„Amerika ellenségei újra és újra megtanulták, hogyha fenyegetik az amerikai népet, katonáink eljönnek értük. A vereségük biztos, a vesztük végleges, és a bukásuk teljes körű és maradéktalan lesz” – mondta Donald Trump amerikai elnök Washingtonban az amerikai hadsereg 250. születésnapja alkalmából zajlott katonai parádén a CNN tudósítása szerint. A nagyszabású katonai parádéra Trump évek óta vágyott, szombaton tankokkal, tüzérségi eszközökkel, különféle harci járművekkel, tisztelgéssel és a több mint hatezer katonával együtt vonult fel a városban.
Páncélozott járművek vonulnak fel az amerikai hadsereg 250. születésnapi parádéja alkalmából rendezett katonai parádén Washingtonban, az Egyesült Államokban 2025. június 14-én Fotó: Brian Snyder / Reuters
Az eseményt az amerikai elnök 79. születésnapjára időzítették. Trumpot ünnepélyes keretek között egy rögtönzött születésnapi ünnepséggel fogadták a parádé tribünjén: 21 ágyúlövés kísérte megérkezését, és amint az ágyúk eldördültek, a tömeg énekelve köszöntötte fel Trumpot.
Az esemény végén Donald Trump „a legnagyobb, legkeményebb és legbátrabb haderőnek” nevezte az Egyesült Államok hadseregét. Az esemény az amerikai hadsereg történetét mutatta be a függetlenségi háborútól napjainkig, korhű egyenruhákkal.
Korhű egyenruhába öltözött résztvevők részt vesznek az amerikai hadsereg 250. születésnapja alkalmából rendezett katonai felvonuláson az Egyesült Államokban, Washingtonban, 2025. június 14-én Fotó: Kevin Mohatt / Reuters
A parádét két éve kezdték előkészíteni, de csak néhány hónapja kapott zöld lámpát Trump kezdeményezésére. Az előző ciklusában már próbálkozott hasonlóval, miután 2017-ben részt vett a párizsi Bastille-nap alkalmából tartott katonai felvonuláson, de akkor a költségek és a megosztó üzenet miatt elvetették az ötletet.
Nincs hagyománya a katonai felvonulásoknak az Egyesült Államokban
A világ más részein is különféle formában tartanak katonai felvonulásokat: Nagy-Britanniában minden évben megrendezik a „Trooping the Colour” ünnepséget az uralkodó születésnapja alkalmából. Oroszországban május 9-én tartják a Győzelem napját, hasonló nagyszabású rendezvényeket tartanak Kínában is, például a Tienanmen téri felvonulással, de rendszeresek a katonai parádék Észak-Koreában is.
Azonban a nyílt katonai felvonulásoknak nincs igazi hagyománya az Egyesült Államokban. Trump előtt utoljára 1991-ben tartottak katonai parádét Washingtonban, az esemény célja az volt, hogy megünnepeljék azt, hogy sikerült az első öbölháborúban Szaddám Huszein iraki erőit kiszorítani Kuvaitból. Tudatosan vagy akaratlanul, Trump az eseménnyel egy ősi mezopotámiai hagyományhoz nyúlik vissza, az ókori birodalmak uralkodói már akkor is hódításaikat domborműveken ábrázolták, bemutatva, hogyan tiporják el ellenségeiket.
Amerikaiak felvonulással ünneplik a hadsereg 250. évfordulóját a washingtoni National Mallon, 2025. június 14-én, szombaton Fotó: Dominic Gwinn / Middle East Images / AFP
Az amerikai elnökök eddig jellemzően kerülték a katonai erő demonstrálását, ezzel éles ellentétben áll Trump hozzáállása. A Guardiannek nyilatkozó Jonathan Alter történész szerint ez az óvatosság az amerikai alapítók római példaképeitől ered, akik ismerték és tiszteletben tartották azt a római szabályt, ami tiltotta, hogy a regnáló katonai parancsnok csapatokat vigyen be a fővárosba. Julius Caesar ezt megszegte, amikor átlépte a Rubicont, majd polgárháborút kezdett. „Így alakul ki a katonai diktatúra, ha az államfő bevonja a hadseregét a fővárosba” – mondta Alter. „Mi szerényebb hagyományokkal rendelkezünk, ami a katonai erő fitogtatását illeti. Ez George Washingtonra vezethető vissza.
Mindig is úgy tartották, hogy a fővárosban tankok jelenléte rosszat jelent, még akkor is, ha csak egy parádé erejéig használják őket.”
M4 Sherman harckocsi halad el az amerikai hadsereg 250. születésnapja alkalmából rendezett katonai felvonuláson Washingtonban, 2025. június 14-én Fotó: Kevin Mohatt / Reuters
Milliók tiltakoztak a parádé ellen
Miközben Trump Washingtonban ünnepelt, országszerte több millióan tüntettek a kormánya ellen. New Yorkban és Philadelphiában százezrek vonultak utcára, Los Angelesben pedig – ahol korábban a Nemzeti Gárdát is bevetették tüntetők ellen – közel húszezren csatlakoztak a demonstrációkhoz.
A tiltakozások során néhol erőszakos jelenetek is történtek: rendőri könnygázbevetésre, illetve járművekkel elkövetett támadásokra is sor került. A feszültséget tovább fokozta, hogy Minnesotában politikai indíttatásból meggyilkoltak egy demokrata képviselőt és férjét, míg egyes republikánus vezetők – köztük Ron DeSantis floridai kormányzó – a tüntetők elleni durva fellépésre buzdítottak. A szervezők tudatosan kerülték a demonstrációt Washingtonban, de egy kisebb csoport mégis a Fehér Házhoz vonult.
Trump kezdetben kijelentette, hogy a felvonulás ellen tiltakozókkal szemben „nagyon nagy erővel” fognak fellépni, ám később a Fehér Ház igyekezett pontosítani: a békés demonstrációkat nem kívánják korlátozni. A No Kings tüntetésekkel kapcsolatban Trump csütörtökön úgy fogalmazott:
„Nem érzem magam királynak. A poklok poklát kell végigjárnom, hogy bármit is jóváhagyjanak.”
