„Kegyetlenkedés a kegyetlenkedés kedvéért” – Trump Aligátor Alcatraza már megnyitása előtt rettegetté vált

„A tény, hogy háromezer embert tartanak majd fogva sátrakban, az Everglades mocsárban, a forró floridai nyár kellős közepén, a hurrikánszezon alatt, minden szempontból rossz ötlet.” Így jellemezte a CNN-nek Thomas Kennedy bevándorlásügyi szakértő a Floridában felépült, csak Aligátor Alcatraz néven ismertté vált fogva tartási központot, ahova deportálásra kinézett külföldieket fognak szállítani.

Donald Trump amerikai elnök kedden személyesen nézte meg a floridai tábort, amit alig egy hét alatt építettek fel egy nagyon ritkán használt repülőtéren. A helyszínen készült felvételeken látni lehet, hogy az oda bezárt embereket hatalmas sátrakba rakott fémketrecekbe fogják elhelyezni, amikbe emeletes ágyakat zsúfoltak össze. A nevét onnan kapta, hogy egy aligátorokkal teli mocsár veszi körbe, amit a tábor támogatói a szökést ellehetetlenítő természetes biztonsági rendszerként jellemeztek.

A központot azután alakították ki, hogy Trump utasítására jelentősen feltekerték az illegális bevándorlók elleni fellépést, és az amerikai idegenrendészetnek (ICE – Immigration and Customs Enforcement) napi legalább háromezer bevándorló letartóztatásáról szóló kvótát szabtak meg. Ennek eredményeképpen június végére már több mint 58 ezer ember volt az ICE fogságában, miközben a szervezetnek csak 41 ezer ember fogva tartására van kapacitása.

A Fehér Ház azt hangsúlyozza, hogy az erőszakos bűncselekményeket elkövető illegális bevándorlókat akarják deportálni az országból, és Karoline Leavitt fehér házi szóvivő is „illegális gyilkosokról, erőszakolókról és kegyetlen bűnözőkről” beszélt az Aligátor Alcatraz esetében. Csakhogy az ICE fogságába került emberek közel fele soha nem követett el semmilyen bűncselekményt.

A kvóta teljesítéséhez ugyanis az ICE nem a nehezen elfogható bűnözőkre ment rá, hanem munkahelyeken is elkezdtek razziázni, bevándorlásügyi bíróságokon vártak szabálykövető bevándorlókra, valamint érvényes vízummal, vagy állandó tartózkodási engedéllyel, zöldkártyával rendelkező embereket próbáltak deportálni olyan okokra hivatkozva, amik korábban elképzelhetetlenek lettek volna. Az elfogott embereket pedig beszámolók szerint embertelen körülmények között tartják fogva, így sokan aggódnak az új telep miatt is.

Elrettentés

„Amikor először hallottam róla, azt hittem, hogy ez valami vicc.” Így jellemezte a floridai Everglades kellős közepére, egy természetvédelmi területre épített idegenrendészeti központot a CNN-nek Betty Osceola. A környezetvédelmi aktivista nem csak a természet károsítása miatt aggódik. Egy őslakos indián törzs tagjaként még jobban felháborította, hogy a létesítményt pártoló floridai republikánus politikusok úgy jellemzik, mint ami a semmi közepén van, távol minden lakott területtől. „Mi van velem, mi van a törzsemmel” – tette fel a kérdést a nő, aki alig három kilométernyire lakik az alig használt repülőtértől, ami indián területek közvetlen közelében fekszik.

A deportálásra szánt bevándorlók ideiglenes fogva tartására készült sátortábort egy nagyjából száz négyzetkilométeres, háromezer méteres kifutópályával rendelkező repülőtéren alakították ki. A repülőteret 1968-ban kezdték el építeni, és eredetileg a világ legnagyobb nemzetközi repülőterének szánták, mielőtt két évvel később természetvédelmi aggályok miatt félbehagyták a munkálatokat.

„Elsőre mindenki akarta, de egyike volt azoknak az ötleteknek, ami annál kevésbé tetszik, minél többet tudsz meg róla” – mondta a tervezett reptérről a floridai Naples News lapnak Bob Graham egykori floridai kormányzó és szenátor. A repülőtér tervét azután kaszálták el, hogy egy vizsgálat szerint „fokozatosan elpusztította volna a dél-floridai ökoszisztémát és az Everglades Nemzeti Parkot”.

