Nehéz megmagyarázni, mi vitte rá a gyilkosságra a családját gombával megmérgező ausztrál nőt

Kevés bűnügy kap olyan nagy médianyilvánosságot, mint az ausztrál Erin Patterson tárgyalása az elmúlt hónapokban. Ahogy sok ügynél, ennél a szomorú történetnél is egy sor tényező volt, ami miatt az olvasók rácuppantak a sztorira: megromlott kapcsolatok miatt valaki arra szánta el magát, hogy több embert is megöljön, ráadásul minderre szokatlan módszert választott.

Patterson ugyanis mérges gombával ölte meg elhidegült férje családját – ebben a vádban találták bűnösnek hétfőn.

Az ügye azért is volt különösen érdekes, mert bár nem volt kérdés, hogy gombamérgezés történt, az kétséges volt, hogy Patterson szándékosan ölt. Pattersonnak ugyanis látszólag nem volt indítéka arra, hogy kiirtsa a férje családját. Az viszont biztosan nem vetett jó fényt a nőre, hogy a történet összes részletéről hazudott – elég rosszul ráadásul. Az, hogy hány évet kaphat, még nem világos, de valószínűleg 80 éves kora körül szabadulhat leghamarabb.

Az utolsó pillanatban menekült meg a férj

2023 júliusában Erin Patterson meghívta ebédelni elhidegült férjét, anyósát és apósát, valamint az anyósa húgát és annak férjét az otthonába. Bár szokatlan volt a meghívás, végül Don és Gail Patterson, valamint Gail testvére, Heather Wilkinson és a férje, Ian Wilkinson, aki a helyi közösség lelkipásztora is volt, eljött a vasárnapi ebédre. Pattersonék narancsos tortát hoztak desszert gyanánt. A meghívottak közül egyedül Simon Patterson mondta le a részvételt, mondván, annyira elhidegültek a feleségével, hogy kényelmetlen lett volna neki az ebéd. Erin Patterson erre elég csalódottan reagált, mivel állítása szerint egy vagyont költött a marhahúsra.

Erin Patterson egy különleges brit ételt, Wellington-bélszínt tervezett aznapra. A Wellington tésztában kisütött, gombapéppel megkent marhabélszín. Patterson hagyományosan, krumplipürével, zöldbabbal és mártással tálalta.

Az ebéd közbeni csevegés hamar szomorú témára fordult: Patterson azt állította, hogy nemrég megkapta egy vizsgálat eredményét, ami rákos elváltozást mutatott ki a petefészkében, és tanácsot akart kérni a rokonoktól, hogy ezt hogyan közölje a gyerekeivel. Valójában Patterson soha nem járt ilyen vizsgálaton, és nem is volt rákos. A két idős házaspár tanácsokat adott, hogy hogyan kellene elmondania mindezt a gyerekeknek. A vendégség aztán hálaadó imával zárult.

Még aznap éjjelre a négy meghívott olyan rosszul lett, hogy mindannyian kórházba mentek. Don Patterson – aki a felesége Wellington-adagjából is evett – néhány órán belül 30 alkalommal hányt. Később a vendégek kómába estek, Don Patterson, Gail Patterson és Heather Wilkinson napokon belül meghalt. Az orvosok biztosak voltak abban, hogy Ian Wilkinson is meghal, de végül felépült, bár három hónapot töltött a kórházban. Ő volt a Patterson elleni eljárás egyik koronatanúja.

Hazugságok hálójában

A kórházban hamar kimutatták a vizsgálatok, hogy a négy áldozat gyilkos galócát fogyasztott. A gyilkos galóca a gombamérgezések egyik leggyakoribb okozója, egyes források szerint az ilyen halálesetek 90 százalékáért felelős. Ennek oka, hogy a galóca eléggé hasonlít egy csomó ehető gombafajra. Elég 30-50 grammnyit, tehát egy fél gombányi mennyiséget is elfogyasztani belőle, hogy halált okozzon. Tekintve, hogy az egyik áldozat, Gail Patterson, csak az étel felét fogyasztotta el, jó okunk van azt feltételezni, hogy Erin Patterson nem kevés galócát süthetett bele a bélszínbe.

