Ki ez az usztasaromantikában dagonyázó férfi, akinek a koncertje világrekordot döntött Zágrábban?
Figyeljetek, szerb önkéntesek és csetnikek,
Szerbiában is elérnek titeket e kezek!
Ezek a sorok is elhangzottak szombat este Zágrábban egy olyan koncerten, amit nemhogy a horvátok, a világ sem látott. Marko Perković – egy amerikai gyártmányú géppisztoly után kapott nevén Thompson – rajongói valószínűleg úgy vannak vele, az énekes óriási koncertje egyesítette Horvátországot, felfűtötte a nemzeti és keresztény érzéseket. A délszláv világban viszont rengeteg ellenérzést szült Thompson több százezres bulija azokban, akik gyanakodva figyelik a kardcsörtető nacionalizmust, ami nem egyszer szélsőjobbos és náci jelképekkel is vegyül.
A magyarországi médiába először szimpla közlekedési hírként került be Thompson fellépése. Ugyanis olyan mennyiségű rajongót vártak, hogy a hatóságok a zágrábi forgalom megbénulására számítottak, így még az Adriára tartó nyaralókat is útvonaluk újratervezésére kérték. Ez annyiban nem egyszerű, hogy a Közép-Európából az Adriára vezető közlekedési artéria a zágrábi félkörgyűrűn megy át, ide futnak be autópályák Budapestről, Belgrádból és Maribor, Graz felől is. Így a magyar, román, szlovák, lengyel, cseh, osztrák és német turisták ezreinek kellett valami alternatív útvonalat találniuk.
Zsúfolásig tele
A France24 is beszámolt a koncertről, ami a zágrábi intézményrendszert a pattanásig feszítette. A félmilliós gigarendezvény miatt az összes zágrábi kórházat rendkívüli készültségbe helyezték, és több ezer rendőrt vezényeltek a fővárosba. Felállítottak egy 200 ágyas tábori kórházat is a lóversenypályán, ahol a koncertet rendezték. Itt egyébként korábban olyan zenekarok és előadók léptek már fel, mint a Rolling Stones, a Metallica, a Red Hot Chili Peppers vagy Ed Sheeran.
Az Entrio jegyértékesítő weboldal szerint amikor áprilisban megkezdődött a jegyek eladása, pár nap alatt elkapkodták őket. A rendőrség a koncert előtt 450 ezer résztvevőre számított. Már a jegyek több mint felének eladásakor világrekordot emlegetett a szervezői stáb. Később a Croatia Week is arról írt, soha ennyi jegyet nem adtak el egyetlen előadó egyetlen koncertjére. A szervezők 450 ezer eladott jegyről beszéltek előzőleg, aztán már 504 ezer megjelent vendégről. A horvát belügyminisztérium sajtótájékoztatóján a 450 ezres számot emlegették. Davor Božinović miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter tájékoztatása szerint külön műveleti központot hoztak létre, 26 szervezeti egységük 14 370 munkatársa, köztük 6523 rendőr vett részt a koncert biztosításában. A csúcsot az olasz Vasco Rossi modenai koncertje tartotta eddig, 2017-ben több mint 225 ezren voltak kíváncsiak rá. A létszámon annyira pörgött a horvát média, hogy még annak is cikket szentelt a Dnevnik, hogy a Wikipedia frissítette a leglátogatottabb koncertek listáját.
A rajongók a Croatia Week szerint már vasárnap kora reggeltől érkeztek a helyszínre, dacára a kánikulának. Ezen az Instagram-képsoron is látható a hömpölygő tömeg. A Vreme arról írt a horvát Indexre hivatkozva, hogy a biztonságiak nem igazán ellenőrizték a beengedésnél a jegyeket vagy a tiltott tárgyak bevitelét. A koncert maga este 9-kor kezdődött és 3 órán át tartott. A színpad szerkezete is monumentális volt: 33 méter magas és 150 méter széles. Maga az énekes és a zenekar 3-4 méterrel volt a közönség felett. A technológia egy részét Dubajból hozták a lap szerint. Drónokkal Szűz Máriát, angyalokat és keresztet is az égre rajzoltak a koncert alatt. Összességében mintegy 14 ezer ember dolgozott a megvalósításon.