A mostani tábor építése ellen is több természetvédelmi szervezet pert indított, mert azt a környezetvédelmi törvényekben előírt szabályok áthágásával húzták fel. Ron DeSantis floridai kormányzó magabiztosan kijelentette, hogy nem lesz semmilyen természetkárosító hatása, de a pert indító szervezeteket képviselő ügyvéd szerint ezt nem tudhatják, mert nem csináltak semmilyen előzetes felmérést, noha ez törvényi kötelezettségük lett volna. Azért is aggódnak, mert ha egy hurrikán miatt a szennyvíz a mocsárba ömlik, akkor több mint nyolcmillió ember ivóvízkészlete kerül veszélybe.

Az évi 450 millió dolláros (kb. 152,6 milliárd forintos) működési költséggel üzemelő táborban hatalmas, eredetileg katasztrófavédelmi helyzetben használt sátrakban felépített ketrecekben helyezik majd el az oda vitt embereket. A hatóságok közlése szerint háromezer fogvatartottat szállítanak majd oda, de a CNN-nek az idegenrendészetet működtető belbiztonsági minisztérium egyik tisztségviselője azt mondta, a terv az, hogy végül ötezren legyenek ott.

Miközben pedig a Trump-kormányzat tagjai arról beszéltek, hogy erőszakos bűncselekményeket elkövetett illegális bevándorlók tartanak majd ott, a létesítmény működéséről szóló hivatalos jelentésben az szerepel, hogy gyerekek és terhes nők érkezésére is felkészültek. A helyi hatóságok nem válaszoltak a Miami Herald kérdésére, hogy gyerekek is lesznek-e ott.

Bár a táborba helyi idő szerint szerda este megérkeztek az első fogvatartottak, a lap nyomozása szerint a hely aznap még nem állt készen emberek fogadására. Volt, ahol a ketrecajtók zárjait egy bankkártyával ki lehetett nyitni, és egy nagyobb eső miatt a sátrak annyira beáztak, hogy a padlón bokáig állt a víz. Azt sem lehet tudni, hogy mennyire készültek fel esetleges hurrikánokra.

Bár DeSantis azt mondta, „persze, hogy vannak terveik” egy esetleges katasztrófára, és a floridai katasztrófavédelem igazgatója is ezt állította, a Heraldnak ebből sem voltak hajlandóak átadni egy példányt. A Republikánus Párt floridai szervezetének elnöke a közösségi oldalán annyit reagált, hogy „nem ragadnak egy hurrikánban, ha önként deportálják magukat”.

Az Aligátor Alcatrazzal – ami eredetileg csak egy becenév volt, de végül hivatalos névvé vált – kritikusai szerint az a cél, hogy elviselhetetlen legyen ott az élet, és így vegyék rá a bevándorlókat, hogy önként hagyják el az országot. „Kegyetlenkedés a kegyetlenkedés kedvéért” – mondta a WLRN című lapnak egy, a helyszínnél tiltakozó aktivista. „Azért csinálják ezt a showműsort, hogy a fogvatartottakat megeszik az aligátorok, hogy félelmet keltsenek” – mondta.

Ezt a véleményt osztotta DeSantis is, aki kijelentette, hogy „sok ember lesz, aki önként távozik az országból, mert nem akarnak az Aligátor Alcatrazba kerülni”. Erre erősített rá Kristi Noem belbiztonsági miniszter és Trump is. A republikánusok annyira büszkék rá, hogy aligátor alcatrazos pólókat és bögréket is elkezdtek árulni.

A Heraldnak nyilatkozó szakértők szerint erősen kérdéses, hogy megfelelő körülményeket tudnak-e majd biztosítani az oda bezárt embereknek, és valószínű, hogy a forró betonra épített sátrakat még légkondicionálóval sem tudják elviselhetővé tenni a jellemzően közel negyvenfokos nyári hőségben, amihez még hozzájön a magas páratartalom is a mocsárban. „Nehéz elképzelni, hogy ezekben a létesítményekben be tudják tartani a megfelelő szabályokat” – mondta a lapnak Nayna Gupta, a bevándorlókat védő American Immigration Council igazgatója.

Az idegenrendészet több fogva tartási létesítményeiben uralkodó állapotok sem arra utalnak, hogy az Aligátor Alcatrazban jók lesznek a körülmények.