A galóca okozta mérgezés esetén először ételmérgezéses tünetek jelentkeznek, majd az első rosszullétet felváltja egy rövid enyhülés, és úgy tűnik, mintha javulna a beteg állapota. Ami viszont ezután jön, az még rosszabb: hirtelen és visszafordíthatatlanul leáll az ember több szerve – mondta az Austin Health kórház intenzív osztályának igazgatója, dr. Stephen Warrillow a halálesetekről.

Galócával viszont leginkább az találkozik, aki a természetben gombászik. Annak az esélye, hogy a bolti csiperke közé keveredjen, egyenlő a nullával. Ez a fajta csak bizonyos fák közelében terem. Európában könnyebb belebotlani ebbe a gombába, ugyanis több olyan őshonos fafajta létezik, ami alatt nő galóca, de Ausztráliában már sokkal nehezebb megtalálni, ott kizárólag tölgyfák alatt terem meg. Fontos részlet tehát, hogy a mesterségesen termesztett gombák mellett a galóca nem él meg, úgyhogy amiatt nem kell aggódnunk, hogy a szupermarketben megvett csiperkénk közé galóca keveredik.

A kérdésre, hogy honnan szerezte be a főzés közben használt gombát, Erin Patterson érdekes válaszokat adott. Azt állította, hogy a felhasznált gombák közül néhányat szárítva vásárolt egy melbourne-i ázsiaiélelmiszer-boltban, de nem emlékezett rá, hogy pontosan hol. Amikor erről kérdezték, azt mondta, hogy sima nejlonban volt a gomba, így a márkáját nem tudja, és valószínűleg készpénzzel fizetett. Később viszont kiderült, hogy Patterson maga szedte a mérgező gombát.

Abban az időszakban, amikor Erin Patterson meghívta a családot, nem termett galóca a környéken. A nőnek viszont volt egy aszalógépe, amivel tartósította a korábban szedett mérgező gombát. Az iNaturalist növényadatbázis alapján Patterson lakhelyének környékén két helyen is termett galóca néhány hónappal korábban, áprilisban. Ráadásul a nő számítógépén megtalálták annak a nyomait, hogy Patterson legalább egyszer használta is a weboldalt arra, hogy galóca után kutasson. A mobiltelefonja helymeghatározó adatai is azt mutatták, hogy mindkét helyszínre ellátogatott nem sokkal azután, hogy az iNaturalist-felhasználók gyilkos galócás képeket töltöttek fel a közelben. Miután elment az egyik helyszínre, hazafelé menet vásárolt egy aszalógépet is.

A fentiekkel ellentétben Patterson a kihallgatásakor eleinte azt állította, hogy soha nem járt gombászni. A nő védői szerint nem volt rá bizonyíték, hogy Patterson tényleg látta volna az iNaturalist oldalán a gombás posztokat, ahogy a mobiltelefonja helyzetét is csak nagyjából lehet meghatározni. Az ügyészség szerint erre azért nem volt pontosabb bizonyíték, mert Patterson a letartóztatása előtt nem sokkal megszabadult több telefonjától is, az egyetlen megmaradt mobilját pedig visszaállította a gyári alaphelyzetre, vagyis mindent törölt róla. Ez utóbbi készüléket adta át a rendőrségnek.

Később Patterson mégis elismerte, hogy gombászott. Állítása szerint a koronavírus-járvány idején kezdett el gyűjtögetni. A gyerekei viszont nem tudtak erről a szokásáról. Elmondása szerint nem ismerte fel, hogy gyilkos galócát szedett, és egyszerűen ugyanabba a Tupperware edénybe tette a vadon gyűjtött gyilkos gombákat, mint az ázsiai boltban vásároltakat.

