A nagy csinnadrattával megnyitott észak-koreai üdülőkomplexum, ahonnan váratlanul kitiltották a külföldieket
Mindenki máshogy pihen. Van, aki az éves nyaralásán hegyet mászni szeret – például Tenczer Gábor kollégám. Van, aki kulturális programra szomjazik, és kilométereket képes gyalogolni városnézés közben. Vannak, akik ennél passzívabb pihenést szerveznek, és egy hétre kifekszenek egy homokos tengerpartra. Meg persze vannak azok, akik köszönik szépen, de jól megvannak nyaralgatás nélkül, és örülnek, ha kicsit egyedül lehetnek otthon.
Olyanokkal viszont tényleg igazán ritkán találkozik az ember, akik attól érzik jól magukat, hogy elmennek nyaralni Észak-Koreába. Pedig az országban az elmúlt hetekben nyitott meg monumentális tengerparti üdülőközpontja, a Vonszan–Kalma komplexum, Kim Dzsongun észak-koreai vezető pedig korábban az év egyik legnagyobb sikerének nevezte a kirakatberuházást.
Az is kiderült, hogy a két ország között az elmúlt években szorosabbá fűzött kapcsolat jegyében orosz turisták érkeztek volna ide, és a környéken korábban az ukrajnai frontot megjárt orosz katonák is lábadoztak. Az üdülő július 1-jén nyílt meg belföldi turisták előtt, majd egy kis létszámú orosz csoport is megérkezett, a várakozások szerint pedig hamarosan kínai turisták lettek volna a következők.
Most viszont mindenki azt találgatja, mi lehet az oka annak, hogy a rezsim pénteken váratlanul kitiltotta a komplexumból a külföldi turistákat.
Mindenesetre az elemzők abban egyetértenek, hogy a korlátozás nem maradhat fenn sokáig, mivel az üdülőkomplexum megépítése jelentős költségekkel járt, és kizárólag külföldi valutából lehetne fenntarthatóvá tenni a működését. „A rezsim alapvetően konvertibilis valutát szeretne látni az országba látogató turistacsoportokból, tehát ezt a döntést majd fel fogják függeszteni. Lehet, hogy nem idén nyáron, de jövő tavasszal mindenképp” – mondta erről a Telexnek Csoma Mózes Korea-kutató, volt szöuli nagykövet, akivel körüljártuk az észak-koreai törekvéseket és az üdülőkomplexum létrejöttét a világtól nagyrészt elzárt országban.
A rezsimre jellemző munkatempóval épült
Vonszan-Kalma komplexumát 2018-ban kezdték el építeni az elitnek kiváltságokat biztosító diktatúrában, ahol a lakosság nagy része rettentő szegénységben él. Előtte egy évvel egy észak-koreai delegáció repült Spanyolországba, hogy tanulmányozzák a turizmust Benidorm városában. A BBC műholdfelvételekre hivatkozva arról írt, hogy 2018-ra elképesztő erőbedobással húzták fel az épületeket a környéken, és a tervek 80 százalékát meg is valósították.
Ez egyesek szerint annak is a jele, hogy valószínűleg embertelen körülmények közt dolgoztak a munkások az építkezéseken. Ilyenkor vetik be az úgynevezett „sokk-brigádokat”, akiknek az életük árán is időben be kell fejezniük a munkát. Ezekben a csoportokban olyan brutális a fizikai terhelés, hogy az építkezéseken dolgozó nőknek például elmarad a havi ciklusuk. A brigádokba egyesek önként jelentkeznek annak a reményében, hogy ezzel kiérdemelhetik, hogy feljebb lépjenek a társadalmi ranglétrán, és a fővárosba költözhessenek.
Csakhogy alig kezdték el, egy éven belül leállt az építkezés, majd a Covid-járvány alatt még a korábbinál is jobban bezárkózó országban 2024-ig szüneteltek a munkálatok. A jelentések szerint az utóbbi egy évben ismét felpörgött a munka, olyannyira, hogy az építkezésen a nap 24 órájában dolgoztak. Végül 6 évet késtek az átadással, de megnyitották a 46 hotelből álló tengerparti üdülőövezetet. A szállodák mellett található egy aquapark, mesterséges tó, vendégházak és kemping is. A területen van színház, mozi, fitneszterem és szabadidős központ is.
