Csütörtökön bejelentették, hogy megszünteti működését Azerbajdzsánban az orosz propagandamédiához tartozó Szputnyik. A tulajdonos orosz cég vezérigazgatója, Dmitrij Kiszeljov szerint már nem adottak a feltételek a további működéshez. Ez elsőre lehet, hogy nem tűnik jelentős hírnek, de valójában az egyik világos jele annak, hogy az orosz–azeri kapcsolatok mélyponton vannak, a Kreml kezéből pedig fokozatosan csúszik ki a befolyás a posztszovjet térség felett. A helyzet két azeri halálával záruló rendőrségi razzia, több orosz állampolgár azerbajdzsáni őrizetbe vétele és többük véresre verése után eszkalálódott igazán az elmúlt egy hétben.
Sokat elmond a helyzetről az azeri állami tévén a hét elején lement műsor, amelyben a műsorvezető a távolból az orosz elnöknek címezte a kérdést, megfelelve persze a helyi hatalom aktuális elvárásainak: „Mi történt, Putyin úr? Ennyire aggódik, hogy Azerbajdzsán erős állammá vált, visszaszerezte földjeit, helyreállította szuverenitását, és hogy Ilham Alijev elnököt globálisan elismerik?” Hozzátette, az oroszok megszokták, hogy ledominálnak más népeket, akiket erőszakkal beolvasztottak az országukba, és így volt ez a cári és a szovjet időkben is.
Alapból is feszült volt a viszony
Oroszország kiszorulása a posztszovjet érdekszférából egyre több jelből látszik Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna ellen indított háborúja óta. A térség országai önjáróbbak lettek, ahogy az látható volt a kazah–amerikai közeledésen, a tádzsik elnök beszólásán vagy épp Örményország radikális szakításán Moszkvával.
Az Oroszországgal nem ellenséges, de energiahordozói révén önálló politikai, gazdasági mozgástérrel rendelkező, valamivel több mint 10 millió lakosú Azerbajdzsán azt is megengedhette magának az orosz–ukrán háború árnyékában, hogy az orosz érdekeket figyelmen kívül hagyva végleg bedarálja az örmények lakta, 30 éven át létező szeparatista Hegyi-Karabahot. Aztán pedig az is feltűnő volt, hogy az azeri vezetés tavaly decemberben is látványosan hangot adott tiltakozásának Oroszországgal szemben.
Ekkor érte orosz légvédelmi találat az Azerbaijani Airlines gépét – a légvédelem egy ukrán támadás elhárításakor lépett működésbe –, de a repülő sérülten sem kapott leszállási engedélyt orosz reptereken. A gép végül a Kaszpi-tengert átrepülve, Kazahsztánban kísérelte meg a kényszerleszállást. Ez végül csak részben sikerült, a gép földbe csapódott, de a 67 utasból 29-en túlélték a katasztrófát. A történtekről épp azért értesülhetett részletesen a világ, mert a pilóták a nehézségek ellenére képesek voltak eljutni a szárazföldig és a gép nem veszett el nyomtalanul a Kaszpi-tengerben. Így derült fény arra, hogy Oroszországnak felelőssége volt a tragédiában, és azt igyekezett eltussolni. Sokáig tartó hallgatása, majd a kései, a felelősség elismerését kerülő, így nem is igazi bocsánatkérése heves ellenérzéseket szült Azerbajdzsánban.
Alig ült el a por a repülő körül, a két ország viszonya most ismét példátlanul feszültté vált egy orosz razzia, két azeri gyanúsított váratlan halála, majd azeri kiutasítások miatt.
Razzia az azeri maffiánál?
Múlt pénteken az orosz hatóságok egy 2001-es gyilkosság ügyében razziáztak Jekatyerinburgban. Közel ötven gyanúsítottat elfogtak, köztük Ziyaddin és Hüseyn Safarovot, egy testvérpárt, akik meghaltak az őrizetben, miközben több más gyanúsított sérüléseket szenvedett el – írta a BBC.
A 2001-es esetről az al-Dzsazíra azt írta, hogy egy tóparti étterem közelében megkéseltek egy férfit, aki utolsó leheletével elmondta a gyilkosai neveit a kiérkező rendőröknek. Az áldozat és gyilkosai is azeriek lehettek, olyanok, akik a Szovjetunió széthullása idején menekültek el a Hegyi-Karabah körül fellángolt örmény–azeri háború elől. A lap szerint 24 évbe telt a rendőröknek a feltételezett elkövetők azonosítása – annak ellenére, hogy egy helyi éttermet vittek és nem rejtőzködtek.
