Ahogy az éghajlatváltozás miatt megszokhattuk, minden nyáron, menetrendszerűen érkeznek olyan hőhullámok Európába, amik már-már elviselhetetlenek. A Magyarországon szokatlanul száraz és meleg június a kontinens más részein is a legforróbb arcát mutatja, sorra dőlnek a rekordok, és az aszállyal párosuló hőség veszélyes tüzeket is okoz.
A helyzet Dél-Európában a legtikkasztóbb, 40 fok feletti, sőt az Ibériai-félszigeten már az 50 fokot alulról karcoló csúcshőmérsékleteket is mértek. Szombaton Spanyolországban, vasárnap Portugáliában dőlt új abszolút június havi rekord, írta az Időkép. Emellett még a wimbledoni tenisztorna nyitónapján se volt soha olyan meleg, mint most hétfőn.
A magas nyomású légköri képződmény – ún. hőkupola – okozta hőség a hét közepéig-második feléig tart ki a kontinensen. Magyarországon csütörtökön 34-39 fok közötti maximumok várhatóak, és délkeleten még pénteken is alakulhat hasonlóan a maximum hőmérséklet. Péntektől azonban már egy hidegfront mögött néhány fokkal felfrissül a levegő.
Lássuk, mi volt a helyzet a napokban országonként, illetve mit hozhat a nyár a szakértők szerint!
Olaszország
A rendkívüli időjárásnak a napokban két olasz is áldozatul esett, írta a BBC. Egy 47 éves férfi egy bolognai építkezésen lett rosszul, majd életét vesztette, míg egy 70 éves férfit egy villámárvíz sodort el Torino környékén. Toscanában 20 százalékkal többen kerülnek a napokban kórházba, mint általában. A 27 legnagyobb olasz városból 21-ben a legmagasabb fokú hőségriasztás van érvényben, 13 tartományban is ez a helyzet. Ezeken a helyeken azt tanácsolják, napközben ne nagyon menjen ki senki sem a szabadba. Lombardiában megtiltották a kültéri munkavégzést építkezéseken, közutakon és a mezőgazdaságban 12 óra 30 perc és 16 óra között. A rendelkezés szeptemberig hatályban marad. A Telegraph szerint Szicíliában és Liguriában is életbe lépett hasonló intézkedés.
A Telegraph szerint több település azt ajánlotta az idősebb lakosainak, hogy menjenek légkondicionált múzeumokba vagy uszodákba a meleg elől. Velencében a 75 év felettiek ingyen vezetett sétákat kapnak a múzeumokban és középületekben. Bolognában hét hűtött „klímamenedékhelyet” alakítottak ki hasonló megfontolásból. Így is jóval több a hőgutás eset, Mario Guarino, az olasz mentőszolgálat alelnöke szerint főleg az idősek, a rákbetegek és a hajléktalanok vannak veszélyben. A nápolyi Ospedale dei Colli fel is állított egy külön hőgutás útvonalat a kórházon belül, hogy az ilyen gyanúval beszállított páciensek soron kívül ellátáshoz jussanak.
Tüzek is kialakultak Olaszország erdeiben, bozótosaiban, csak Szicíliában 15 helyen kellett beavatkozni a tűzoltóknak szombaton – írta a Le Monde.
Spanyolország
Spanyolország délnyugati részén, El Granadóban 46 fokos csúcshőmérsékletet mértek hétfőn, ami a valaha rögzített legmagasabb érték júniusban. A spanyol Aemet meteorológiai szolgálat szerint több helyen is 43 fok körüli forróság volt az országban. Még az éj sem nyújt enyhülést, keddre virradóra 28 fokot mértek Sevillában, 27-et Barcelonában – ez persze a városi hőszigethatásnak is köszönhető. Barcelonában egy külön hőségtervet is életbe léptetett a városháza.
Barcelonában azt is vizsgálják a hatóságok, köze lehet-e egy 51 éves utcaseprő halálához a hőhullámnak. A Telegraph szerint egy 34 éves holland turista Mallorcán halt meg, miközben barátokkal túrázott a melegben. Az ország júniusi átlaghőmérsékleti rekordja is megdőlt a BBC szerint: 23,6 Celsius-fok az új rekord.
Spanyolországban egy ENSZ szervezte fejlesztési konferencia is zajlott, és Sevillában volt António Guterres ENSZ-főtitkár is, aki első kézből tapasztalhatta meg a 42 fokos perzselő hőséget. Az X-re azt írta ki a Deutsche Welle szerint, hogy „a szélsőséges hőség többé nem ritka esemény, ez vált az új normálissá”. Hozzátette, egyre forróbb és veszélyesebb a bolygó, és semelyik ország sem védett ez ellen.
