izraelt tartja, vezetői rendszeresen a megsemmisítéséről beszéltek, ezért a zsidó állam mindenkori vezetése joggal gondolja úgy, hogy egy iráni atomfegyver halálos fenyegetést jelent rájuk nézve. Éppen ezért változatos eszközökkel – atomtudósok célzott likvidálásától a centrifugák elleni szabotázsig – eddig is igyekezett hátráltatni a projektet.
Már tavasszal érkeztek arról hírek, hogy Izrael katonai úton lépne fel Irán ellen, ha az értékelése szerint túl közel kerül az atomfegyver kifejlesztéséhez, de a Trump-kormányzat tárgyalásos úton akarta rákényszeríteni arra Teheránt, hogy hagyjon fel az atomfegyver kifejlesztésével. Az elmúlt napokban befagytak az egyeztetések, de vasárnap tartottak volna egy új fordulót Ománban, amin Trump közel-keleti különmegbízottja, Steve Witkoff vett volna részt.
Több amerikai lap is próbálta felfejteni, hogyan is néztek ki az izraeli támadás előtti napok Trumpék szemszögéből.
A Wall Street Journal (WSJ) szerint Trump már vasárnap arról beszélt Camp Davidben nemzetbiztonsági csapatának, hogy szerinte nem lesz megállapodás. Hétfőn, három nappal az izraeli támadás előtt telefonon beszélt Netanjahuval, de erről nem árult el részleteket – írta az ABC News. Az Atlantic úgy tudja, Trump ekkor még az atomalku mellett állt ki, az izraeli kormányfő azonban már jelezte neki, hogy készen állnak egy megelőző katonai csapásra. Trump állítólag azt mondta neki, hogy ne beszéljen a katonai akcióról.
A Wall Street Journal forrásai szerint A nyomorultak első felvonása pont véget ért a Trump-kormány által maga alá gyűrt Kennedy Centerben szerdán, amikor Lindsey Graham republikánus szenátor odalépett Donald Trumphoz. Félrevonta az elnököt, és megdicsérte, ahogy emberéletek feláldozása nélkül kezeli az iráni atomhelyzetet – idézte fel az esetet a lap. „Igen, próbálkozunk, de néha meg kell tenned, amit meg kell tenned” – mondta Trump.
A lap szerint mindez már jelezte, ahogy Trump lassan elkezdte elfogadni, hogy Iránnal nem fog tudni az atomfegyverprogramjukról tárgyalóasztalnál megegyezni, elkerülhetetlen lesz az izraeli katonai csapás, ami meg is indult péntek hajnalban. Egy szerdai New York Post-interjúban is szkeptikusnak mutatkozott Trump, azt mondta, az irániak húzzák az időt.
A források szerint csütörtökön Netanjahu egy újabb telefonálás alkalmával azt mondta, letelt a Trump által a június elején kezdődött tárgyalásoknak adott 60 nap, Izrael nem várhat tovább a légi csapásokkal. A Trump-kormány tisztviselői csütörtökön a Wall Street Journalnak és más lapoknak is azt mondták, napokon belül megtörténhet az izraeli támadás. A WSJ szerint valószínű, hogy Washington nem adott egyértelműen zöld utat Izraelnek a támadásra, de nem is feküdt keresztbe. Trump ugyanakkor világossá tehette, hogy az amerikai haderő nem vesz részt támadó műveletekben.
Az ABC News washingtoni részlegének vezetője pénteken kérdezte Trumptól, hogy bármilyen módon be volt-e vonva az Egyesült Államok, amire az elnök már csak annyit mondott, hogy „ezt nem kívánja kommentálni” – idézte fel Jonathan Karl. Ő úgy vélte, nehéz lenne elképzelni, hogy Izrael az amerikaiak zöld jelzése nélkül lépett volna.
Névtelen izraeli katonai források az Axiosnak egy másik olvasattal álltak elő. Ők azt állították, hogy Trump és köre csak úgy tett, mintha nyilvánosan ellenezné a támadást, de a háttérben nem voltak ellene. A források szerint világos jelzést kaptak az amerikaiaktól. Szerintük Netanjahu tanácsadói elterelésként beszéltek arról izraeli újságíróknak, hogy Trump megpróbált ellene menni egy izraeli csapásnak a hétfői telefonbeszélgetés során, miközben a hívás pont a támadás előtti egyeztetésről is szólt. Amerikai források azonban ezekből az állításokból semmit sem erősítettek meg.
A CNN szerint az Egyesült Államok egyértelműen nem akarta a támadást, Trump egyre nagyobb nyomást helyezett Netanjahura azért is, hogy Izrael zárja le a gázai háborút. Arról viszont a Wall Street Journal is írt, hogy Witkoff elnöki megbízott ománi missziója jó fedősztori volt Izraelnek, Netanjahuék azzal számoltak, hogy Irán nem számít támadásra a hatodik tárgyalási kör küszöbén. Ez pedig valóban így is történt.
