A texasi tragédia megmutatta Trumpnak, hogy lehet értelme a klímakutatásnak, amit annyira utál
Legalább 109 halottja van a texasi villámárvíznek, de további 160 eltűnt miatt félő, hogy az áldozatok száma tovább nő. A pénteki természeti katasztrófa részben a klímaváltozásról szól, de annak, hogy ilyen sok áldozata volt, az lehet az oka, hogy a hatékony működés nevében állami szervek munkatársainak sokaságát küldte el a klímaváltozást egyébként is eltúlzott veszélynek tartó Donald Trump támogatásával létrehozott költségcsökkentő kormányzati szerv, a DOGE, amelyet az elnökkel való látványos politikai szakításáig a milliárdos Elon Musk vezetett.
Korábbi nagyképes összeállításunkat a texasi árvízről itt nézheti meg.
A spórolás Trumpéknál a hatékonyság szinonimája volt
A nagy kirúgási hullám egyik célpontja pont a természeti csapások esetén segítséget nyújtó Szövetségi Katasztrófavédelmi Ügynökség (FEMA), illetve a Nemzeti Meteorológiai Szolgálatot (NWS) is felügyelő Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) volt. Csak az NWS 4200 fős állományából felmondtak 600 embernek, sokakat, köztük a villámárvíz sújtotta texasi régióért felelős Austin/San Antonió-i kirendeltség előrejelzésekért felelős meteorológusát pedig utódlás nélkül, korengedménnyel nyugdíjazták. Bár a Trump környezetében is ámokfutásnak tekintett kezdeti lendület után az elbocsátások egy részét visszavonták, a fűnyíróelven végrehajtott leépítés bizonyosan nem javította a meteorológiai szolgálat működését. Pláne, hogy a szakemberhiány már korábban is gondot okozott. Az NWS területi irodáinak felénél 20 százalékos a létszámhiány, de az álláshirdetések kiírásával ennek ellenére nem siettek.
Szakértők már áprilisban, a hurrikánszezon kezdete előtt figyelmeztettek arra, hogy ez kockázatot jelent. Az idei működésre még nem volt hatással, de a klímaváltozás miatti aggodalmakat egyébként is túlzásnak tartó Trump kormányzatának hozzáállását jelzi, hogy 2026-ra negyedével kurtította meg a NOAA idén még 6,1 milliárd dolláros költségvetését.
Trump szerint az elbocsátásoknak nincsen közük az áldozatok nagy számához és általában a veszélyre való felkészülés vitatható minőségéhez. „Minden másodpercek alatt történt. Senki sem számított rá, senki sem látta előre. Nagyon tehetséges emberek dolgoznak ott, de nem látták előre. Azt hiszem, azt mondták, ilyen száz évente egyszer történik, semmi ehhez foghatót nem láttak” – idézte az elnök vasárnapi szavait a Newsweek. Trump állítása azonban nem teljesen fedi a valóságot.
Szóltak, csak nem elég hangosan?
Az igaz, hogy az 1,4 milliós San Antoniótól 60 kilométerre északkeletre fekvő térségben egyébként nem ritka árvizek közül a pénteki kiemelkedett – a Guadalupe folyó helyenként 8 métert emelkedett 45 perc alatt –, de az NWS csütörtökön már figyelmeztetést adott ki a térségre. Volt jele annak, hogy áradás jön, amelyet végül a négy óra alatt lezúdult 130–280 milliméternyi, normálisan négyhavival egyező mennyiségű eső táplált óriásira, és végül két nap alatt apadt le.
Trumpnak tehát akár igaza is lehet, csak másképp: az NWS a kirúgások ellenére már egy nappal előre kiadta a figyelmeztetést, amit péntek reggel meg is ismételt. Ezek hatását viszont akár csökkenthette is, hogy Trump és egy időben bátorításával Elon Musk is hosszú hónapok óta pazarlással vádolja az állami intézményeket, többek közt a klímakutatással foglalkozó NOAA-t is, mintha azokat csak a kapun belüli munkanélküliség drágán fenntartott rendszere jellemezné. Az se véletlen, hogy Trump áprilisban kirúgta a 2027-re elkészítendő amerikai klímajelentésen dolgozó összes tudóst.
„A következmények egy részét megelőzhette volna, ha a jelentések kiadásáért felelősök még mind állásukban lettek volna [az NWS-ben], ám ez nem minden helyi irodánál volt így” – mondta a BBC-nek a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem klimatológusa, Daniel Swain, aki szerint a probléma nem a figyelmeztetések kiadásának elmaradásából, hanem azok megfelelő célba juttatásának hiányából fakadtak.
