Még mélyebbre lökheti a magyar–ukrán viszonyt a mozgósított kárpátaljai férfi halála, akinek sérülését és magyarságát is vitatja az ukrán fél

A mozgósítása után néhány nappal kórházba került, majd július 6-án meghalt egy kárpátaljai magyar férfi, akinek az ügyében a Külügyminisztérium csütörtökön be is kérette Ukrajna budapesti nagykövetét, Sándor Fegyirt.

A 45 éves S. József halála körül sok a kérdőjel, és különösen érzékeny a magyar–ukrán viszony és a kárpátaljai magyarok helyzetével kapcsolatos magyar kormányzati kifogások ismeretében, így kiemelten fontos volna az ügy pontos feltárása, hogy tisztázódjon: valóban voltak-e olyan sérülései, amelyeket mozgósítása után szerzett a férfi, és érte-e inzultus magyar nemzetisége miatt. Az ukrán fél mindkét lehetőséget elutasítja.

Az ukrán hivatalos információk merőben eltérnek attól, amit a férfit ismerő beregszászi források informálisan állítanak. Nem segíti a tisztánlátást az a bizarr videófelvétel sem, amely Józsefről készült, vélhetően kiképzésének második napján. József környezetéből úgy tudni, hogy hátát súlyos ütések érték, több bordája eltört, fején duzzanat volt, halála előtt ügyvédjének arról beszélt, hogy a katonaságnál verték meg. Mindezeknek az ukrán hivatalos papírokban nincsen nyoma.

Nem bujkált a katonaság elől

József Beregszászon élt feleségével, a Telexnek névtelenséget kérve nyilatkozók szerint nem bujkált a városban a hadkiegészítés emberei elől, hanem dolgozott, működtette a panzióját Dédán.

Ami biztosan tudható:

• Józsefet június 15-én igazoltatták a hadkiegészítés emberei, bevitték a mozgósítási korosztályba (25-60 év) eső férfit, majd átszállították kiképzésre a munkácsi 128-as dandárhoz.
• Június 19-én felvették Beregszászon a Linner Bertalan Beregszászi Járási kórházba, öt nappal később pedig már a város pszichiátriai kórházában volt, ahol július elején meghalt.
• Családja július 9-én temette el.
• Hivatalosan a lábában lévő értágulatban keletkezett vérrög jutott el a tüdejébe.

Kérdés azonban, hogy mi a helyzet az ügyvédjének napokkal a halála előtt tett nyilatkozatával, amelyben sérülésekről számol be, miközben az orvosi papírok szerint ilyenek nem voltak. Ahogy az is, mi történt június 15. és 19. között a munkácsi kiképzésen, hogyan került át Beregszászra a kórházba, és ott hogyan zajlott a kezelés, amelyről eltérően számolnak be József környezetéből és ukrán diplomáciai forrásokból.

Az ukrán fél szerint Joszif dezertált

A már most láthatóan újabb diplomáciai feszültséget okozó ügyben megszólalt az Ukrán Fegyveres Erők (ZSZU) szárazföldi erőinek parancsnoksága. Közleményük szerint az ukrán fél együttérzését fejezi ki a férfi családjának, és az ügy kivizsgálását ígérik, ugyanakkor leszögezik, hogy ukrán állampolgár volt – az ukrán diplomáciai források egyike is úgy értelmezte ezt a Telexnek, hogy József nem is magyar nemzetiségű, egyébként is Joszip – ráadásul június 18-án nem jelent meg szolgálati helyén, azaz lényegében dezertált.

„Önként elhagyta a hivatalos nyomozásban rögzített katonai egység helyét fegyverek nélkül” – áll a közleményben, amely szerint ezután másnap József személyesen jelentkezett a kórházban.

Ez azonban részben enyhíti a dezertálásról szóló állítást, ugyanis egy 2024-ben hozott szabályozás szerint ha a katona maga jelentkezik szolgálati helyén, akkor mentesülhet a jogi következmények alól, márpedig a részben katonai kezelés alatt lévő kórháznál való megjelenése tulajdonképpen ezzel egyenértékű.

„Határozottan elutasítjuk az állítást, amely szerint [a hadkiegészítő parancsnokságon] vagy a fegyveres erők más részeinél kegyetlen bánásmód vagy az emberi jogok megsértése történt volna” – áll még a közleményben, megjegyezve, hogy a kivizsgálást illetően az ukrán fél „a szuverén államok belügyeibe való be nem avatkozás elvét” várja el.

„Felszólítjuk a médiát, a lakosságot és a külföldi kormányok képviselőit, hogy tartózkodjanak a nem ellenőrzött vagy érzelmileg színezett információk terjesztésétől, amelyek egy ellenséges állam romboló befolyásolásának vagy hírszerzési műveleteinek eszközei lehetnek” – írták.

Minél kevesebb a katona, annál nagyobb a nyomás

„Kétségtelen, hogy az ellenőrzésekért felelősök országszerte sokkal rámenősebbek. A körözöttek listájára is könnyebb felkerülni, ha valaki nem tesz eleget az adatai frissítésének a hadkiegészítésen, de újabban azért is, ha nem sikerül értesíteni azt, akinek ukrán állampolgársága van ugyan, de nincsen Ukrajnában bejegyzett lakcíme” – mondta egy kárpátaljai forrás. Megjegyezte, hogy ez nem csak Kárpátaljára vagy annak magyarok lakta részeire igaz, hiszen általánosságban nagyobb a nyomás, hogy a mozgósíthatókat az ország minden részén elérje az állam, és bevesse őket a fronton az Ukrajnára támadt Oroszországgal szembeni háború negyedik évében.

