Elfogadták az önkéntes eutanáziáról szóló törvényt Szlovéniában
Pénteken a szlovén parlament megszavazta az önkéntes eutanáziát lehetővé tevő törvényt, amelyet történelmi jelentőségű előrelépésnek tartanak a támogatói, ugyanakkor heves ellenállást váltott ki a konzervatív és egyházi szereplők részéről.
Az MTI közlése szerint a 90 fős nemzetgyűlésben 50-en szavaztak igennel, 34-en ellenezték a jogszabály elfogadását. A javaslatot a hárompárti kormánykoalíció képviselőinek egy csoportja nyújtotta be. A törvény lehetőséget ad az önálló, tájékozott döntés meghozatalára képes felnőtteknek arra, hogy az életük befejezéséről döntsenek, amennyiben állapotuk nem javul, és elviselhetetlen testi vagy lelki szenvedést – vagy mindkettőt – élnek át.
A folyamat nem lesz gyors vagy automatikus: a kérelmezőnek kétszer is jeleznie kell szándékát az orvosának, mielőtt hivatalos kérelmet nyújthatna be. Ezt az orvos saját szakvéleményével együtt továbbítja egy külön bizottsághoz, amely egy független orvost, valamint egy pszichiátert jelöl ki a beteg állapotának és döntési képességének felmérésére. A döntés végrehajtása a betegre hárul: a jogszabály szerint saját magának kell lenyelnie vagy beadnia a halálos szert. Az egészségügyi dolgozók lelkiismereti okból visszautasíthatják a részvételt a folyamatban.
A törvény támogatói szerint az új szabályozás a társadalmi akaratot tükrözi, és összhangban van az emberi méltósággal. Vera Granfol, a legnagyobb kormánypárt, a Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda) képviselője úgy fogalmazott: „Ez nem a halálról szól, hanem a méltóságteljes életről.”
Bojana Mursic, a Szociáldemokraták (SD) részéről szintén kiállt a javaslat mellett, hangsúlyozva: az együttérzés, a szabadság és az emberi méltóság áll a középpontban. Szerinte a jogszabály kellő biztosítékokat tartalmaz, hogy ne lehessen visszaélni vele. A konzervatív ellenzék másként látja. A kereszténydemokrata Új Szlovénia (NSi) képviseletében Cigler Kralj úgy vélekedett: „Ez a törvény nem az élet kultúráját, hanem a halál kultúráját támogatja.” Szerinte az emberi élet sérthetetlensége alkotmányos alapelv, és nem lehet törvényi alku tárgya.
A Demokraták (SDS) képviselője, Eva Irgl szerint a hangsúlyt a palliatív ellátás javítására kellene helyezni, és csak utána lenne értelme a halálba segítésről szóló vitának. A törvény elfogadása előtt a Szlovén Püspöki Konferencia is megszólalt, felszólítva a parlamenti képviselőket, hogy utasítsák el a javaslatot. Közleményükben azt írták: „Az egyház a keresztény tanítás, az egészségügyi szakma tapasztalatai és az etikai elvek alapján határozottan elutasítja ezt a javaslatot, mert az alapjaiban összeegyeztethetetlen az emberi méltósággal és az élet szentségével.” A törvény életbe lépésének pontos időpontját még nem közölték.
Az életvégi döntés témája azután került Magyarországon napirendre, amikor Karsai Dániel alkotmányjogásznál 2022 augusztusában diagnosztizálták az ALS-betegséget. Karsai állapota gyorsan romlani kezdett, 2024 március végén tüdőgyulladás miatt került kórházba, ahonnan később kiengedték, de élete utolsó időszakában már lényegében semmit sem tudott egyedül csinálni, mindenhez segítségre volt szüksége. Május közepén adott interjút a Telexnek, akkor már alig lehetett érteni, amit mond. Karsai sokáig küzdött azért, hogy saját maga dönthessen arról, mikor ér véget az élete.
Karsai Dániel kiállásával egy eddig tabunak számító témát, az eutanáziát emelte be a közbeszédbe, ezzel olyanoknak is erőt adva, akik hozzá hasonlóan gyógyíthatatlan betegségben szenvednek. Karsai Dániel készült arra, mi lesz, ha már nem éri meg, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletet hozzon az ügyében. „Lehet, hogy ennek az ügynek mi nem haszonélvezői, hanem mártírjai leszünk” – mondta tavaly egy sajtótájékoztatón. Még életében kérvényezte, hogy halála esetén testvére vihesse tovább az ügyét, amiben végül számára nem kedvező döntést hozott a strasbourgi bíróság.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szeptember 3-án elutasította Karsai fellebbezését is, így jogerősen kimondták, hogy a magyar állam nem sérti az alkotmányjogász emberi jogait azzal, hogy nem teszi számára lehetővé az aktív eutanáziát. Az ítélet után Karsai azt mondta az RTL-nek: „Nagyon csalódott vagyok. Azt gondolom, a bíróság gyáva döntést hozott.” Karsai Dániel tavaly szeptember 28-án halt meg.