Netanjahu keresztülhúzta Trump tárgyalási terveit
Trump is egyértelműen utalt arra, hogy Irán nem akar belemenni az általa elvárt feltételekbe, és azt is kijelentette, hogy az ország nem juthat atomfegyverhez. De az izraeli akció előtt azt is mondta, hogy nagyon közel vannak a felek egy megállapodáshoz. Épp erre hivatkozva nem állt ki az izraeli támadás mellett, bár a cikk eleji idézet után azért erről is trumposan kétértelműen nyilatkozott még az izraeli támadás előtt: „Igazából segíthet is, de el is lehetetlenítheti.”
Az bizonyos, hogy a vasárnapra tervezett ománi tárgyalási forduló az Egyesült Államok és Irán között elmarad, így mintha a megállapodás ellehetetlenítése lenne az első következmény. Izrael ráadásul a légi csapásokban megölte azt az Ali Samhánit, Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetőjének egyik tanácsadóját is, aki oroszlánrészt vállalt a tárgyalásokban.
Valójában azonban nem tudjuk, hogyan álltak a tárgyalások: lehet, hogy egy újabb – az orosz–ukrán háborúban vállalt amerikai közvetítői szerephez hasonló –, érdemi eredmények nélküli megbeszéléssorozatból kínált kiutat Trumpnak az izraeli támadás. Egyébként is nehezen elképzelhető egy republikánus elnöktől, hogy nyíltan kritizálja az izraeli vezetést. Igaz, épp Iránt illetően volt látható ellentét, elvégre Trump nemcsak a támadás előtt közvetlenül, de május végén is egyértelműen kijelentette: figyelmeztette Netanjahut, hogy Izrael ne indítson katonai akciót Irán ellen.
Az Irán elleni támadás időzítése viszont épp megfelelő volt Trumpnak ahhoz, hogy az ellentmondásos nyilatkozatai ellenére beillessze aktuális narratívájába: „Két hónappal ezelőtt 60 napot adtam Iránnak a megállapodásra. Meg kellett volna egyezniük. Most tartunk a 61. napnál. Megmondtam, mit tegyenek, de képtelenek voltak rá. Most talán kapnak egy második esélyt” – írta pénteken saját közösségi oldalán, a Truth Socialön.
„Esélyt esély után adtam Iránnak a megállapodásra. A leghatározottabb szavakkal győzködtem őket, de bárhogy is igyekeztek, bármilyen közel is kerültünk (a megállapodáshoz), ők (az irániak) mégsem tudtak megegyezni – írta az elnök az X-en. – Mondtam nekik, hogy a helyzet sokkal rosszabb lesz, mint amit el tudnak képzelni, vagy amiről hallottak, mondtam, hogy az Egyesült Államok állítja elő a világon messze a legjobb és leghalálosabb fegyvereket, amikből Izrael bőségesen rendelkezik, és sokhoz jut még hozzá – és tudják, hogyan kell használni.”
Azaz most már büszkén vállalja, hogy amit Izrael végrehajtott, azt amerikai fegyverekkel tette, és azt is, hogy tisztában van azzal, milyen folytatás várható, mert az Egyesült Államok ehhez szükség esetén továbbra is biztosít fegyvereket.
„Iránnak meg kell állapodnia, mielőtt semmije sem marad, hogy meg lehessen menteni azt, amit egykor Iráni Birodalomként ismertünk – írta Trump vélhetően a nagy múltú Perzsa Birodalomra gondolva. – Ne legyen több halál, ne legyen több pusztítás, csak lépjenek, mielőtt túl késő lesz” – figyelmeztetett.
Irán az USA-t is vádolja
Többek között Emmanuel Macron francia elnök is azt mondta szombaton telefonon Maszúd Peszeskján iráni elnöknek, hogy a deeszkaláció egyetlen útja a tárgyalás. Peszeskján azonban kijelentette, hogy Irán mindaddig nem fog tárgyalóasztalhoz ülni, amíg Izrael támadásai folytatódnak. Trump arra is utalt, hogy több olyan iráni keményvonalas katonai vezetőt megölhettek az izraeli csapásokkal, akik ellenezhették a megállapodást. Azonban az nem egyértelmű, hogy olyanok kerülnének a helyükre, akik nyitottabbak lennének a Trump által elvárt megegyezésre.