A belügyminisztérium szerint végül nem adódott nagy probléma, 123 embert vettek őrizetbe különböző rendbontásokért, a mentők 245 embert láttak el. A Vreme szerint a szervezők azt nyilatkozták, semmilyen olyan szimbólumot vagy feliratot nem engedtek be, amik rasszizmust vagy szélsőséges ideológiákat népszerűsítettek. A rendőrség elvileg kamerákkal rögzítette az eseményeket, ezek alapján indulhatnak majd eljárások a résztvevők ellen.
A koncert főpróbáján megjelent Andrej Plenković miniszterelnök, valamint két minisztere, a rendőrségért felelős Davor Božinović és a veteránokért felelős Toma Medved is. Közös fotó is készült, Thompson autogramot és emlékérmét is osztogatott a megjelent politikusoknak és gyerekeiknek.
Ki ez a világhíres Thompson?
Marko Perković 1966-ban született a közép-dalmáciai Čavoglave faluban. Splitben végezte el a középiskolát, majd a függetlenségi háború 1991-es kitörésekor beállt a horvát seregbe. A géppisztoly utáni Thompson nevet is ekkor aggatták rá a bajtársak. A horvátok lakta falujukat sikerült megvédeniük a szerb csapatoktól a háború végéig, az itteni harcokról írta a mai napig a horvátországi háború egyfajta himnuszát, a Bojna Čavoglavét (Čavoglavei zászlóalj). A háború alatt újabb és újabb dalokat írt, albumokat adott ki, koncertezett, majd részt vett a Krajinai Szerb Köztársaságot megsemmisítő, a szerbeket elüldöző Vihar hadműveletben. A békekötés óta Horvátország egyik ismert zenésze lett, aki eléggé jobbra tolódott.
„Thompson inkább jelenség, mint zenész. Olyan, mint Taylor Swift: sokkal fontosabb imádni vagy utálni őt, mint hallgatni a zenéjét.”
Ezt Bojan Mušćet horvát zenész, író, zenekritikus mondta róla a Balkan Insightnak. Szerinte a nagyközönség 5-6 Thompson-számot ismer, amit a média éjjel-nappal játszik, a többi ismeretlen a többségnek. Mušćet azt mondta, a legtöbb hazafias dal a háborús időszakban a vérontás végéért imádkozott, de Thompson inkább a szerbeken állandó bosszút és az egyén önfeláldozását helyezte szerzeményei középpontjába. A zenéje a kritikus szerint a horvát népzene, a heavy metal klasszikusai, a szimfonikus rock és a kórusművek keveréke. A folkosan előadott rockdalok szövegei általában a jó és a rossz küzdelméről szólnak Thompsonnál, „mint a tündérmesékben vagy A Gyűrűk Urában”. Thompson zenéje Horvátországot ostromlott várként láttatja, a kereszténység, a nemzet, a horvátság és a hagyományos család védőbástyájaként.
Anđelo Jurkas író, rendező filmet készít Thompson zágrábi koncertjéről. Szerinte az teszi az énekes-dalszerző koncertjeit olyan emlékezetessé, hogy jól kombinálja a szimbólumokat, az érzelmi rezonálást és az identitás kivetülését. Jurkas visszaemlékezése szerint az 1991-ben megalakuló horvát államnak identitásvákuuma volt, még nem voltak friss nemzeti hősei, dalai, sportolói, így Thompson dala kapóra jött. Így a koncertjei sem hagyományos zenei események, inkább „a kollektív identitás rituáléi”. Thompson egyébként nem nagy médiaszereplő, 2020 óta nem adott interjút. Ebben szerepe lehet, hogy korábban adott többet is, amikben nehezen védhető kijelentéseket tett – a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak 2020-ban félfasiszta köszöntését védte meg.
Ami különösen érdekes a személyében, hogy nagy arányban fiatalokat vonz. Közönsége harmada 28 alatti, fele 32 év alatti a Balkan Insight Entrióra hivatkozó adatai szerint. Mušćet állítja, ha Thompson belevágna a politikába, nagy sikereket tudna elérni. Ebben szerepe van, hogy a horvát fiatalok harmada nem hiszi el mindazt, ami történeti tény a világháborúval kapcsolatosan. Szerintük a – náci segítséggel létrehozott – usztasa állam csak a horvátok érdekeit védte a negyvenes években.