Van, aki szerint „elszemtelenedtek a mozgósításért felelős járőrök”, akiket az utóbbi időben jellemzően már lakhelyüktől távolabbi régiókban vetnek be, hogy a személyes ismeretségek ne befolyásolják működésüket. Ez egyrészt az esetleges korrupció kiküszöbölését szolgálja, de azt is, hogy könnyebben intézkedjenek akár a törvényesség határát súroló keménységgel az érintettekkel szemben. Azt tehát nem lehet kizárni, hogy a rámenősség akár a szabályokat átlépve erőszakos fellépésbe is átmehet.

A József halálával kapcsolatos hírben – amelyről először az áldozat nővére számolt be a Facebookon, de később privátra állította a posztját – az a legfontosabb kérdés, hogy történt-e erőszakos hatósági fellépés vele szemben a mozgósítás során. Az Ukrajnát háborúpártinak minősítő magyar kormányhoz közeli portálokon – így József haláláról itthon elsőként hírt adó Mandineren – tényként kezelik, hogy ilyen erőszak történt.

Kérdéseinkkel előbb az ukrán nagykövetséghez fordultunk, végül az ukrán fél diplomáciai forrásokon keresztül közölte, hogy a beregszászi „RTCK és SZK” – hadkiegészítési és szociális juttatásokért felelős területi központ kerületi kirendeltségének vezetőjével való megbeszélés alapján állítható, hogy a mozgósításkor nem került sor erőszakra. Ezt József sem állította egyértelműen, állítólagos utolsó nyilatkozata alapján Munkácson érte erőszak és környezete is ilyen beszélgetésről számolt be.

Kétségtelen, hogy Józsefet még elszállították a kiképzésre Munkácsra – erőszak akár itt is történhetett. A helyzetet nem egyszerűsíti az a videófelvétel sem, amely egy bizarr jelenetet mutat. Vélhetően Munkácson, a gyakorlótéren készült, de keletkezésének időpontja és publikálásának körülményei is kérdésesek. A felvételen az látható, hogy József fájdalomra hivatkozva négykézláb mászik a gyakorlótéren.

„Miért mászol?” „Fáj a hátam” – válaszolja József a felvételt készítő katonának, majd elmondja, hogy a sátrakat tartó vascsövek sértették fel. „Nem bántottak?” – kérdezte erre valamiért a felvétel készítője, mire József térden állva közli, hogy nem. Nem világos, hogy az elesésről szóló válasz után miért merül fel a kérdezőben, hogy egy esetleges verés lehetőségére is rá kell kérdeznie a nemleges válasz érdekében.

Ez a felvétel állítólag 17-én készült, az ukrán hivatalos papírok szerint másnap megszökött, azaz nem jelentkezett szolgálati helyén.

Kórházban volt vagy ismeretlen helyen?

Ugyanakkor József beregszászi ismeretségi köréből úgy tudni, hogy 17-én már egészségügyi intézménybe került még Munkácson, de innen még visszakerült a gyakorlótérre, ahonnan 18-án szélnek eresztették – legalábbis erről számol be a neki tulajdonított nyilatkozat. Állítólag innen gyalog ment 30 kilométert Dédára, majd Beregszászon került kórházba.

Itt megint eltérnek az ukrán fél által ismertetett iratok és József környezetének beszámolói, hiszen a hivatalos papírok szerint József dezertált, amire 18-án derült fény. A katonai rendőrség azonban ekkor még nem indított eljárást, így Józsefet nem körözték. Az ukrán fél szerint 19-én, a jelentkezése napján ki is írták Józsefet a kórházból és csak öt nappal később tért vissza, de ekkor már a pszichiátriára.

Más források szerint viszont 19-én a Linner Bertalan kórházban maradt József, és két nappal később ugyanott kómába esett. Június 24-én aztán – még eszméletlen állapotban – áttolták az utcákon a pszichiátriai intézetbe, ahol injekciót kapott, magához tért ugyan, sőt néha járkált is, egy ideig összefüggéstelenül beszélt, a következő naptól kezdve azonban már haláláig meg sem szólalt.

Az iratok szerint tehát épp akkor, amikor ismerői szerint kómában volt, valójában a kórházban sem járt, és a papírok alapján akkor jelent meg a rendszerben újra, amikor a személyes beszámolók szerint a vitatható indokoltságú áthelyezés után épp magához tért.

Ügyvédjével 19-e és 21-e között beszélt – azaz akkor, amikor az ukrán fél szerint József nem is volt a kórházban. Június 24-e után érdemben már nem tudott beszélni július 6-án bekövetkezett haláláig.

Sérülést ismerői láttak, az orvosi papírok nem

A papírok alapján leletei szerint minden rendben volt vele, sérülései nem voltak. A személyes beszámolók szerint a fején lévő sötétlő duzzanatot többször megvizsgálták, de állítólag nem találtak ott semmi említésre méltót. József viszont egy vérrög miatt végül meghalt, de a vérrög az orvosi iratok alapján épp ott, a lábában keletkezett, ahol látványos ütések József szerint sem érték.

József környezete szerint az ukrán fél igyekszik a felelősséget hárítani, miközben az ukrán oldal azt sugallja, hogy dezinformációs tálalástól, rosszindulatú politikai értelmezéstől tart, ami kapóra jön az Orbán-kormány Ukrajnával szembeni kampányának. Tisztánlátás hiányában azonban József halála újabb tehertétel lehet az Oroszország által megtámadott, a magyar kormányt oroszbarátsággal vádoló Ukrajna és a kijevi kormányt a háború szításával vádoló, erre hivatkozva Ukrajna EU-tagságának gondolatát is elutasító Magyarország vezetése között.