Az európai fiatalok egyre kevésbé hisznek a demokráciában

Franciaországban és Spanyolországban a fiataloknak már csak nagyjából a fele hisz abban, hogy a demokrácia a legjobb kormányzati forma, és minden ötödik fiatal valamilyen tekintélyelvű kormányzást preferálna, derül ki egy friss európai tanulmányból.

A kutatás szerint – amely áprilisban és májusban zajlott közel 7000, 16 és 26 év közötti fiatal megkérdezésével –, az európai Z generáció többsége (57%) azért még mindig a demokráciát részesíti előnyben bármely más kormányzati formával szemben, a támogatottság azonban országonként jelentősen eltér. A demokráciát preferáló fiatalok közül a legtöbben Németországban élnek (71%), és a lengyel fiatalok a leginkább kiábrándultak (48%). Spanyolországban és Franciaországban pedig 51, illetve 52 százalék az arányuk.

Tekintélyelvű kormányzást a fiatalok kicsivel több mint ötöde (21%) látna szívesen az országában, bár ennek pontos kereteit nem határozták meg. Ez az arány Olaszországban volt a legmagasabb (24%), és Németországban a legalacsonyabb (15%).

Az európai fiatalok közül majdnem minden tizedik válaszolta azt, hogy nem érdekli, hogy a kormánya demokratikus-e vagy sem.

A tanulmány egyik szerzője, Thorsten Faas, a Berlini Szabadegyetem politológusa szerint a politikailag a centrumtól jobbra elhelyezkedő és gazdaságilag hátrányos helyzetűnek érző emberek körében a demokrácia értéke jelentősen csökkent: háromból csak egy ember támogatja. „A demokrácia nyomás alatt van, belülről és kívülről egyaránt”, fogalmazott.

A legtöbb fiatal polgár centristának (33%) és baloldalinak (32%) tartja magát, és 19 százalék helyezte magát a jobbközépre. Ez az arány viszont 14 százalékos növekedést mutat 2021-hez képest. 16 százalékuk nem adott politikai megjelölést. Németországban, Franciaországban és Olaszországban a nők nagyobb arányban vallották magukat progresszívnak, mint négy évvel ezelőtt, míg a lengyel és görög fiatal férfiak ugyanebben az időszakban konzervatívabbak lettek.