A jekatyerinburgi rendőrség azt állította, az elfogott azeriek egy bűnszervezetet irányítottak, ami több más gyilkosságban is érintett lehetett. Sőt, ők terjeszthették azt a pancsolt szeszt is, ami 2021-ben 44 ember halálát okozta a környéken.
Az elfogások közben keményen léptek fel a rendőrök, az egyik őrizetbe vett, megsérült férfi azt mondta, hajnalban törték rá kommandósok a lakása ajtaját. Mohamed Safarov szerint felforgatták a házát, és egy órán át verték, miközben semmit nem is kérdeztek, írta a MediaAzNews azeri hírportál. A férfi állítása szerint apját is bántalmazták és sokkolózták, miközben azt mondogatták nekik, be kellene vonulniuk „önkéntesnek” az ukrajnai háborúba. Más azeri portálok a sérüléseikről is mutattak képeket.
Az azeri főügyészség vizsgálatot indított az orosz hatóságok ellen azzal a gyanúval, hogy a rendőrök megkínozták és szándékosan megölték a testvérpárt, akik orosz állampolgársággal is rendelkeztek. A holttesteket hétfőre Azerbajdzsánba szállították, és törvényszéki orvosszakértő vizsgálta meg őket. Az eredmény szerint poszttraumás sokkot szenvedtek, miután durván megverték őket az őrizetben. Adalat Hasanov, az azeri egészségügyi minisztérium tisztviselője szerint Ziyaddin Safarov testén több törést fedeztek fel a verések miatt. „Az összes bordája eltörött, bevérzést találtunk a fején”, ami olyan trauma eredménye, amit „tompa erővel” okoztak. A másik testvérnél is hasonló megállapításokra jutottak a Reuters szerint.
Hasanov hozzátette, az oroszok is elvégeztek egy boncolást, aminek során eltávolították a belső szerveket. A szakember szerint ezzel akarták eltussolni a halál okait. Az orosz hatóságok azt állítják, az egyik Safarov szívrohamot kapott, a másik haláláról nem mondtak érdemit. Sayfaddin Hüseynli, a két megölt férfi testvére az AP-nek „embertelen, kegyetlen tettnek” nevezte a történteket, amik megfélemlítésül szolgálhattak.
Eközben már zajlanak a bírósági meghallgatások is az azeriek ügyében az Azertac hírügynökség szerint. A jekatyerinburgi Leninszkij Körzeti Bíróságon az első meghallgatásokra elment az oroszországi azeri diaszpóra vezetője és a városban lévő azeri főkonzulátus ügyvivő konzulja is. Kiderült, még egy azerit őrizetbe vettek kedden az orosz hatóságok. A külföldről működő orosz portál, a Meduza arról írt szerdán, hogy kedden hat érintett gyanúsítottat letartóztatásba helyeztek.
Aliyev visszavág
Az azeri válaszlépések nem késlekedtek, Baku törölte Alekszej Overcsuk orosz miniszterelnök-helyettes közelgő látogatását, ahogy több orosz részvételű kulturális eseményt is. Az Euronews szerint a bakui orosz ügyvivőt is bekérették a külügyminisztériumba, hogy tiltakozzanak az orosz hatóságok eljárása ellen. Az azerbajdzsáni, kormányzathoz közeli média közben Putyint kezdte el keményen kritizálni, mondván az uralma brutálisabb, mint Sztáliné, a milliókat haláltáborokba küldő diktátoré volt.
Ilham Aliyev elnöknek már az azeri gép lelövése után sem volt elég Putyin bocsánatkérése, nyilvánosan a felelősség elismerését és kártérítést követelt. Az a hangnem is jelezte, mennyire megváltozott az olajkészletei révén gazdagodó, külpolitikájában meglehetősen önálló, de a Kreml érdekeit sokáig szem előtt tartó Azerbajdzsán és Oroszország viszonya.
Most már az orosz kulturális szervezeteket is kémkedéssel vádolják, és a Szputnyik hírügynökség helyi kirendeltségének bezárását követelték. A héten az azeri hatóságok le is rohanták a hírügynökség azerbajdzsáni irodáját, és őrizetbe vették két orosz vezetőjét.