Patterson azt is tagadta eleinte, hogy lett volna aszalója, vagy hogy bármit szárítással tartósított volna, bár a rendőrség megtalálta az eszköz használati utasítását a lakásban. Ráadásul egy Facebook-csoportban azzal dicsekedett, hogy porrá őrölt szárított gombát kevert a gyerekeinek sütött sütibe, akik gyanútlanul, minden további nélkül megették. Az még gyanúsabbá tette, hogy egy térfigyelő kamera felvételei alapján Patterson egy helyi szemétlerakóban kidobott egy aszalógépet, amin később mérgező gomba nyomait találták.

Azt, hogy miért hazudott rákos megbetegedéséről, Patterson a hipochondriájával indokolta. Állítása szerint tényleg azt hitte, hogy rákos. Védői később más magyarázattal álltak elő, azt állítva, hogy Patterson valójában gyomorszűkítő műtétre készült, csak ezt szégyellte bevallani a családjának. Ez a történet több kérdést vetett fel, mint amennyit megválaszolt. Saját bevallása szerint ugyanis Patterson annyira rettegett a kórházaktól, hogy még a halálos mérgezés gyanúja ellenére is inkább hazament. Akkor miért szánná rá magát egy választható műtétre? Arról nem is beszélve, hogy egy olyan klinikára foglalt időpontot a műtéthez, ahol az ügyészség szerint nem is végeznek ilyen beavatkozásokat.

Patterson érdekes magyarázattal szolgált arra is, hogy ő miért nem lett rosszul. A vendégei még az ebéd után felhívták Erint, hogy megkérdezzék, neki nincs-e baja, hiszen ugyanazt ette, mint ők. De Pattersonnak semmilyen tünete nem volt.

„Próbáljuk kideríteni, hogy ők mitől betegedtek meg ennyire. Illetve azt is, hogy maga hogyhogy nem lett rosszul”

– tették fel a kérdést néhány nap múlva a rendőrök Pattersonnak. A nő azt állította, hogy az anyósa által hozott narancstortát majdnem teljes egészében ő ette meg. Később, amikor a vendégek elmentek, úgy érezte, hogy túlságosan tele van, ezért meghánytatta magát, amitől jobban is lett. Patterson azt mondta, hogy tinédzser korától kezdve bulimiás, ezért nem okozott neki nehézséget, hogy meghánytassa magát.

Ezzel szemben az ügyészség szerint Patterson valójában kifejezetten ügyelt arra, hogy ne ugyanazt a Wellington bélszínt egye, amit a vendégeinek felszolgál. Ian Wilkinson szerint a nő mindenkinek fehér tányérra szolgálta fel az ételt, magát leszámítva. Patterson állítása szerint azért evett narancssárga tányérból, mert nem volt elegendő egyforma tányérja otthon. Nem kizárt, hogy a nő külön adagot készített magának a húsból, ugyanis Patterson gyerekei is azt vallották, hogy később ettek a maradékból, de ők nem lettek betegek.

Patterson két nappal később jelentkezett a kórházban, azzal, hogy nem érzi jól magát. Kezelésnek végül mégsem vetette alá magát, mondván, annyira még sincs rosszul. Az őt vizsgáló orvos – tekintve, hogy addigra négyen kómába estek az ebéd miatt – nem akarta elhinni, hogy Patterson megtagadja a kezelés lehetőségét. Annyira aggódott a nő és a gyerekek egészségéért, hogy a rendőrség segítségét kérte a szükséges vizsgálatok elvégzéséhez. Azok végül sem nála, sem a gyerekeknél nem mutatták ki a mérgezés jeleit.

Patterson végül az orvosok javaslatai ellenére egy nap megfigyelés után hazament. Az ügyvédje szerint a nő nem azért akart hazamenni, mert tudta, hogy nincs méreg a szervezetében, hanem mert utálja a kórházakat. Az viszont nehezen megmagyarázható, hogy másnap az első útja miért a szemétlerakóba vezetett, ahol kidobta az aszalógépét.