Túlzsúfoltság, koszos ivóvíz és rohadt étel

Az ICE fogva tartási központjait az elmúlt évtizedben rendszeresen érték kritikák az ottani körülmények miatt, de Trump hivatalba lépése óta a helyzet még sokkal rosszabb lett. „Ezek a legrosszabb körülmények, amiket húszéves karrierem alatt láttam. Soha nem voltak jók, de ez most szörnyűséges” – mondta a New York Timesnak Paul Chavez, az ICE fogságába került embereknek jogi védelmet nyújtó Americans for Immigrant Justice floridai szervezet jogi igazgatója.

Az amerikai sajtóban megjelent beszámolók szerint az ICE fogdái országszerte annyira túlzsúfoltak, hogy sokan a földön alszanak, a takaróktól kezdve a ruhákon át a törülközőkig mindenből hiány van, az étel minősíthetetlenül rossz, nincsen elég ivóvíz, és az emberek nem kapnak megfelelő orvosi ellátást. Idén már tíz ember halt meg az ICE börtöneiben, miközben a megelőző években ez a szám átlagosan évi hét volt.

A kanadai Jasmine Mooney – aki azért töltött több hetet az ICE börtöneiben, mert nem megfelelő eljárással akart magának munkavállalói vízumot igényelni a mexikói–amerikai határon – a kanadai sajtónak azt mondta, hogy még soha nem látott semmit, ami ennyire embertelen volt. „A marhákkal jobban bánunk itt Kanadában” – mondta Mooney édesanyja. A német Jessica Brösche szerint olyan volt fogva tartása, mint egy horrorfilm. Ő több mint egy hónapig volt fogságban, mert a nála lévő tetoválókészüléke miatt azzal vádolták, hogy dolgozni érkezett turistavízummal az Egyesült Államokba. „Harmincan voltunk egy szobában. Az ételtől rosszul lettem, a zuhanyzáshoz kéztörlőt adtak, és fénycsövek folyamatosan világítottak” – írta élményeiről Mooney, akit egy San Diegó-i központban tartottak fogva.

Egy másik kaliforniai központban, amit nyár elején kezdtek el feltölteni fogvatartottakkal, az újonnan érkezettek a földön voltak kénytelenek aludni takaró és párna nélkül, és több mint egy hétig nem kaptak tiszta alsóneműt, zoknit vagy ruhát. Egy Newarkban újranyitott központban az étkezdében helyeztek el embereket, akik a földön aludtak, és ugyanerről számoltak be egy floridai központból is.

Massachusetts államban az ICE egyik irodájában helyeztek el elfogott embereket, akik egymás mellé összezsúfolva a betonpadlón aludtak, napokon át zuhanyozni sem engedték őket, és kezet sem tudtak mosni vécézés után. Los Angelesben pedig napokon át tartottak fogva embereket az ICE egyik irodaházának pincéjében. „Úgy zsúfolták be oda őket, mint a szardíniákat, egy horroshow” – mondta a New York Timesnak Mark Rosenbaum jogász.

Amikor a Wired az egyik fogdát üzemeltető CoreCivic céget kérdezte a földön alvó fogvatartottakról, egyik szóvivőjük kijelentette, hogy „mindenkinek felkínálunk ágyat”. Arra a kérdésre azonban már nem érkezett válasz, hogy az ő értelmezésükben mi is számít ágynak.

A beszámolók szerint az étel mennyisége és minősége is botrányos. „Rohadt ételt adnak, az emberek rosszul vannak, a párom nem eszik” – mondta az NPR-nak egy nő, akinek szerette egy floridai központban van. „Azt mondta, hogy pár napja záptojást kapott reggelire, és az étel gyakran romlott” – mondta a CBS Newsnak egy pennsylvaniai központban lévő húszéves fiatal édesanyja, hozzátéve, hogy az ivóvíznek mondott csapban férgeket láttak. Egy brit turista hideg krumplit kapott vegetáriánus ételként Washingtonban, egy newarki fogdában pedig két szelet kenyeret osztogattak ebédként.

Egy texasi központban egy anyának azt mondták, hogy használja a csapvizet a kilenc hónapos gyerekének szánt tápszer elkészítésére, és utána a gyereknek három napon át hasmenése volt – írta a Texas Tribune. Egy 16 éves lány szerint nem kapnak elég ivóvizet, és szülők kisgyerekekkel küzdenek azért a kevésért, ami jut nekik. A newarki központban a csapokban lévő víz gyakran büdös volt, vagy tűzforró, máshol hipószagú. Egy új-mexikói helyen két palack vizet kaptak egész napra, és napokon át nem tudták lehúzni a vécéjüket.