A vezérigazgató Igor Kartavihot és a főszerkesztő Jevgenyij Belouszovot azzal gyanúsítják, hogy az orosz biztonsági szolgálat (FSZB) munkatársai.
A konkrét gyanúk közt szerepel csalás, pénzmosás, törvénytelen vállalkozás is. A két férfit négy hónapra őrizetbe vették, öt további gyanúsított szabadlábon védekezhet.
A hatóságok az AP szerint közölték, hogy a Szputnyik akkreditációs engedélyét 2025 februárjában már visszavonták, azóta „illegálisan finanszírozva” működött. Az Euronews azeri lapokra hivatkozva arról írt, hogy a szintén orosz Ruptly egyik szerkesztőjét, Ajtekin Huszejnovát is őrizetbe vették kedden, miközben filmezni próbálta a bakui rendőrség akcióját irodájuk ellen. Dmitrij Kiszeljov, az említett lapokat tulajdonló orosz Rosszija Szegodnya médiacég igazgatója és a Kreml egyik legismertebb propagandistája azt mondta, igyekeznek megoldást találni, hogy tovább működjenek Bakuban.
Kedden az azeri belügy még tovább ment, és bejelentette, két bűnszervezetet is felszámolt a fővárosban, amelyben oroszok vettek részt. Szerintük a szervezetek drogot csempésztek Iránból, valamint kibercsalásokban vettek részt. A bírósági meghallgatásukon látható volt, hogy a gyanúsított oroszokat – akik lapértesülések szerint IT-szakemberek – nagyon megverhették a hatóságok, monoklikkal, véres sebekkel érkeztek meg a tárgyalóterembe.
Az orosz fél mindezt igazságtalannak tartja, és tagad. Sőt, a Reuters arról írt kedden, hogy Rahman Mustafayev azeri nagykövetet bekérették Moszkvában az orosz külügyminisztériumba, hogy hivatalosan tiltakozzanak Baku „barátságtalan cselekedetei” és az orosz újságírók „törvénytelen letartóztatása” miatt. Az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov „szélsőséges érzelmi reakciónak” nevezte az azeri lépéseket, és hozzátette, Oroszország tárgyalni kíván az újságírók szabadon bocsátásáról. Peszkov szerint minden, ami Jekatyerinburgban történt, a rendfenntartó erők munkájához kapcsolódik, és nem adhat alapot olyan tettekre, amilyenekkel az azeri kormányzat vágott vissza.
Moszkva már nem legyinthet Bakura
Az is mutatja, hogy az orosz fél kénytelen komolyan venni a feszült helyzetet, hogy Alekszandr Basztrikin, az Orosz Nyomozati Bizottság (SZK) vezetője részletes jelentést követel az érintett orosz hatóságoktól a történtekről. Az azeri Caliber arról is hírt adott Peszkov szerdai sajtótájékoztatója alapján, hogy Basztrikin kapcsolatban áll Kamran Aliyev azerbajdzsáni főügyésszel.
Oktatási szinten is kibontakozhat a krízis, ugyanis több portál is beszámolt arról az azeri tervről, hogy felfüggesztenék az orosz nyelvű oktatást az ország iskoláiban. Az APA hírügynökségnek az azeri tudományos és oktatási minisztérium nem cáfolta egyértelműen mindezt, de közölte, az oktatáspolitikáról csak hivatalos forrásból érdemes tájékozódni, és a tárca nem tett közzé információt az orosz nyelvű oktatás felfüggesztéséről.
Hétfőn alacsony szinten az Európai Unió is beszállt a történetbe. A Politico szerint Peter Michalko, az EU bakui nagykövete elítélte az azeri kisebbség elleni oroszországi támadásokat. „Mélyen aggasztanak az erőszakról, kínzásról és embertelen bánásmódról szóló jelentések (…), amelyek még halálesetekhez is vezetnek, és amelyeket az orosz biztonsági erők követnek el” – közölte az EU-nagykövet.
Egy rossz viszony előzményei, következményei
A BBC megjegyezte, hogy Azerbajdzsán 1991-es függetlenedése óta tart némi távolságot Moszkvától. Az oroszok ugyanis a véres, örmény–azeri konfliktusban sokáig a szintén keresztény ortodox örmények pártját fogták, így vált lehetségessé, hogy az örmények lakta, de a Szovjetunión belül, majd a függetlenné válás küszöbén is hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi-Karabah – örmény nevén Arcah – szakadár államként létezett 30 éven át. Ez nem csak a valóban szinte kizárólag örmények lakta, 150 ezres Hegyi-Karabah területét érintette, hanem a Hegyi-Karabah és Örményország közötti síkságot is, ahonnan az akkori háború idején azeriek sokasága menekült el.