A vezető hidrológus nem valami humbug
San Angelóban az NWS képviseletén betöltetlen volt a vezető hidrológus pozíciója – márpedig az ő szakterületéhez tartozik az árvizek modellezése is –, San Antonióban pedig egy ideje nincsen olyan munkatárs, aki kifejezetten a figyelmeztetések kiadásának kezeléséért felel. Az NWS kirendeltségei viszont így is emelt szintű készültségben voltak a kritikus napokban, a szervezet szerint magában a munkában nem volt fennakadás.
Valami azonban mégsem ment jól, hiszen az NWS figyelmeztetése ellenére az evakuálás ott sem történt meg időben, ahol a legkézenfekvőbb lett volna. Például az ártér közelében lévő Camp Mysticben sem. Csak itt legalább 27-en vesztették életüket, javarészt fiatal lányok. A keresztény lánytáborban 750-en táboroztak. Greg Abbott, Texas republikánus kormányzója szerint az ár olyan szörnyű pusztítást végzett ott, amilyet ő még nem tapasztalt semmilyen természeti katasztrófában.
Az áradások kirívó erejét senki sem vitatja, az áldozatok nagy száma mégis azt sejteti, hogy rendszerszintű problémák is lehettek, még ha Trump szerint kulcspozíciókat nem is érintettek a korábbi elbocsátások. „Valami biztos rosszul működött, ha a lányok a faházaikban aludtak, miközben jött az ár. Ezt helyre kell tennünk, jobb figyelmeztető rendszerre van szükség, hogy a gyerekeket időben elhozzuk a veszély útjából” – mondta az elnök párttársa, Ted Cruz. A republikánus texasi szenátor személyes imidzsének nem tett jót, hogy a katasztrófa idején éppen Görögországban nyaralt, és csak hétfőn jelent meg a helyszínen, bár hivatala közölte, hogy a kormányzó az első lehetséges géppel hazatért.
„Ez történik, ha nem veszik komolyan a klímaváltozást, és szétverik a veszélyhelyzet jelzéséért felelős rendszereket” – mondta a Guardiannak a Massachusettsi Tengerészeti Akadémia professzora. Samantha Montano szerint kétségtelen, hogy szakértelmet igénylő, költséges dolog felkészülni a kockázatokra, „de ha elbocsátanak embereket, akik ezért felelnek, akkor a hatékonyság is csökken”.
Trump inkább az államokra terhelné a költségeket
Trump ugyan tagadja, hogy az eddigi és további leépítési tervek hatással lehettek a történtekre, de közvetve mégis a kormányzati felelősség beismerését jelenti, hogy a hétvégén már hárította a költségcsökkentésre vonatkozó kérdéseket, mondván, nem ez a megfelelő alkalom a megvitatásukra – jegyezte meg az AP, hozzátéve, hogy az elnök a kétórás kormányülésen sem tett említést a költségvetés visszavágásáról.
Hallgatása inkább azt jelenti, hogy a szövetségi költségvetés helyett inkább a tagállamokra hárítaná a katasztrófamegelőzés és -elhárítás terheit. Igaz, Kerr megyét katasztrófa sújtotta területnek minősítette, megnyitva ezzel az utat a segítség fedezését biztosító szövetségi forrásokhoz, amit Texas kormányzója meg is köszönt. A katasztrófavédelmet is felügyelő belbiztonsági miniszter, Kristi Noem a helyszín bejárása után viszont már arról beszélt, hogy a katasztrófák elhárítása elsősorban tagállami feladat, amivel Trump jövőbeni terveire utalhatott.
Nem került le ugyanis a napirendről – legalábbis Trump nem beszélt arról, hogy ne lenne érvényben – a június végén bejelentett szándéka, mely szerint lényegében felszámolnák a FEMA hálózatát. A klímaváltozás miatt egyre intenzívebb áradások és hurrikánok okozta károk helyreállítása egyre nagyobb tételt jelent, amelytől a központi kormányzat láthatóan szabadulna, miközben sejthető, hogy ennek átvállalására az államok sem anyagilag, sem szervezetileg nem állnak készen. Mindez előrevetíti a kockázatát annak, hogy az újabb természeti csapások egyre felkészületlenebbül érik majd az amerikaiakat, legyen szó figyelmeztető rendszerekről vagy a károk tragédia utáni elhárításáról.