Több helyen is arról számoltak be, hogy alig kaptak lehetőséget a zuhanyzásra, akár több mint egy héten át sem. „Büdösebbek voltunk, mint az állatok” – mondta a USA Todaynek egy floridai központot megjárt nő. Odaszállításuk közben pedig az őrök közölték velük, hogy nincs vécé, és az őket szállító busz padlójára végezzék el kis vagy nagy dolgukat, amit néhányan kénytelenek is voltak megtenni.

Egymás után halnak meg

A szörnyű körülmények mellett az orvosi ellátás is veszélyesen elégtelen az ICE fogdáiban, ahol az egészségügyi problémáktól szenvedő emberek nem kapják meg a gyógyszereiket, és a megfelelő orvosi ellátást. A Wired szerint egy gerincferdüléses fiatal nő, aki négy hónapja van egy georgiai fogva tartási központban, gyakran kénytelen volt a padlón aludni, amitől begyulladt a gerince, miközben a gyulladáscsökkentő gyógyszereit nem kapja meg rendesen. Egy cukorbeteg férfi az ügyvédje elmondása szerint az inzulinját nem kapta meg rendes időközönként, és szinte minden nap csak kenyeret és szénhidrátot kapott, amit nem ehet. Máshol a magas vérnyomás elleni gyógyszert nem kapta meg valaki, hiába vitte oda neki a családja, és volt, aki emiatt el is ájult.

Egy nő a USA Todaynek azt mondta, hogy „nagyon csúnya kiütése” lett, miután napokon át nem tudott zuhanyozni, és amikor erre egy gyógyszert kért, az őr azt mondta neki, játssza el, hogy komoly betegsége van. „Azt mondták, ha kell valami, úgy kell tennem, mintha elájultam volna” – mondta.

A tíz legnagyobb fogva tartási központból hatban jelentősen nőtt a segélyhívások száma 2025-ben, nagyobb arányban, mint amennyivel a fogvatartottak száma növekedett – írta a Wired. A lapnak nyilatkozó szakértők szerint azonban az egészségügyi vészhelyzetek száma a valóságban sokkal nagyobb lehet a központokban.

„Olyan sokan vannak a rendszerben, hogy ez súlyosbítja az amúgy is rossz körülményeket, az egész olyan, mint egy időzített bomba”

– mondta a Guardiannek egy bevándorlókkal foglalkozó georgiai szervezet igazgatója.

Legutóbb egy 75 éves kubai bevándorló halt meg Floridában, ő közel hatvan éve élt engedéllyel az Egyesült Államokban, és arra hivatkozva akarták deportálni, hogy a nyolcvanas években drog birtoklása miatt elítélték. Napokkal korábban egy 49 éves kanadai férfi vesztette életét, miután ájultan találtak rá az ICE egyik floridai fogdájában. Az ACLU egy tavaly vizsgálata szerint az ICE intézményekben történt halálesetek 95 százaléka megelőzhető lett volna megfelelő orvosi beavatkozással.

A Wired vizsgálata szerint rendszeresen hívják ki öngyilkossági kísérletek miatt is a mentőket az ICE fogva tartási központjaihoz. Anthony Enriquez, a Robert F. Kennedy emberi jogi szervezet alelnöke a lapnak azt mondta, hogy a bevándorlásügyi eljárásnak nem kéne büntetésnek lennie, de „a fogva tartás körülményei annyira brutálisak, hogy az emberek öngyilkosságokat kíséreltek meg, miközben a tárgyalásukra vártak”.

Közben az őrök arra igyekeznek rávenni az embereket, hogy önként „deportálják magukat”, olyan nagy szükség van a szabad helyekre – írta a New York Times. Egy arizonai ügyvéd a lapnak azt mondta, hogy több védencének is ezer dollárt ajánlottak fel, ha önként távozik az országból, de mindannyian elutasították az ajánlatot. Egy mexikói férfi az AP-nek viszont arról beszélt, ő végül inkább visszaköltözött Mexikóba, miután két hetet töltött el egy floridai központban, ahol olyan légúti fertőzést kapott, hogy kétszer is kórházba került. „Mindenki beteg lett, annyira össze voltunk zsúfolva”.