A koncert előtt arról írt a Balkan Insight, hogy 45 országból és mintegy 5000 településről várnak résztvevőket. A 30-60 euróba kerülő jegyek 5,3 százalékát Németországban, 4,3 százalékát Ausztriában, 2,4 százalékát Boszniában értékesítették. Jurkas szerint a külföldi horvát diaszpóra fontos „pénzügyi és érzelmi tározó”, tagjainak hazafiassága egyenes arányban nő a távolsággal.
Usztasa-nosztalgia
A France24 szerint Thompson koncertjei több országból ki vannak tiltva, mert a második világháborúban a nácikkal együttműködő, népirtó usztasa rendszert élteti, többé-kevésbé burkoltan. Koncertjein gyakran megjelennek az usztasa mozgalom szimbólumai, egyes dalai alatt a közönség fasiszta rigmusokat skandál, de van olyan szerzeménye, ami maga is egy ilyen felkiáltással kezdődik.
A Vreme szerint több horvát történész és politikus petíciót indított Thompson fellépése előtt, hogy tiltsák be a koncertet. A zágrábi szerb nagykövetség jelezte a polgárainak, ne utazzanak a horvát fővárosba, mert biztonsági kockázatnak tennék ki magukat. A Balkan Insight szerint Thompson Isztria székhelyén, Pula amfiteátrumában is fellépett volna korábban, de nem engedték. Érdemes hozzátenni, hogy Isztria hagyományosan baloldali, ahol a mai napig látni Josip Broz Tito volt jugoszláv vezért éltető graffitikat.
„Az emberek rajongják őt a hazafias dalai és a Horvátország iránti szeretete miatt” – mondta a francia AFP hírügynökségnek Nikola, egy 22 éves rajongó. Szerinte az usztasa szlogenek csak a délszláv háborús időszakról szólnak, azt idézik fel. Thompson menedzsere, Zdravko Barišić azt mondta, helytelen megbélyegezni az előadót az usztasa dolgok miatt, mert ő csak „egy koncertet, nem pedig politikai gyűlést” tart. „Arra számítok, hogy jó lesz, nagy móka lesz, sok ember és egy felejthetetlen élmény” – mondta a fellépés előtt a Reutersnek egy rajongója, Josip Gelenger.
Tomislav Tomašević, Zágráb baloldali polgármestere korábban elutasította azokat a felhívásokat, hogy tiltsák be a koncertet, szerinte az kontraproduktív lett volna.
A France24 szerint az usztasa rezsimmel és szimbolikájával egyre megengedőbb a horvát közvélemény és a hatóságok. Sokan a szerbek, zsidók, romák és antifasiszta horvátok százezreinek megölésével vádolt náci bábállamot tartják a modern Horvátország előfutárának, vezetőit egyfajta alapító atyáknak.
Ugyanakkor a zsidó emberi jogi Simon Wiesenthal Központ Thompsont a népirtás éltetésével vádolja, és szerintük nem véletlen az usztasa szimbólumok feltűnése a koncertjein. Efraim Zuroff, a központ vezetője a Jerusalem Postba véleménycikket is írt Thompson fellépéséről. Szerinte Perković „egy fanatikus horvát nacionalista”, egyben „az usztasák nagy csodálója”. Zuroff megemlíti, hogy Bosznia-Hercegovina, Hollandia és Svájc már megtiltotta Thompson fellépéseit, amikre a rajongók sokszor usztasa szettben, akár a legkegyetlenebb világháborús bűnöket elkövető Fekete Légió ruházatában járnak el. Híres dala, a Bojna Čavoglave is egy náci – Zuroff szerint a Sieg Heillal egyenértékű – felkiáltással kezdődik: Za dom spremni, azaz A hazáért tettre készen. Az alkotmánybíróság egyébként alkotmányellenesnek találta korábban ezt a felkiáltást, de ez nem nagyon van betartatva.
Zuroff szerint sokat elmond az is Thompsonról, hogy koncertjein olykor eléneklik a Jasenovac i Gradiška Stara című dalt. A címben szereplő városok usztasa koncentrációs táborok helyszínei, ahol még a nácikénál is durvább módszerekkel ölték halomra a rendszer ellenségeinek tartott népcsoportok tagjait. Ez keveredik Thompson életművében a horvát függetlenségi háborúval, a szerb csapatok ellen vívott harcokkal. Thompson dalai gyakran felcsendülnek a horvát sportsikerek megünneplésekor is.