Patterson a tárgyaláson a nyomok eltüntetését azzal magyarázta, hogy aggódni kezdett, mert a férje a kórházban szándékos mérgezéssel vádolta. Állítása szerint ekkor jutott eszébe először, hogy a Wellingtonban lévő gomba közé olyan is kerülhetett, amit ő maga gyűjtött, de tévedésből a boltban vásárolt gombákkal egy edénybe tett. A nő bevallása szerint túlságosan meg volt ijedve ahhoz, hogy ezt bárkinek is elmondja. Ehelyett elkezdett hazudozni a gombászásról és az aszalóról, és inkább letörölte a telefonját.

A bökkenő csak az, hogy Simon Patterson szerint az állítólagos beszélgetés, amelyben megvádolta Erint a mérgezéssel, soha nem is történt meg. Innentől kezdve nagyon nehéz szétszálazni, hogy ki hazudhat. A mismásolás és a nyomok eltüntetése viszont biztosan nem festett jó képet Erin Pattersonról. A védelem szerint Patterson azért hazudozott összevissza, mert megijedt, hogy őt teszik felelőssé a rokonok megmérgezéséért. Az ügyészség szerint a nő ezzel próbálta meg elhárítani magáról a gyanút.

A szándékosság és az indíték volt a fő kérdés

Az nem vitás, hogy Patterson mérgezett gombát tálalt fel azon a bizonyos ebéden. A kérdés inkább az, hogy ezt szándékosan tette-e, és ebből rögtön jön a következő rejtély: mi volt erre az indítéka? A kusza családi kapcsolatok nem adtak erre egyértelmű választ.

Simon Patterson és Erin nem váltak el hivatalosan, de a mérgezés idején már nyolc éve külön éltek. Az elhidegülés után is jóban maradtak, egészen 2022-ig. Ekkorra nézeteltéréseik támadtak a pénzügyek, a gyerektartás és a gyerekeik iskoláztatása miatt. A fiuk a mérgezés idején azt vallotta, hogy a szüleinek nagyon rossz a viszonyuk, és hogy az apja sokszor bántja az anyját.

Simon Patterson azért sem ment el az ominózus ebédre, mert nagyon furcsának találta a meghívást. Az csak később derült ki számára, hogy a felesége valószínűleg már korábban is megpróbálta megmérgezni, a rendőrség szerint 2021 és 2022 között több alkalommal is. Ebben az ügyben is vádat emelt a rendőrség gyilkossági kísérlet miatt, de a vádakat végül ejtették azelőtt, hogy a családi ebéd áldozatainak ügyében elkezdődött volna a tárgyalás.

Simon Patterson szerint Erin a kapcsolatuk megromlása ellenére is kifejezetten jóban volt az anyósával és az apósával. „Különösen apával jött ki jól. Közös volt bennük a tudás és a tanulás szeretete” – mondta.

„A szüleim mindketten meghaltak. A nagyszüleim mind meghaltak. Ők az egyetlen családom… Nagyon szeretem őket” – vallotta a rendőrségen Erin Patterson is. Egy idő után viszont úgy érezte, hogy már nem olyan a családi kötelék, mint régen. A bíróságon bemutattak olyan bizonyítékokat is, amelyek szerint a nő csődtömegnek nevezte az elhidegült férjét, annak szüleit pedig „veszett ügyként” emlegette. „Két arca volt” – mondta Nanette Rogers ügyész, miután felolvastatta Erinnel a szidalmakkal teli Facebook-üzeneteit. Erin Patterson védői szerint viszont ezek az üzenetek ártalmatlanok voltak, és csak a gőz kieresztésére szolgáltak.

A tárgyalások során több mint 50 tanút hallgattak meg, köztük a túlélő Ian Wilkinsont. Erin Patterson végig ártatlannak vallotta magát, de azt egyszer sem jelentette ki, hogy a tanúk hazudnának. Legfeljebb arról beszélt, hogy nem ért egyet a bizonyítékokkal. Az esküdtszék végül bűnösnek találta három gyilkosság és egy gyilkossági kísérlet vádpontjában. Az ítélet kihirdetéséig még hátravan néhány bürokratikus kör, de egy ausztrál jogi szakértő szerint 30 év körüli börtönbüntetést szabhatnak ki.