Az ICE fogságába került emberek közel fele soha nem követett el semmilyen bűncselekményt, de „még ha van is priuszuk és a börtönbüntetésük letöltése után kerülnek az ICE fogdájába, senki sem érdemli meg, hogy tíz napig legyen ugyanabban az alsóneműben. Senki sem érdemel koszos zuhanyzókat, vagy penészes ételeket” – mondta a Los Angeles Timesnak az ACLU jogvédő szervezet egyik vezetője a kaliforniai Adelanto központban tapasztalható körülményekről.

Rejtegetik

A Trump-kormányzat közben ahelyett, hogy emberséges körülményeket biztosítana, inkább igyekszik mindent megtenni, hogy elrejtse, milyen az élet az ICE központjaiban. Bár a kongresszus tagjainak törvényben rögzített joguk van meglátogatni a létesítményeket, több képviselőt is megakadályoztak ebben egyebek mellett New Yorkban és Chicagóban.

Egy New Jersey-i képviselőnő ellen szövetségi ügynök elleni erőszak miatt még vádat is emeltek, amikor be akart menni a newarki, ezer férőhelyes Delaney Hall fogdába egy demokrata küldöttséggel, egy másik, 80 éves képviselőnőről pedig azt állították, hogy megpróbálta a földre vinni az ICE egyik ügynökét, a város polgármesterét pedig birtokháborítás miatt tartóztatták le. Egy demokrata szenátort a padlóra nyomva bilincseltek meg, amikor kérdéseket akart feltenni az ICE-t működtető belbiztonsági miniszternek.

Ezek után a belbiztonsági minisztérium korlátozásokat vezetett be az ICE létesítmények meglátogatására, követelve, hogy a látogatás előtt 72 órával korábban jelentkezzenek be a törvényhozók. Márciusban a minisztérium kivéreztette az idegenrendészet által elkövetett jogsértésekkel foglalkozó belső jogi hivatalt, valamint a fogva tartásokat, illetve a kormányzat bevándorlásügyi lépéseinek törvényességét vizsgáló ombudsmani hivatalokat. A minisztérium szóvivője ezt a lépést azzal magyarázta, hogy a kérdéses hivatalok csak akadályozták a bevándorlók elleni fellépést.

A legnagyobb nyertesek

A Trump-kormányzat terve szerint a mostani 41 ezerről legalább 100 ezerre növelnék az ICE-központok kapacitását, és erre a Fehér Ház 45 milliárd dollárt szeretne a kongresszustól. Ennek legjobban két cég, a magánbörtönöket üzemeltető CoreCivic és a GEO Group részvényesei örülhetnek, ugyanis arra számítanak, hogy több százmillió dolláros profitot fognak bezsebelni az ICE-on keresztül is.

„Olyan, mint az aranyláz. Hirtelen a kereslet óriási lett, és amikor te vagy az egyetlen, aki képes ellátni a keresletet, gyakorlatilag olyan feltételeket szabsz meg, amit csak akarsz” – mondta az AP-nek Michael A. Hallett, a North Florida Egyetem magánbörtönöket tanulmányozó kriminalisztika professzora. A CoreCivic CEO-ja egy befektetőknek tartott beszámolóban közölte, hogy a 42 évvel ezelőtti alapításuk óta még soha nem volt olyan nagy igény a szolgáltatásaikra, mint most, míg a GEO vezetője „ritka lehetőségként” jellemezte a Trump-kormányzat bevándorlásellenes fellépését a cég befektetőinek. A cég részvényeinek árfolyama nagyjából 60 százalékkal nőtt Trump elnökválasztási győzelme óta.

Az ICE fogságában lévő emberek majdnem 90 százaléka a két cég valamelyik börtönébe került, és a vállalatok arra számítanak, hogy újabb szerződéseket fognak kapni az idegenrendészettől. A két cégnek összesen legalább 16 üresen álló börtöne van, amit a reményeik szerint idegenrendészeti fogdaként nyithatnak újra. A GEO februárban például 15 éves szerződést kapott a már említett newarki ICE-létesítmény üzemeltetésére, amitől egymilliárd dolláros bevételt remélnek. A CoreCivic pedig egy több mint ezer férőhelyes kansasi börtönt nyithat meg újra.

A GEO különösen jól fekszik a Trump-kormányzatnál. A cég felsővezetésében az ICE legalább három egykori magas rangú tisztviselője is megtalálható, Kristi Noem belbiztonsági miniszter, – aki alá az ICE tartozik – a cég lobbistája volt, a kormány bevándorlásellenes fellépését irányító Tom Homan pedig a vállalat tanácsadójaként dolgozott.