A német és a holland hírszerzés szerint Oroszország rendszeresen vet be vegyi fegyvert az ukrán védelmi vonalak ellen
A holland és a német hírszerzés által gyűjtött bizonyítékok alapján kimondható, hogy Oroszország rendszeresen vet be tiltott vegyi fegyvereket Ukrajna ellen.
– jelentette be Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter pénteken. A tárcavezető a Reuters tudósítása szerint elmondta, hogy Oroszország a háború megrekedésével egyre gyakrabban nyúl vegyi fegyverekhez, használatuk rendszeresnek számít. Hírszerzési adatok szerint legalább három haláleset és több mint 2500 sérülés köthető vegyi fegyverekhez.
A jelentés szerint az orosz csapatok – az első világháborút idézve – drónokról dobnak le a légutakat irritáló gázt az ukrán lövészárkokra, hogy a fuldokolva menekülő ukrán katonákat könnyen le tudják szedni. Az Egyesült Államok 2024 májusában azzal vádolta az orosz fegyveres erőket, hogy a növényvédőként is alkalmazott kloropikrint vegyi fegyverként használja, Ukrajna pedig több ezer hasonló esetről számolt be. A jelentést összeállító ügynökségek szerint is a súlyos szem- bőr- és légúti irritációt okozó szer a legelterjedtebb; az oroszok üres flakonokba vagy villanykörtékbe töltik a kloropikrint, és úgy dobják az ukrán vonalakra.
Azonban a háborús körülmények között ezekről az incidensekről nehéz (de nem lehetetlen) megbizonyosodni, a témára szakosodott civil megfigyelők bizonyítottnak tekintik azt, hogy Oroszország rendszeresen használ a fronton enyhébb, alapvetően tömegoszlatásra fejlesztett gázgránátokat. Moszkva nem meglepő módon kategorikusan tagadja a vádakat, és – szintén nem meglepő módon – Kijevet vádolja tiltott vegyi fegyver-használattal.
Oroszország is aláírta az 1997-es, 193 országot tömörítő Vegyifegyver-tilalmi Egyezményt, és az Egyesült Államokhoz hasonlóan elvileg megsemmisítette vegyifegyver-készletét. Azonban a holland hírszerzés és vele együttműködő más ügynökségek bizonyítékokat szereztek arról, hogy Moszkva újraindította egyes vegyi fegyvereinek gyártását, és orosz tisztek parancsot is adtak az ilyen eszközök harctéri bevetésére.
Reesink felhívta a figyelmet arra, hogy ha az orosz gyakorlatot nem hozzák nyilvánosságra, akkor a valószínűleg még szélesebb körben terjed el, ezért szerinte szükség van az Oroszország elleni szankciók szigorítására.
Rekordtámadás Kijev ellen, Oroszország több mint félezer drónt indított
Szintén pénteken, nem sokkal azután, hogy Vlagyimir Putyin telefonon beszélt Donald Trumppal, Oroszország a háború eddigi legnagyobb dróntámadását hajtotta végre Kijev ellen: az ukrán fővárosra 550 drónt és 11 rakétát lőtt ki, ebből a légvédelmen 72 drón jutott át. Kijeven kívül több várost is találat ért, köztük Csenyihivet, Harkivot, Szumit és Krivij Rih-t.
Az ukrán hatóságok BBC által idézett közlése szerint a vasúti infrastruktúrában, iskolákban és lakóépületekben keletkeztek károk; de Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter bejelentette, hogy a lengyel nagykövetség épülete is megsérült.
Az orosz drón- és rakétaoffenzíva intenzitását mutatja, hogy a legutóbbi rekorddöntésre szombaton került sor, akkor 537 drónt lőttek ki Ukrajnára.