A június 24-én tartott átadón részt vett Kim Dzsongun, felesége Ri Szoldzsu, és lányuk Kim Dzsue, aki az elmúlt években többször is megjelent hivatalos eseményeken. Ez volt Ri első nyilvános szereplése egy 2024-es újévi esemény óta. A dél-koreai titkosszolgálat akkor utalt arra először, hogy Kim Dzsongun lánya lehet a potenciális örököse, noha ezt már a sajtóban azóta találgatják, hogy 2022 végén nyilvánosan feltűnt apja mellett az észak-koreai propaganda képein és videóin.
A propagandában mutogatható módon volt szalagátvágás, tűzijáték és (néha sírva) éljenző tömeg is. Kim és családja mosolyogva nézték, ahogy ünnepélyesen lecsúsznak az új csúszdákon a kiválasztott szerencsések. Kérdés egyébként, hogy a vonszani élményfürdőkben vajon lehet-e majd bikinit hordani a külföldi nőknek. A kétrészes fürdőruha ugyanis a jelek szerint nem engedélyezett Észak-Koreában, de nem kizárt, hogy a külföldiekkel azért ebben kivételt tesznek.
Már azon az eseményen is részt vett Alekszandr Matsegora orosz nagykövet és az orosz képviselet munkatársai. A BBC által megkérdezett utazásszervezők is úgy vélték, hogy az üdülőközpont az észak-koreai elit és kiváltságosok mellett várhatóan elsősorban orosz turistákat céloz majd meg. Az is erre engedett következtetni, hogy a 2024-ben stratégiai partnerséget kötött két ország június végén újraindította a határokon átnyúló vasúti közlekedést is azon a vonalon, ami Moszkvát és Phenjant köti össze. Egy orosz légitársaság pedig kérvényezte a hatóságoktól, hogy nyissák meg a közvetlen légi útvonalat Moszkva és Phenjan között.
A város, ahová még az IBUSZ is szervezett utazást
De miért is kapta fel mindenki a fejét a komplexum hírére? Először is az lehet az egyik prekoncepciónk, hogy Észak-Korea olyan iszonyatosan szegény ország, ahol nem engedhetnek meg ilyen projekteket. Másrészt viszont minden hírértékű, ami Észak-Koreáról megjelenik, hiszen egy olyan elzárt országról beszélünk, ahonnan nagyon kevés hír jut ki – mondta Csoma Mózes Korea-kutató.
A Vonszan-Kalma üdülőközpont Észak-Korea keleti partvidékén, Phenjantól több mint 200 km-re helyezkedik el, nem messze a Gyémánt-hegységtől. Ez a környék mindig is nyaralóövezet volt, már a 20. század első felében a japán gyarmati uralom alatt és a hidegháborús években is. Vonszan kikötővárosa korábban is a turizmus egyik központja volt Észak-Koreában, olyannyira, hogy a 80-as években még magyar csoportos utazásokat is szervezett ide az IBUSZ – mondta Csoma.
A mostani üdülőkomplexum előtt is voltak tehát szállodák és szolgáltatások a térségben. Sőt még nemzetközi úttörőtábor is működött a területen. Részben ezeket modernizálták, tehát nem az van, hogy megalomán módon teljesen a nulláról húzták volna fel a mostani szállodákat. Így valamelyest olcsóbb lehetett a vállalkozás, mint például annak idején a Ryugyong Hotel, amit évtizedeken át nem is tudtak befejezni. Emellett Kim Dzsongun már korábban is kifejezte a vágyát, hogy fejleszteni akarja a régiót, ez összefügghet azzal, hogy a BBC szerint a diktátor fiatalon sok időt töltött a térségben.
De azért is különleges a vonszani üdülőtérség, mert itt korábban még dél-koreaiak is nyaraltak – mondta a szakértő. Ez a rész közel esik ugyanis az Észak- és Dél-Koreát elválasztó demilitarizált övezethez. Miután a Szovjetunióval szövetséges országok rendszert váltottak, Phenjan azzal próbált meg valutát szerezni, hogy elkezdte népszerűsíteni a turizmust. A 90-es években a vonszani térségben létrehoztak egy olyan, tulajdonképpen hermetikusan lezárt üdülőövezetet, amit Csoma szerint tökéletesen kontroll alatt tudtak tartani. Az északi–déli kapcsolatok ekkor még nem voltak olyan rossz állapotban, Észak-Korea pedig megnyitotta a területet a déli turisták előtt, ami így 1998-tól már kezdett egészen fellendülni.