Portugália
Mora városában 46,6 fokot mértek, ami új júniusi rekordot jelent. Az országban az Independent szerint javulás áll be, kevésbé forró hőmérsékletek várhatók a következő napokban. Főleg a tengerparton lehet kibírható az időjárás, Lisszabonba 33 fokot jósolnak szerdára, az ország belső területein azonban még ennél akár tíz fokkal is melegebb lehet. Az ország nagy részén a legmagasabb fokú tűzveszély van érvényben.
Franciaország
A franciák is júniusi rekordokat mértek, itt keddre várták a tetőzést és a legforróbb napot. Agnès Pannier-Runacher klímaügyi miniszter példátlannak nevezte a hőhullámot. Öt éve először fordult elő, hogy Párizsra is kiadták a vörös figyelmeztetést a kánikula miatt – ahogy 15 másik francia régióra is. Az ország 101 megyéjéből 84-ben van legalább másodfokú, narancsszínű figyelmeztetés. Az oktatási minisztérium szerint a nagy meleg miatt 1896 állami iskola zárt be átmenetileg.
A Guardian szerint François Bayrou francia miniszterelnök egy hőség miatti válságülésen is részt vett kedden. Bayrou utána többek között azt mondta, hogy alkalmassá kell tenni az iskolaépületeket a hőségre, hisz sok még le sincs rendesen szigetelve. Az AP azt is kiemelte, hogy a légkondicionálás nem annyira elterjedt az országban, mint sok máshol Európában. Párizsban ezt sok-sok párakapuval pótolják közterületeken.
Franciaországban is több tűzzel küzdöttek a tűzoltók, a délnyugati Corbières térségében egy kempinget és egy apátságot is ki kellett üríteni. Így is leégett 400 hektár, mire körbehatárolták a lángokat.
Görögország
Szintén 40 fok körüli csúcshőmérsékletek kínozták Görögországot is, Athén térségében pedig erdőtüzek is terjedtek. A Telegraph szerint Palaia Fokaia és Timári tengerparti településeket is elértek tüzek, több mint ezer embert kellett evakuálni. A BBC szerint egy 65 éves, építkezésen dolgozó férfi is belehalt a forróságba Athénban, noha a kormány sürgette, hogy kerüljék a kültéri munkavégzést a legforróbb órákban.
Törökország
Több mint 50 ezer embert kellett kitelepíteni ideiglenesen Nyugat-Törökországban erdőtüzek miatt. A BBC arról írt, hogy főleg Izmir térségét, Seferihisart sújtják a lángok, de Bilecik, Hatay, Sakarya és Manisa tartományokban is tüzek égnek. İbrahim Yumaklı erdészeti és agrárminiszter szerint az elmúlt három napban országszerte 263 erdő- és bozóttűzhöz riasztották a tűzoltókat. Az izmiri miatt rövid időre a nagyváros repterét is le kellett állítani.
Nagy-Britannia
A Brit-szigeteken is kitört a nyár, bár 40 fok közeli hőmérsékletek azért nincsenek, de így is a legmelegebb júniust zárták a mérések kezdete óta. A londoni St. James parkban 34,7 fokot mértek, Wimbledonban, ahol hétfőn kezdődött meg a híres tenisztorna, pedig 32,9 fokot regisztráltak. Ilyen meleg első napja még nem volt a bajnokságnak a BBC szerint. Az eddigi júniusi rekordot 2001-ben mérték, akkor 29,3 fok volt. A júniusi átlaghőmérsékleti csúcsot Spanyolországhoz hasonlóan Nagy-Britannia új éghajlata is megdöntötte: 16,9 fok az új érték.
A 35 fok felé közelítő hőmérsékletekről az Independent azt írta, melegebb van az országban, mint az olyan (szub)trópusi üdülőhelyeken, mint Barbados, Jamaica vagy Mexikó.
A június 29-én bezárt Glastonbury Fesztivál az elmúlt napokban egyébként sürgette a bulizókat, hogy minél hamarabb csomagoljanak, és ezzel kerüljék el a kánikulát. A Telegraph szerint annyira szokatlan a helyzet, hogy a londoni tűzoltóság tüzekre figyelmeztetett akár a nagyváros parkjaiban is. A britek a legmelegebbet, az említett 35 fokot keddre várták Londonba és délkeletre, hőségriadót is hirdettek több régióban az ország déli és középső részein. Szerdától enyhébb légtömegek érkezhetnek nyugat felől, ami véget vet a brit kánikulának. Északabbra, Skóciában kedden is felhős, esős volt az idő.
