Ezeréves templomok, egy kínos telefon és aknák vezethettek a véres thai–kambodzsai harcokhoz
Háborúvá terebélyesedhet a helyzet Thaiföld és Kambodzsa között – figyelmeztetett előbbi ország ügyvivő miniszterelnöke, Phumtham Vecsajacsaj csütörtökön. A két ország között évtizedek óta feszült a helyzet vitatott határszakaszok miatt, de nagyon régen eszkalálódott annyira a konfliktus, mint az utóbbi három napban.
Mindkét ország a másikat okolja a határ menti harcok és átlövések miatt, amikben a BBC szerint már 32 ember meghalt, több mint 175 ezer embernek pedig el kellett hagynia otthonát. Csütörtökön F–16-osokkal és rakétákkal, majd pedig a következő napokban tüzérséggel is lőtték egymást. Pénteken a Guardian szerint 12 helyszínen voltak összecsapások. Vecsajacsaj azt mondta, ez még nem teljes körű háború, csak nehézfegyverekkel vívott párbaj.
Thaiföld szerint szombaton a kambodzsaiak új területen, délen a tengerparthoz közel indítottak támadásokat, de állításuk szerint a haditengerészetük visszaverte őket. Thaiföld azzal is vádolta Kambodzsát, hogy civil területeket lőtt, és ezért is evakuáltak minden falut a rakéták hatótávolságán belül. Kambodzsa viszont a világ jelentős részén betiltott kazettás bombák bevetésével vádolta Thaiföldet.
Thaiföld szerint csütörtök óta 19 embert, 13 civilt és 6 katonát öltek meg a harcokban, és közel 140 ezer embernek kellett elmenekülnie otthonából, őket a határtól 50 kilométerre helyezték el. A kambodzsai védelmi minisztérium 13 halálos áldozatról számolt be, nyolcan civilek, öten katonák voltak. Azon az oldalon 35 ezer ember menekült el otthonából.
Szombaton Kambodzsa ENSZ-nagykövete feltétel nélküli tűzszünetről beszélt, jelezve, hogy „békés megoldást akarnak találni a vitákra”. Marisz Szangiampongsza thai külügyminiszter viszont azt mondta, hogy Kambodzsának „őszinte szándékot kell mutatnia a konfliktus befejezésére”, hogy a tűzszüneti tárgyalások előrelépjenek.
Ki lőtt először?
Szórványos összecsapások korábban is voltak az évek során a határ mentén, ezeknek mindkét oldalon voltak katonai és civil áldozatai is. Legutóbb idén május 28-án egy kambodzsai katona halt meg egy tízperces lövöldözés során. Nagyon feszült lett a helyzet, de a hadseregek vezetői leültek tárgyalni, és nem következtek a mostanihoz hasonló fegyveres összecsapások.
Most a Telegraph szerint az ezeréves Praszat Ta Moan Thom khmer-hindu templom körül törtek ki összetűzések. Beszámolók szerint először csütörtök reggel, helyi idő szerint 8:20-kor hallottak a közelben élők lövéseket a templomtól néhány száz méterre. Thai katonák állították, hogy drónokat és kambodzsai katonákat észleltek a térségben. A kambodzsai fél szerint 8:46-kor nyitottak tüzet a thaiok, majd vadászgépeik két bombát is ledobtak Vat Keo Szikka Kiriszvara környékére.
A két hadakozó fél beszámolói összességében eltérnek abban, ki lőtt először át a túloldalra.
A thai álláspont szerint Kambodzsa katonai drónokat telepített a határra, hogy monitorozza a csapatmozgásaikat, ez váltotta ki az összecsapásokat. A kambodzsaiak szerint ugyanakkor thai katonák tüzeltek rájuk, miután megszegtek egy egyezményt, és egy vitatott hovatartozású templom területére léptek. A thai fél szerint a katonáik tárgyalni próbáltak, de a kambodzsaiak ekkor már hozták a tüzérségüket, a próbálkozás hamvába halt.
A Guardian ugyanakkor a harcok kitörését ahhoz köti, hogy szerdán öt thai katona megsérült egy taposóakna-robbanás miatt, egyikük a lábát is elveszítette. Ez már a második aknás incidens volt a héten, ugyanakkor Kambodzsa szerint a múlt háborúiból ottmaradt aknák okozták a sérüléseket. Thaiföld viszont visszahívta nagykövetét Phnom Penhből, valamint kiutasította a kambodzsai nagykövetet Bangkokból. A thai vezetés szerint a kambodzsaiak szándékosan telepítettek (orosz gyártmányú) aknamezőt a vitatott területen. Kambodzsa is hasonló diplomáciai lépésekkel reagált, sőt betiltotta a thai filmeket és műsorokat, leállította a thai üzemanyag és zöldség-gyümölcs importját.