Eleinte a déliek hajóval kerülték ki a demilitarizált övezetet, és így utaztak be Vonszan tágabb értelemben vett térségébe, a Gyémánt-hegység területére. A kétezres években annyira jól ment az együttműködés, hogy közúti átkelőt is kialakítottak a demilitarizált területen belül, így sokkal egyszerűbbé vált a beutazás. Természetesen csak a déliek utazhattak itt be, az északiak kifele nem mozoghattak.
A turisták pedig csak szigorúan ellenőrzött körülmények közt mozoghattak a nyaralás során, és a területre egyszerű észak-koreai közember aligha juthatott be.
Csoma szerint a turisztikai együttműködés azonban 2008-ban egy szerencsétlen incidens hatására megszakadt: egy dél-koreai nő elkóborolt a területen, egy észak-koreai katona pedig lelőtte őt. Emiatt és az amúgy is romló északi-déli kapcsolatok miatt a déli irányból érkező turizmus mára teljesen megszűnt. Észak-Korea valutaéhsége viszont nem csillapodott, főleg az ország atom- és ballisztikusrakéta-programja miatt bevezetett ENSZ-szankciók közepette.
Az olyan kellemetlen ügyek is elriasztották azt a kevés turistát is, akik még érkeztek, mint például Otto Warmbier ügye. Az észak-koreai hatóságok 2015-ben vették őrizetbe az amerikai egyetemistát, miután legális turistaként Észak-Koreába látogatott, és ellopott egy propagandaplakátot egy hotelből. Warmbier 2017-ben meghalt, pár nappal azután, hogy Phenjan szabadon engedte. A fiatalember már kómában volt, amikor hazaszállították az Egyesült Államokba. Az USA utána felszólította az állampolgárait, hogy ne utazzanak Észak-Koreába.
Az észak-koreai turizmus ezután főleg kínai turistákra építhetett, ők ugyanis vízumkérelem nélkül léphettek be az országba. Viszont Kim Dzsongun rezsime 2020, vagyis a koronavírus-járvány kezdete óta teljesen bezárkózott. A beutazási korlátozásokat egészen a közelmúltig nem is oldották fel, a nyugati utazási irodák csak pár hónapja kapták meg az első csoportos utazásokra az engedélyeket – mondta a korábbi szöuli nagykövet.
Közben azonban kitört az orosz–ukrán háború, Vlagyimir Putyin orosz elnöknek pedig szüksége lett Észak-Korea segítségére is, ami Kim Dzsongunnak igencsak kapóra jött.
Örökös valutaéhség hajtja Kiméket
Phenjannak állandóan kulcsfontosságú a valutaszerzés. Emiatt Észak-Korea már a 2018-as, a déliek által megrendezett téli olimpia idején nagyon szeretett volna társszervezőként bekapcsolódni, de ezek a törekvések kudarcba fulladtak. Észak-Koreának egyetlen lényeges partnere maradt az utóbbi években: Kína.
Korea – amíg nem szakadt ketté – történelmileg a kínai érdekszféra része volt. Ez a 20. század elején a japán gyarmatosítás hatására változott csak meg, majd később a szovjetek gyakorolták a legnagyobb befolyást. A szovjet összeomlás után Észak-Korea aztán ismét visszakerült Kína szárnyai alá, Peking lett az első számú külkereskedelmi partner, és az észak-koreai turizmus is a kínai turistákból élt az elmúlt évtizedben.
„Ez a szövetség azonban egy fojtogató barátság, mondhatni halálos ölelés Észak-Koreának”
– magyarázta Csoma. Észak-Koreának ezért különösen nagy lehetőség, hogy az orosz–ukrán háború miatt Oroszországgal is szorosabbra fűzhette a kapcsolatait.
A két ország 2024-ben megkötött stratégiai partnersége kölcsönös katonai segítségnyújtást foglal magában arra az esetre, ha egyiküket megtámadják. Az orosz külügyminisztérium korábban azt nyilatkozta, hogy a két fél „eltökélt abban, hogy közösen harcoljanak a térségen kívüli szereplők hegemón törekvései ellen”.
