„Olyan kokainszállítmányok vannak itt, amik évekkel ezelőtt elképzelhetetlenek lettek volna” – a hamburgi kokainkikötő
Egy Paraguayból a hamburgi kikötőbe érkező teherszállító hajón 16 tonnányi kokaint rejtettek el közel 1700 konzervdobozban. A szállítmány egy holland célállomásra tartott, a történtek után közvetlenül csak a Rotterdamban működő importcég tulajdonosát tartóztatták le, a csempészeket nem. 2021-ben jelentette be a német rendőrség Európa valaha volt legnagyobb, kokainnal kapcsolatos rajtaütését.
Ez az eset azonban csak a jéghegy csúcsa volt, és az utóbbi években megszilárdulni látszik Németország kiemelt szerepe a nemzetközi drogkereskedelemben. A korábbi évekhez képest jóval több kokaint foglaltak le az országban 2018 és 2023 között, ezzel párhuzamosan pedig a németekről kialakult korrupcióellenes imázs is halványulni kezdett. De hogyan kerül ki a kokain a kikötőkből?
Az egyre súlyosbodó drogprobléma ugyanis a korrupciógyanús esetek számának növekedésében is meglátszik. „Látjuk a beszivárgását [a drogkereskedelemnek] a hamburgi kikötői infrastruktúrába, rendőrök megvesztegetését információkért cserébe, nemrég egy ügyészre várt bírósági eljárás, mert [állítólag] információkat szivárogtatott ki egy kokaincsempész-hálózatnak” – mondta április végén a Guardiannek Daniel Brombacher, aki a Nemzetközi Szervezett Bűnözés Elleni Globális Kezdeményezés (OCCRP) európai irodáját vezeti.
Mint utólag kiderült, az évekkel ezelőtti nyomozás lassúságában is fontos szerepet játszott, hogy a csempészek találtak maguknak legalább egy olyan beépített embert, aki összejátszott a drogkereskedőkkel, és rendszeresen szivárogtatott nekik kulcsfontosságú információkat. A paraguayi szállítmányhoz köthető bűncselekmény ügyében eljáró vezető ügyészt azzal vádolták meg tavasszal a hamburgi bíróságon, hogy annak a drogcsempész bandának a fizetési listáján szerepel, ami ellen vádat kellett volna emelnie.
A vád szerint Yashar G. összejátszott az elkövetőkkel, legalább 65 ezer eurót (kb. 26,3 millió forintot) fogadott el 2020 júniusa és 2021 márciusa között azért, hogy kiszivárogtassa a csempészeknek az ellenük zajló nyomozás részleteit. Nyomozati dokumentumokat, házkutatási terveket, sőt teljes aktákat adott át bűnözőknek.
Az ügyet az is nehezítette, hogy amikor a rendőrség a hamburgi fogás lefoglalása után végre rajtaütött a hálózaton, a legfontosabb célszemélyek addigra már Dubajba menekültek. Yashart azzal is vádolják, hogy más drogbandáknak is érzékeny információkat szivárogtatott ki, ő viszont tagadja az ellene felhozott vádakat. Az ügyvédje azt állítja, hogy a valódi szivárogtató egy rendőr lehetett, és Yashar G.-vel csak példát akarnak statuálni. Szerinte a vád nem állja meg a helyét, azt csak „egymáshoz illesztett kirakós darabokból” rakták össze, nem valós bizonyítékokra támaszkodva – írta a Süddeutsche Zeitung.
Ötszáz százalékos növekedés
Az Európai Unió harmadik legnagyobb kikötője a hamburgi. Az Europol beszámolója szerint a rotterdami és az antwerpeni mellett a közel kétmilliós lakosú város számít a drogkereskedők európai kedvencének. Belgiumban és Hollandiában ez nem új keletű a probléma, elvégre a két kikötőben összesen 175 tonna kokaint foglaltak le a hatóságok 2023-ban, ami az egy évvel korábbihoz képest 10 százalékos emelkedést jelent. Hamburgban viszont az emelkedés ötszáz százalékos volt.
2022-ben csupán 6, 2023-ban már 35 tonna kokainra csaptak le a német hatóságok.
Ebben az is szerepet játszik, hogy a kikötő biztonsági rendszere elavult, csak egy fix helyen működő szkennerrel rendelkeznek, ami naponta legfeljebb 180 konténert tud átvizsgálni, vasárnap pedig nem is üzemel.
Bár 2024-ben már kevesebb kábítószert foglaltak le Hamburgban, de a drogszállítmányok továbbra is folyamatosan érkeznek. Észak-Németország kisebb kikötőiben az úgynevezett parazita módszer segítségével is próbálkoznak a csempészek. Ilyenkor a kábítószert tartályokban a teherszállító hajók külső részére erősítik, a célkikötőben pedig a drogkereskedők által megbízott búvárok leszedik és biztonságos helyre juttatják a szállítmányokat.
Az NDR múlt csütörtökön írt arról, hogy 3,6 tonnányi kokaint füleltek le a németek brit hatósági segítséggel Southampton kikötőjében. A drogot egy hűtőkonténerben banánosládák közé rejtették el. A szállítmány leleplezését azonban nem követte azonnal rajtaütés. A konténert hagyták kirakodni, majd a rendőrök Winsen an der Luhe városkájának egy raktáráig követték a csempészeket, ahol aztán hat gyanúsítottat őrizetbe vettek. A lefoglalt szállítmány utcai értéke közel 90 millió euró, azaz kb. 36 milliárd forint.