Az iráni keményvonalasok eddig sem bíztak igazán Amerikában, így a szemükben a tárgyalások folytatásának egyik előfeltétele lett volna, hogy Trump fogja vissza Izraelt. Most, hogy ez nem történt meg, sőt a hatodik tárgyalási kör előtt nem sokkal engedték támadni Izraelt, a maradék bizalom is elpárolgott a Washington Postnak nyilatkozó Rosemary Kelanic, a Defense Priorities intézet közel-keleti igazgatója szerint. Egy közel-keleti ország diplomatája hasonlóan beszélt az Atlanticnek, szerinte Trump naiv, ha azt hiszi, Irán ezek után leülne a tárgyalóasztalhoz. „Valamint Izrael megölte a tárgyalóikat” – tette hozzá a névtelen forrás.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter is alátámasztotta mindezt egy szombati nyilatkozatában, amiben megalapozatlannak nevezte, hogy folytassák a tárgyalásokat. Az iráni külügyi szóvivő a Tasnim iráni hírügynökség jelentése szerint közölte, hogy nem lehet úgy tárgyalni, hogy közben a másik fél engedélyezi Izraelnek, hogy Irán területeit támadja. A szóvivő kijelentette, hogy a támadás nem történt volna meg Washington engedélye nélkül – írta a Reuters.
Megoszthatja Trump szavazótáborát?
Trump a nyilatkozataiban az eszkaláció lehetőségét veti be nyomásgyakorlási eszközként, annak érdekében, hogy Irán lemondjon az atomfegyver előállítását célzó tervéről – hívta fel a figyelmet a BBC. Szerintük azonban a helyzet valójában megoszthatja szavazóbázisát, elvégre Trump elnökválasztási kampányának alapvető ígérete volt a béke megteremtése, a háborúk visszaszorítása és különösen az, hogy ezekből a konfliktusokból az Egyesült Államok minél inkább ki is akarja húzni magát – nem feltétlenül pacifizmusból, hanem elsősorban azzal érvelve, hogy az amerikaiak saját kontójukra védik meg a beavatkozással mások békéjét. Erre utalt Trump is, amikor a NATO európai szövetségeseitől a védelmi költségvetéseik jelentős növelését követelte – előbb a tagországok GDP-jéhez mérten három-, majd ötszázalékos hozzájárulást kérve.
A BBC szerint az Egyesült Államok is a közel-keleti amerikai érdekeltségek elleni akcióktól tartva jelentett be részleges evakuálást csütörtökön, és keményen figyelmeztette Iránt, hogy következményei lesznek, ha amerikai célpontokat támadnának. Azonban ha ilyen mégis megtörténik, vagy akár Izraelben vagy máshol hal meg amerikai állampolgár a mostani konfliktus miatt, akkor Trump olyan helyzetben találhatja magát, amiben lépnie kell. Mint írták, Netanjahut régóta azzal vádolják, hogy bele akarja rángatni az Egyesült Államokat egy Irán elleni konfliktusba.
A Financial Times (FT) szerint Trump számos szavazója attól tarthat, hogy újabb közel-keleti háborúba csöppenhet az Egyesült Államok. Steve Bannon, Trump első kormányzatának főstratégája azt mondta, tart ettől az eshetőségtől, és szerinte jelenleg az USA és Izrael érdekei most nem esnek szükségszerűen egybe. Az FT szerint egyes (szélső)jobboldali bloggerek és Trump-barát véleményvezérek is ferde szemmel néznek a történtekre. Tim Pool elég szexistán ahhoz hasonlította a helyzetet, mint amikor „a ribis exed megpróbál rávenni valami csávót egy kocsmában, hogy verekedjen veled”. Jack Posobiec pedig jelezte, Pennsylvaniában, Michiganben és Wisconsinban nem azzal kampányolt anno Trump, hogy háborúba viszi az országot.
A BBC is arról írt, hogy Trump azt ígérte a szavazóinak, nem fog „örökké elhúzódó háborút” kezdeni a Közel-Keleten. Ugyanakkor sok republikánus támogatja az izraeli vezetést és azt az álláspontot is, hogy esetleg most lehetne elérni rezsimváltást Iránban. Egyes vélemények szerint Trump MAGA-bázisa is kettészakadhat az iráni háború megítélése mentén.
A Ronald Reagan Intézet május végén és június elején készített közvélemény-kutatása alapján azt írta a jobboldali Fox News, hogy a megkérdezett amerikaiak 45 százaléka támogatta volna az izraeli csapásokat, amennyiben a diplomáciai lehetőségek zátonyra futnának, 37 százalék ellenezte, 18 százalék bizonytalan volt. A támogatók inkább a republikánus hívek köréből kerültek ki, 60 százalék támogatta, 37 százalék ellenezte, míg a demokraták és függetlenek mindössze körülbelül egyharmada értett egyet a támadással.