Csoma szerint ennek a szövetségnek két csapásiránya van. Egyrészt Észak-Korea haditechnikai támogatást, tüzérségi lőszereket és rakétákat szállít az oroszoknak. Emellett 2024 őszétől észak-koreai harcoló alakulatokat küldtek az oroszországi Kurszk régióba, aminek egy részét az ukránok kilenc hónapon át megszállva tartották. Ez a támogatás annyiban bővült is, hogy Észak-Korea ígéretet tett arra, hogy munkásbrigádokat is továbbít a márciusban aztán az oroszok által teljesen visszafoglalt kurszki régióba, hogy az ottani megrongálódott térséget rendbe szedjék.
Mindemellett van néhány mellékszál is: Észak-Korea például vállalta, hogy fogad sérült orosz katonákat, akiknek a rehabilitációját észak-koreai kórházakban lehetne lefolytatni. „Ez inkább szimbolikus felajánlás, hiszen az ottani kórházak szolgáltatása nem túl érdemi, mindez inkább inkább rekreációt, üdülést jelent az orosz katonáknak” – mondta Csoma. A szívességekért cserébe Phenjan arra számít, hogy modernebb katonai technológiákat kaphat Moszkvától.
Emellett ennek az együttműködésnek a része az Észak-Korea által szorgalmazott orosz forgalom serkentése. Ennek eredményeképp 2024 februárjában közel 100 orosz turista érkezett Észak-Koreába egy négynapos síelésre a Masikryong síközpontba. Ez volt az első alkalom a járvány óta, hogy megnyitották az ország határát.
Ettől függetlenül az orosz turisták annyira nem rohannak Észak-Koreába. Csoma szerint a vonszani tengerparti rész például nem sokban különbözik a vlagyivosztoki partszakasztól. Emellett az oroszok előszeretettel látogatnak melegebb országokat például az indokínai térségben, tehát Észak-Korea nem elsődleges úticél a szemükben. Valószínű, hogy az Észak-Koreába szervezett utazások inkább azoknak lesznek érdekesek, akik visszasírják a Szovjetunió idejében megszokott retro életérzést.
Az ottani üdülőközpontokban a „csúcskategóriás” szállodák ugyanis inkább a hetvenes évek szállodáinak szintjét ütik meg – magyarázta a Korea-kutató.
Észak-Korea ennél többet akarna, de Csoma szerint a két ország közti turizmus csak akkor léphetne szintet, ha például kötnének egy megállapodást, amely lehetővé tenné orosz állampolgároknak, hogy rövid időre vízummentesen léphessenek be az országba. Erre azonban egyelőre nem sok esélyt látni.
Közben pedig Észak-Korea és Oroszország kebelbarátságának sokan nem örülnek, de legfőképpen az elhanyagolt barát nem lelkendezik. Pekingnek nem tetszik ez a bimbózó románc, különösen amióta észak-koreai katonák támogatják Moszkvát Ukrajnában. Peking jelezte is az álláspontját, ennek is szólt, hogy tavaly év vége óta elkezdtek büntetőintézkedéseket kivetni Észak-Koreára, például elkezdték korlátozni azoknak a munkavállalóknak a vízumát, akiket észak-koreai állami cégek foglalkoztatnak Kínában. Emellett a Kínában jelen lévő észak-koreai cégek tevékenységét is elkezdték behatárolni. De ezek a lépések egyelőre nem túl látványosak, a nyomásgyakorlás pedig a turizmust sem érinti, így a jövőben továbbra is utazhatnak kínai csoportok Észak-Koreába.
A kontroll fontosabb, mint a létszámnövelés
Csoma hozzátette, hogy a Vonszan-Kalma üdülőközpont és az onnan nem messze lévő Masik-hágó síközpont alapvetően azzal a céllal épült, hogy távlatilag dél-koreai turistacsoportok utazzanak majd oda tömegesen. Ez jelenleg nyilván nem reális, így jóval kisebb számban orosz és később esetleg kínai turistacsoportokra lehet számítani.
A tervek szerint évente több millió látogató érkezhetne a most megnyitott Vonszan-Kalma központba. A hely befogadóképessége a sajtóhírek szerint nagyjából 20 ezer fős, ugyanakkor az elképzelhetetlen, hogy az egészet feltöltsék orosz turistákkal. Valószínűleg a hazai nyaralók sem fogják teljesen ellepni a komplexumot, hisz országszerte vannak már üdülőközpontok, például a Pektu-hegyen is.
Csoma szerint az képzelhető el, hogy a területen kb. 5 ezer élmunkás vagy pártkáder és az ő családjaik nyaralnak, és melléjük érkezik időszakosan 2-300 orosz turista.