A thaiok szerint Kambodzsa tüzérséggel és BM–21-es rakétarendszerrel lőtte Thaiföldet, amire ők a megfelelő választ adták. Úgy tudni, Thaiföld F–16-os harci repülőket is bevetett, mindemellett fokozatosan az összes határátkelőt lezárta. Szomszak Thepszuthin thai egészségügyi miniszter szerint egy kórházat is találat ért, ami háborús bűnnek számít. Kambodzsa pedig világörökségi helyszínek megrongálásával vádolta Thaiföldet.
Közvetítési próbálkozások
A világ vezetői azonnali fegyverszünetre szólítottak fel. Anwar Ibrahim maláj miniszterelnök próbált leginkább közvetítőként fellépni. A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) soros elnökeként is jelezte, hogy kész tárgyalóasztalhoz ültetni a feleket.
De ezen túl is számos ország próbálja elkerülni, hogy ennél is jobban elfajuljon a helyzet, az Egyesült Államok is a harcok azonnali befejezésére, a civilek védelmére és a konfliktus békés rendezésére szólított fel. Tommy Pigott külügyi szóvivő azt mondta, Washingtont aggasztják az eszkalálódó erőszakról szóló híradások és a polgári lakosságot ért támadások.
Kínát erős politikai és stratégiai kapcsolatok fűzik mindkét érintett félhez. A pekingi vezetés szintén aggodalmát fejezte ki, illetve reményét, hogy párbeszéddel megoldható a konfliktus. Vang Ji külügyminiszter Pekingben azt mondta, az egész konfliktus gyökerei a nyugati gyarmatosításra vezethetők vissza.
Tita Sanglee szingapúri elemző a Guardiannek azt mondta, jelenleg Kína az egyetlen olyan külső közvetítő, aminek valódi befolyása van a két országra. Ugyan Kína közelebb áll Kambodzsához, mint az inkább amerikai szövetséges Thaiföldhöz, de mindkét ország nagy mennyiségű kínai fegyvert vásárolt az elmúlt években. Kambodzsa pedig közös hadgyakorlatokat is tartott Kínával, sőt hozzáférést adott a reami haditengerészeti bázisához.
Ausztrália, az Európai Unió és Franciaország is békére szólított fel, és az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) is összeült a történtek miatt pénteken. Hun Manet kambodzsai kormányfő levelet is küldött a BT-nek, amiben arra kérte a világszervezetet, „állítsa le Thaiföld agresszióját”.
Thaiföld egyik oldalról azt hangoztatta, elutasítja a harmadik országok közvetítési kísérleteit, mondván, ezt kétoldalúan kell rendezni. De az AFP-nek már arról is beszélt pénteken Nikorndedzs Balankura thai külügyi szóvivő, hogy „mi készen állunk, ha Kambodzsa szeretné, hogy diplomáciai csatornákon rendezzük a kérdést, kétoldalúan, vagy akár Malajziát bevonva”.
Történelmi traumák újraélése
A BBC-nek idősebb kitelepítettek azt nyilatkozták Thaiföldön, hogy átélték a kambodzsai polgárháború bombázásait is a nyolcvanas években, de a mostani harcok a legrosszabbak, amiket valaha tapasztaltak.
A két ország közti 817 kilométeres határt bő száz éve, 1907-ben, Kambodzsa francia gyarmati uralma idején rajzolták meg, és azóta sem fogadta el mindkét ország ezt a vonalat (Thaiföld anno megőrizte függetlenségét, bár akkoriban Sziám néven működött). Az utóbbi években szórványosan előfordultak összecsapások, amikbe katonák és civilek is belehaltak.
Különösen vitatott volt több ősi templom hovatartozása.
A viták miatt a két ország a hágai Nemzetközi Bírósághoz (ICJ) is fordult 1962-ben, ami a közel ezeréves Preah Vihear templomot Kambodzsának ítélte. A Telegraph szerint az ítélettel elégedetlen Thaiföld kivonult a templom területéről, a környékére azonban azóta is igényt tart.
2008-ban megint fellángolt a vita, amikor Phnom Penh az UNESCO-nál kezdett kilincselni, nyilvánítsák a világörökség részévé Preah Viheart. A két fél előbb üzengetett egymásnak, majd harcok is kitörtek, amikbe húszan belehaltak, több ezer ember pedig elmenekült otthonából. Kambodzsa 2011-ben ismét Hágához fordult, és ismét megkapta a templom feletti jogokat. A bíróság azonban nem határozott a többi vitatott területről, Thaiföld pedig visszautasította a joghatóságát. A rákövetkező években aztán lassan enyhült a helyzet, nem lángoltak fel a harcok.
Politikai hullámok
A feszültség fokozódásában a két érintett ország két erős embere, Kambodzsában a hatalmat négy évtized után a fiának, Hun Manetnek átadó Hun Szen, illetve a volt thai miniszterelnök, a még mindig nagy hatalommal bíró Thakszin Sinavatra is benne van. Sinavatra csütörtök este arról írt a közösségi médiában, hogy köszöni a közvetítést felajánló országoknak a segítséget, de előbb hagyni kell a thai hadsereget, hogy móresre tanítsa Hun Szent. Hun erre úgy reagált, hogy Sinavatra mondatai alátámasztják, miszerint Thaiföld katonai agressziót hajt végre, amivel pártját és királyát is elárulja.