A Guardian szerint a növekedéssel együtt jár az is, hogy a hamburgi kikötőben kifejezetten megsokasodtak a korrupciógyanús ügyek. A kikötőben dolgozó személyzet, köztük a hajók legénysége, biztonsági őrök és kamionsofőrök is összejátszanak a bandákkal, segítségükkel a kábítószerrel megpakolt szállítmányok feltűnésmentesen mozoghatnak. Idén például a kikötői személyzet két tagja is börtönbe került, miután kiderült, hogy több mint 500 kilónyi, Ecuadorból érkező kokain szállításában működtek közre.
„Németországban a kokainkereskedelem és az ehhez kapcsolódó pénzmosás csak a köztisztviselők és egyéb segítők megvesztegetésével működhet. De a nyomozók figyelme kizárólag a bűnszervezetek tagjaira irányul”
– mondta Robin Hofmann, a Maastrichti Egyetem szakértője. Hofmann szerint ahogyan azt Hollandiában már megtették, Németországban is ki kellene terjeszteni a nyomozást azokra a közreműködőkre – ügyvédekre, helyi politikusokra és pénzügyi tanácsadókra –, akik lehetővé teszik a szervezett bűnözés működését, miközben hasznot húznak belőle. Jól jellemzi a helyzetet, hogy a Hamburger Abendblatt szerint június 15-én egy drogsegélyközpont alkalmazottját is bíróság elé állítottak, mert kábítószert terjesztett.
Országszerte problémát okoz, egyre több a megvesztegetési ügy
Németországban egyre sürgetőbbé vált a kokainprobléma. „Olyan kokainszállítmányok vannak itt, amik öt vagy tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlenek lettek volna” – mondta Oliver Erdmann, a hamburgi rendőrség vezető drogügyi nyomozója a kérdéskörrel hosszan és részleteiben foglalkozó Spiegelnek 2024 őszén.
A német hatóságoknak 2013-ban az egész országban összesen egy tonna kokaint sikerült lefoglalniuk, 2016-ban öt tonnát, 2019-ben további 10 tonnát, majd 2022-ben 20 tonnát. 2023-ra ez a szám jócskán megduplázódott, összesen 43 tonna volt. A nyomozók feltételezései szerint a lefoglalt kokainmennyiség a szállítmányok harminc százaléka lehet, más számítások szerint a nemzetközi kereskedelemben megjelenő kokain csupán 10 százalékára sikerül lecsapniuk a rendőröknek.
A Spiegel riportja szerint a kokain ára viszont szinte semmit nem változott az elmúlt tíz évben –
minél több kábítószert foglal le a német rendőrség, annál nagyobb mennyiség csúszik ki a kezeik közül.
Miután a holland hatóságok több százmillió eurót költöttek az ország kikötőinek védelmének fejlesztésére, a bandák továbbálltak Franciaországba, Spanyolországba, Portugáliába és a balti országok kikötőibe.
A kokain korábban Németországban „elit drogként” volt elkönyvelve, kevés halálesettel, így a közvélemény és a politikai elit elnéző maradt. Ma már viszont széles körben elterjedt Németországban, és az erőszakos bűncselekmények emelkedő száma a hatóságok figyelmét is jobban felkeltette. Holger Münch, a német Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) vezetője szerint „a kokain rohamosan terjed” Németországban, a 2024-es bűnügyi statisztikák alapján egy év alatt közel 5 százalékkal nőtt a kokainhoz köthető bűncselekmények száma.
Eközben egyre gyakrabban előfordul, hogy a drogcsempészek merészebbekké válnak, és rendőröket, ügyészeket figyelnek vagy fenyegetnek meg. A német hatóságok ezért attól tartanak, hogy ez hasonló állapotokhoz vezethet, mint Hollandiában, ahol a drogbandák korábban újságírókat és ügyvédeket is célba vettek.
Peter R. de Vries újságírót 2021-ben lőtték fejbe Amszterdam utcáin, miután a Ridouan Taghi holland–marokkói drogbáró és bűnbandája elleni per koronatanújának tanácsadójaként is szerepet vállalt. Derk Wiersumot, ugyanennek a koronatanúnak az ügyvédjét pedig még 2019-ben gyilkolták meg fényes nappal szintén a holland városban.
„Németország nagyon nehezen ismeri be, hogy problémája van a szervezett bűnözéssel és jelenleg is nagyrészt tagadásban van. A kokain hirtelen beáramlása csak még inkább láthatóvá tette a problémát” – mondta Zora Hauser kriminológus a Guardiannek. Hauser könyvet írt a szicíliai klánok visszaszorulásával a drogkereskedelem irányítását átvevő, különös kegyetlenségéről ismert 'Ndrangheta olasz bűnszervezet németországi tevékenységéről.
„Itt minden összejött: a széttagolt rendfenntartás, a politikai hanyagság, a gyenge jogszabályok – különösen a pénzmosás terén– és a túlzott adatvédelem kombinációja Németországot a bűnszervezetek paradicsomává tette” – mondta.