„Az kizárt, hogy egyszerre 300-nál több orosz turista utazzon be a régióba. Ez az a mennyiség, amit a hatóságok még kontrollálni tudnak” – mondta. Viszont már ez a viszonylag alacsony szám sokat jelenthet az észak-koreai rezsimnek. Egy egyhetes utazás személyenként nagyjából 1000-2000 dolláros (kb. 343-686 ezer forintos) összegbe kerülhet, amit ha pár száz fővel felszoroznak, az már jelentős valutabevétel Észak-Korea számára.
Csoma az elmúlt években több alkalommal is járt Észak-Koreában, köztük Vonszanban és a közeli Gyémánt-hegységnél is. Tapasztalatai szerint jellemző, hogy a külföldi látogatókat nem engedik vegyülni a helyi nyaralókkal. Amikor például az Illatos-hegységben járt egy csoporttal, akkor az ott üdülő pártkádereket elküldték a kilátóból, mielőtt a külföldi delegáció megjelent volna.
Váratlanul kitiltották a külföldi turistákat a komplexumból
A BBC szerint a kínai utazási irodák egyelőre nem hirdetnek utakat Vonszanba. Három orosz utazási iroda viszont már éppen hirdette a lehetőséget, amikor pénteken jött a hír:
Észak-Korea kitiltja a külföldi turistákat a vonszani üdülőből.
Az észak-koreai turisztikai ügynökség közleménye szerint a Vonszan-Kalma ideiglenesen nem fogad külföldi turistákat, de azt nem írták, hogy miért, és meddig lesz ez így.
Az AP által megszólaltatott szakértők szerint egy orosz lap cikke vezethetett a döntéshez. Nemrég Észak-Koreába látogatott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, akit egy orosz újságíró is elkísért az úton. Az erről írt cikkében megemlítette a Vonszan-Kalma átadó ünnepségén jelen levő oroszokat is, és azt írta róluk, hogy úgy néztek ki, mintha ki lettek volna rendelve az átadóra, és nem valódi turisták lennének. Való igaz egyébként, hogy amikor turistáknak kinéző emberek bukkantak fel néhány másodpercre az állami média felvételein, nem úgy néztek ki, mint akik nagyon lelkesednének a hajcihőért.
Nem kizárt, hogy az Észak-Koreai vezetés a visszhangok alapján úgy ítélte, hogy több negatív következménye lenne annak, ha megnyitja a létesítményt a külföldiek előtt, mintha nem – mondta az AP-nek Oh Kjongszob, a szöuli egyesítési intézet elemzője. Ri Szankhun, a szöuli Nemzetbiztonsági Stratégiai Intézet elemzője szerint viszont a tilalom az orosz turisták toborzásának nehézségeivel függhet össze. Lehet, hogy a turisták Észak-Koreába csalogatása már azelőtt kudarcba fulladt, hogy elkezdődött volna.
Csoma szerint is lehet, hogy a tiltás összefüggésben van a hírek szerint a helyszínre érkezett kisebb orosz csoporttal. „Könnyen lehet, hogy ennek során valamilyen hiányosságot fedeztek fel. Például valamilyen alapvető infrastruktúra hiánya, problémák az energiaellátással, a szállodákban a hideg-meleg vízellátás vagy a légkondicionálás akadozása” – mondta. Szerinte a külföldi turisták fogadásának ideiglenes felfüggesztése mögött ilyen szempontok is húzódhatnak.
Azt is hangsúlyozta, hogy a tiltás szerinte elsősorban azoknak a nyugati gyökerű utazási irodáknak (pl. Koryo Tours) szól, akik alapvetően nyugati turistákat vinnének az országba. A Covid előtt ez a kapcsolat prosperált, de a világjárvány teljes leállást okozott. Ezek a nyugati irodák idén év elején próbáltak visszatérni, egyelőre csak az ország északkeleti részén lévő Raszon látogatását engedélyezték nekik, és a rezsim szempontjából ez sem lett túl sikeres, mivel a helyszínen készült videók kizárólag az ország abszurditását hangsúlyozták.
Bárhogy is van, Csoma szerint mindenképpen ideiglenes döntésről van szó. Nem változott, hogy a rezsim konvertibilis valutát szeretne nyerni a turisták segítségével, ezért előbb-utóbb mindenképpen engedélyezni fogják a beutazásukat.