Ilham Aliyev apjától örökölte meg az elnöki széket 2003-ban, majd közeledni kezdett az oroszokhoz. 2020-ban Oroszország már nem szólt bele a háborúba, amiben az azeri hadsereg könnyedén legyőzte az örményt és a helyi erőket, és több részletben, aktív török támogatással visszafoglalta tőlük Hegyi-Karabah nagy részét. 2020-ban azonban Moszkva még megálljt tudott parancsolni Bakunak, így elérte, hogy a szűken vett Hegyi-Karabah négyezer négyzetkilométeren, a kvázi fővárosként szolgáló Sztepanakerttel együtt az örmény közösség ellenőrzése alatt maradhasson.
Ezen azonban 2023-ban Azerbajdzsán már túllépett, miután Moszkva látványosan beleragadt az ukrajnai háborúba, így az azeri vezetés teljes egészében felszámolta Hegyi-Karabahot, ahonnan a 150 ezres örmény lakosság egésze elmenekült az alig 2,6 milliós Örményországba. Jereván az elmaradt orosz segítség miatt el is fordult Moszkvától, olyannyira, hogy év elején már az Európai Unióhoz való csatlakozásról beszélt a kormány.
Az ukrajnai orosz invázió ellenére Aliyev elnök és Putyin aláírt egy nyilatkozatot arról, hogy a két ország szövetséges. Ehhez képest Azerbajdzsán megszállt területeknek mondja Kelet- és Dél-Ukrajnát, ráadásul többször küldött már humanitárius segélyeket a megtámadottnak. Mivel több fontos orosz kereskedelmi útvonal is átvezet Azerbajdzsánon, Oroszország igyekszik jó viszonyt ápolni a kicsi, de fontos országgal. A Middle East Eye emlékeztetett, hogy Putyin volt az első orosz elnök, aki 2024-ben Azerbajdzsánba látogatott – miután az örmény válságot Baku szája ízének megfelelően sikerült rendezni.
Ukrajna vezetése lecsapott a válságra, az Ukrainszka Pravda arról írt kedden, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonon beszélt Aliyevvel, amit az X-en is elújságolt. Megköszönte Azerbajdzsán támogatását, és jelezte, Baku mellett áll az azeri polgárok orosz bántalmazása idején. „Biztos vagyok benne, hogy a tényeket tisztázzák majd, és igazságot szolgáltatnak” – írta Zelenszkij, aki szerint minden ember életét és méltóságát tiszteletben kell tartani. Ennek fényében nem csoda, hogy Aliyev májusban kihagyta a szokásos Vörös téri orosz katonai parádét, illetve Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter Bakuba látogatott – emlékeztetett az AP. Peszkov szerdán arról beszélt, hogy Ukrajna továbbra is olajat akar majd önteni a tűzre az orosz–azeri helyzetben.
Zaur Shiriyev, a Berlinben működő Carnegie Oroszország Eurázsia Központ kutatója szerint Baku ódzkodik a grúziai orosz befolyás élénkülésétől, ahogy az oroszpárti erők újbóli megjelenésétől Örményországban is. Shiriyev azt mondta a BBC-nek, hogy Azerbajdzsán most üzenetet küld Moszkvába, hogy nem fogja passzívan nézni az oroszok akcióit, ha a saját érdekei forognak kockán.
Emil Mustafayev azeri politikai elemző azt mondta, hogy az azeriek megölése illeszkedik a láncolatba, hogy Oroszországban a kisebbségekhez tartozókat „villámhárítónak használják”. Hozzátette, „ez nemcsak egy tragédia, hanem ez az orosz társadalom mélységes betegségének tünete”. A lap szerint az Oroszországban élő azeri diaszpóra kétmillió tagja annak idején főleg a virág- és gyümölcskereskedelemben, valamint a taxis, kisbuszos személyszállításban helyezkedett el.