Hrvoje Klasić horvát történész szerint a látszattal szemben nem növekszik a szélsőjobb ereje a társadalomban, Thompson rajongóinak zöme hazafinak tartja csak az énekest, aki a hagyományos értékek – haza, vallás, család – mellett kardoskodik, mondta az AFP-nek. Ezeknek az eszméknek van közönségük, a legutóbbi választáson az amúgy szintén zenész Miroslav Škoro nacionalista Haza Mozgalma (Domovinski pokret) közel 10 százalékot kapott, és csatlakozott a kormányhoz kisebbik koalíciós pártként.
A baloldali képviselő Dalija Orešković kritizálta a koncertet, ami szerinte nem egyesíti, hanem megosztja Horvátországot. Figyelmeztetett az usztasa szimbólumok és ideológia normalizációjára, amit szerinte a kormányzat intézményesen támogat. Anđelo Jurkas szerint ugyanakkor pont a betiltás réme az egyik faktor, ami miatt annyian rajonganak Thompsonért, hogy ő „az üldözött hazafi”, az áldozat, akit nem hagynak szabadon lélegezni. A rendező szerint
„a posztszocialista és háború utáni Horvátországnak, ami még mindig keresi a koherens nemzeti narratívát, nagyobb szüksége van egy mítoszra, mint az esztétikára, és Thompson ezt tökéletesen megtestesíti”.
A horvát 24sata arról ír, a helyi szerb párt vezetője, Milorad Pupovac is kiborult Thompson koncertjén, mondván, az usztasákat éltették ott. A politikus elmondta, aggódik az ország jövője miatt, amiért nem képes megkülönböztetni a hazafiságot az ilyen szélsőséges üzenetektől.
A 24satán megjelent publicisztika szerint a kormányzó jobbközép Horvát Demokratikus Unió (HDZ) egyaránt vak a politikai korrupcióra és az usztasa megnyilvánulásokra. A cikk idézi Branko Bačić miniszterelnök-helyettest, a kormánypárt alelnökét, aki felháborodottan kérdezte az ellenzéki kritikákra reagálva: „Azt mondják, szégyen, de hol láttak szégyent? Félmillió fiatalban, akik a szeretetről, a hitről és a hazáról énekelnek? Két napban incidensek nélkül, mosollyal és fáklyákkal, dallal és zászlóval? Ha ez szégyen, akkor azokkal van problémánk, akik elfelejtették, milyen a büszkeség.” A főpróbán megjelent Davor Božinović rendőrminiszter csatlakozott: „Félmillió embert a világ szégyenének bélyegezni, szélsőségeseknek, örvendező embereket, sok fiatalt és gyereket, fogalmam sincs, hol élnek ezek az emberek.” A cikk szerzője szerint ugyanakkor a megjelent fiatalok káros eszméknek voltak kitéve a koncerten, és nem véletlen van megtiltva több országban Thompson fellépése.
A gazdaság jól járt, Filip Ivić rosszul
Ha ideológiailag nem is örült a koncertnek mindenki, a Croatia Week cikke alapján gazdaságilag igen. A horvát adóhivatal nyilvánosságra hozott néhány adatot arról, a koncert mennyi bevételt hozott a fővárosnak és az államnak. 2024 ugyanazon napjával összevetve látszik, hogy 69 százalékkal több számlát állítottak ki, ezek értéke pedig 229 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. A koncert másnapja is 71, illetve 203 százalékos ugrást hozott. A vendéglátók inkább a másnapból profitáltak, az étel- és italkereskedelem pedig inkább az egy vásárlásra jutó nagyobb költésekben járt jól.
A koncert még a nemzetközi sportot is elérte. Filip Ivić horvát kézilabdakapus három hete szerződött a szerbiai Vojvodinába, azonban az újvidéki klub már szélnek is eresztette. Arra hivatkozva tették ezt, hogy Ivić részt vett Thompson koncertjén – írta a Večernji list. A játékos az Instagramon posztolt a koncertről, majd törölte a bejegyzést, már későn. A klub közleményében azt írja, Thompson előadásai „nem zenei koncertek, hanem olyan helyek, ahol a szerb nép ellen elkövetett bűncselekmények eszméit és szimbólumait dicsőítik”. A Vojvodina márpedig szerb klub, így nem elfogadható nekik egy ilyen eseményen való részvétel.