Németország
A német meteorológiai szolgálat figyelmeztetett, hogy akár 38 fok is lehet kedden és szerdán, rekordok dőlhetnek. A száraz, meleg idő a Rajna vízhozamán is meglátszik, a hajók nem is tudnak teljesen megrakodva közlekedni a sekély víz miatt, így növekednek a vízi szállítmányozás költségei. A Reuters arról is írt, hogy egyes településeken azt kérték a hatóságok a lakosoktól, hogy használjanak kevesebb ivóvizet.
A helyzet a németeknél is még egy ideig megterhelő lesz, ahogy a Dél-Európát sújtó hőhullám északra húzódik. A Deutsche Welle szerint a következő napokban akár 40 fok is lehet Dél-Németországban.
Sok helyen 5-10 fokkal melegebb volt a megszokottnál
„Európa nagy része szélsőséges hőséget és hőhullámos körülményeket tapasztalt, amiket normál esetben júliusban vagy augusztusban szoktak megfigyelni inkább, mint júniusban” – mondta a Reutersnek a helyzetről Samantha Burgess, az Európai Unió Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálatának vezető kutatója. Hozzátette, sok helyen 5-10 fokkal van melegebb, mint ilyenkor szokott.
Volker Türk, az ENSZ emberi jogi biztosa is megszólalt a hőség miatt – írta a BBC. „Az emelkedő hőmérséklet, az emelkedő tengerszint, az árvizek, az aszályok és az erdőtüzek veszélyeztetik az élethez, az egészséghez, a tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való jogunkat, és sok minden mást” – fogalmazott Türk.
Az ENSZ éghajlatváltozási szervezete szerint egyre többször lesznek hőhullámok Európában, és azok egyre súlyosabbak és forróbbak lesznek. „A melegebb, szomjasabb légkör hatékonyabban szárítja a talajokat, ami azt jelenti, hogy a hőhullámok erősödnek, a mérsékelt hőségesemények pedig mostanra szélsőségessé válnak” – mondta Richard Allan, a brit Readingi Egyetem klímaprofesszora.
Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai vezetője azt mondta az AP hírügynökségnek, hogy a kánikula „némán fenyegeti az embereket, akik a leginkább védelemre szorulnak”, így az időseket, gyerekeket, kültéren dolgozókat és a krónikus betegségekkel küzdőket. A WHO egyik szakembere, Marisol Yglesias Gonzalez szerint nem az a kérdés többé, hogy lesz-e hőhullám, hanem mennyi és meddig tart majd.
Az Independent klímakutatókra hivatkozva arról írt, hogy 2100-ra Franciaországban 4 fokkal melegebb lehet, alap lesz a 40 fokos nyári hőmérséklet, sőt az 50 fok is megjelenhet. A hőhullámos napok száma megtízszereződhet az évszázad végére a Météo-France szerint. A Telegraph emlékeztetett, hogy már a 2003-as európai hőhullámnak is 70 ezer halottja volt becslések szerint – zömük 75 év feletti. A Reuters szerint globálisan évi 480 ezer ember hal meg a hőhullámokkal összefüggésben, ami az áradásokban, földrengésekben és hurrikánokban életüket vesztett emberek együttes számát is meghaladja.
Pierre Masselot, a londoni Higiéniai és Trópusi Orvostudományi Iskola statisztikusa azt mondta a Politicónak, hogy a mostani hőhullám a becslései szerint június 30. és július 3. között 4500 halálesetben játszhat szerepet. Arányaiban a legsúlyosabban Olaszországot, Horvátországot, Szlovéniát és Luxemburgot érinti majd a szakértő szerint. A lap idézte a WHO adatait, miszerint évente 175 ezernél is több halálesetben lehet szerepe a hőségnek Európában. Masselot és kollégái egyik kutatása szerint ez a szám meredeken nőni fog, ha nem alkalmazkodnak az emberek a megváltozott körülményekhez.
A WHO egyébként azt ajánlja, fogyasszunk sok vizet, kerüljük el a nap legforróbb óráit, tartsuk lakásunkat hűvösen. Külön oda kell figyelni az antidepresszánsokat vagy vérnyomásgyógyszereket szedőkre, mivel a szerek módosíthatnak az emberi test hőséggel szemben ellenálló-képességén.
És hogy milyen idő várható a nyár maradék két hónapjában? Ugyan egy hétnél távolabbra is nehéz egészen pontosan látnia a meteorológiának, de trendvonalakat tudnak mutatni a modellfuttatások. A Severe Weather oldala még május végén azt jósolta három modellezés alapján, hogy az átlagosnál melegebb nyár lesz és az átlagosnál kevesebb eső fog esni Közép-Európában, Franciaország és Spanyolország egyes részein.