Diszkriminációval, rendőri brutalitással és gyűlöletcselekményekkel szembesülnek nap mint nap az oroszországi azeriek – tette hozzá. Mustafayev szerint régi trükk az orosz vezetés részéről, hogy ha növekszik a belső elégedetlenség, a „belső ellenségeket”, azaz a kisebbségeket veszi elő a hatalom. Nyikolaj Mitrohin, a németországi Brémai Egyetem orosz munkatársa szerint sok ultranacionalista és szkinhed szemében az azeriek lettek a fő ellenség, így nem csoda, ha a rendőrök is kegyetlenül bánnak velük. Oroszország az azeri – és más, főként közép-ázsiai – vendégmunkásokat is igyekszik besorozni és az ukrán frontra küldeni, de Baku ellenáll ennek a kísérletnek.
„Miközben Baku elkerüli, hogy oroszellenes koalíciókhoz csatlakozzon vagy támogassa a nyugati szankciókat, nem habozik határozott álláspontot képviselni a kétoldalú kapcsolatokban, ahol retorikája és cselekedetei különösen merészek lehetnek” – mondta Rusif Hüseynov, a bakui Topchubashov Center elemzőintézet igazgatója. Moszkvát frusztrálja, hogy Baku függetlenül mozog a nemzetközi színtéren, valamint hogy követeli a lelőtt azeri gép felelősségének elismerését és a kompenzációt. Ezt a Moszkvával szembeni önállóságot nagyban segíti Azerbajdzsán Törökországgal ápolt szoros viszonya és olaj-, valamint földgáztartaléka, amelyben nyugati érdekeltség is van – és amelynek jelentősége megnőhet akkor, amikor Európa az orosz földgáz alternatív forrásait keresi, írták.
Nem a Kreml hátsó udvara
A lap arról is írt nyugati diplomaták beszámolói alapján, hogy Aliyev az örményekkel kötendő békeszerződésből is kihagyná Oroszországot. Jelenleg a törökök bevonásával zajlanak a tárgyalások, amelyek középpontjában az ún. Zangezur-folyosó áll; ez kötheti majd össze Azerbajdzsánt a területétől elkülönülő nahicseváni exklávéval, azon keresztül pedig Törökországgal. Egy 2020-as megállapodás még arról szólt volna, hogy az örmény területen átvezető korridort az orosz FSZB tisztjei ellenőrizték volna.
Mindenesetre a megállapodást segítheti, hogy Ankara újabban nyitott Örményország felé is. Recep Tayyip Erdoğan elnök nemrég Isztambulban fogadta Nikol Pasinján örmény kormányfőt, ami nagy lépés a történelmileg terhelt örmény–török viszonyban. Ennek egyik legsúlyosabb fejezete az I. világháború alatti örmény népirtás. Az Oszmán Birodalom végnapjaira eső török nacionalizmussal átitatott, több mint egymillió örmény életét követelő üldöztetést Törökország a mai napig nem ismeri el népirtásként.
Azeri oldalról felmerült még, hogy egy méretes török katonai bázist létesítsenek, amit még a másik új szövetséges, az atomhatalom Pakisztán is használhatna. Ez végképp jelzi, hogy Moszkva már befolyásának utolsó elemeit is elveszítheti Azerbajdzsánban.
Az azeri rezsim önállóságát megerősítették a háborús sikerek az örmények ellen, a nagyfokú török politikai és katonai támogatás, valamint az Európának – pont az orosz helyett – eladott földgáz is. A Szabad Európa Rádió arról írt, hogy Baku jelzi, növelni akarja a távolságot Moszkvától, és szerintük az azeri kormányzat szeretne minden fontos szereplőtől egyenlő távolságot tartani. Ennek némileg ellentmond, hogy az Ynet szerint a szomszédos Iránnal is egyre feszültebb a viszonya, a teheráni vezetés azzal gyanúsítja Azerbajdzsánt, hogy segítette Izraelt az iráni atom- és rakétaprogram ellen megindított 12 napos háborújában.
Az oroszokkal való bármilyen enyhülést nehezítheti egy új információ a decemberben lelőtt azeri repülőről is.
A Minval azeri portál értesülései szerint maga az orosz védelmi minisztérium adott engedélyt annak idején a légvédelemnek, hogy lőhetnek a gépre. A lap három hangfelvételt és egy anonim levelet is kapott, az egyik felvételen egy orosz légvédelmis tiszt beszél róla, hogy utasítást kapott egy légi célpont lelövésére. Ez volt az azeri Embraer 190AR repülője. Több lap meg is nevezte a végső parancsot kiadó tisztet: Dmitrij Palagyicsuk, aki a 14. légi és légvédelmi hadseregben is szolgált.