Nem mellékszál, hogy Sinavatra lányát, a 37 évesen az ország legfiatalabb kormányfőjévé választott Petongtarn Sinavatrának azért kellett magyarázkodnia, mert kiszivárgott egy májusi telefonhívása Hun Szennel, amiben saját országa egy harcias tábornokát kritizálta, és megalázkodva nagybácsinak nevezte Hunt. Ebből nagy botrány lett, és sokak szerint a befolyásos Sinavatra család visszaszorulását is okozhatja. Petongtarn ugyan bocsánatot kért a telefonbeszélgetésért, és azzal védekezett, hogy csak tárgyalási taktika volt a puha hozzáállás, már nem tudta menteni a helyzetet. Petongtarnt július elején felfüggesztették kormányfői tisztségéből, és az alkotmánybíróság is vizsgálja, etikai előírásokat sértett-e. Július 31-ig kell válaszokat adnia a bíróság kérdéseire. Eközben a hadsereghez közel álló Bum Dzsai Thai Párt bejelentette, hogy 69 képviselőjével kiszáll a kormánykoalícióból.
A BBC emlékeztetett rá, hogy 2014-ben, amikor Jinglak Sinavatrát, Thakszin másik lányát miniszterelnöki ideje alatt megpuccsolta a hadsereg, több támogatójuknak Kambodzsa ajánlott fel menedéket. Thaiföld tavaly novemberben abban segített a szomszéd országnak, hogy hat kambodzsai disszidenst menekültstátuszuk dacára visszaküldött, a kambodzsai hatóságok pedig bebörtönözték őket. Korábban, 2020-ban thai ügynökök rabolhattak el egy elmenekült thai aktivistát Kambodzsában, míg idén januárban egy kambodzsai ellenzéki vezetőt lőttek agyon Bangkokban.
A mostani telefonszivárogtatást Sinavatráék árulásnak vették Hun részéről – bár nincs bizonyíték rá, hogy ő állna a háttérben. Mindenesetre a thai hatóságok hamar vizsgálódni kezdtek kambodzsai alvilági figurák, üzletemberek ellen, akik tiltott szerencsejátékban és internetes átverésekben utaztak. Hun beleállt a harcba, azt mondta, hogy olyan titkos dokumentumai vannak Thakszin Sinavatráról, amik bizonyítják, hogy megsértette a királyság intézményét, ami Thaiföldön börtönnel büntethető.
A mostani helyzetben Sinavatráék pártja, a Pheu Thai szorongatott helyzetben van. Tita Sanglee szerint az ország politikai életébe – olykor puccsokkal – bele-beleszóló hadsereg mellé kell állnia a konfliktusban, hogy kezelje az arcvesztését. Azt a BBC is csak találgatta, hogy Hun Szen miért égette fel a hidakat maga mögött Sinavatráék és Thaiföld felé. A háttérben ott húzódhat a kaszinók thaiföldi engedélyezésének ötlete, ami Kambodzsa saját szerencsejáték-iparát veszélyeztetné, de akár az is, hogy Hun otthon erősnek akarta mutatni magát.
Matt Wheeler, az International Crisis Group elemzője is arról beszélt a Guardiannak, hogy Hun Szen négy évtized alatt voltaképp egypárti államot épített ki Kambodzsában. És csak fokozatosan vonul vissza: a miniszterelnökséget átadta a fiának, Hun Manetnek, viszont a szenátus elnöki posztját megtartotta. Alapvetően ő irányít, Hun Manet „az apja árnyékában kormányoz, és nélkülözi a független hatalmi bázist”.
Senkinek sem érdeke a nyugalom
Phil Robertson bangkoki elemző azt mondta a Telegraphnak: „Kambodzsa nyert az ICJ-nél, és azóta Thaiföld ezzel nagyon elégedetlen.” Szerinte az ősi templomokon túl a kereskedelem terén is megoldatlan konfliktusok sorakoznak. „Egyik oldal sem akar feladni egy centi területet sem a másiknak; ez olyan lenne, mint a politikai öngyilkosság” – fogalmazott az elemző. Kambodzsa egyébként a friss összecsapások miatt ismét az ICJ-hez fordult, és azt kérte, hogy a testület határozzon a többi vitatott területről is.
A Telegraph is arról írt, hogy
az eddigi konfliktusok a két ország közt ugyan hamar lecsendesedtek, de a mostani felfűtötte a nacionalista érzelmeket Bangkokban.
Tita Sanglee szerint a taposóaknák miatt megsebesült thai katonák esete, majd a mostani harcok halottjai és sérültjei fokozzák a nyomást a thai politikai és katonai vezetésen. Az viszont szerinte is kérdés, hogy meddig mennek el a felek a harcok során.
Robertson is úgy vélte, hogy egyik fél sem érdekelt a deeszkalációban, nem akar semmilyen előnyt adni a másiknak. A thai kormánynak eleve hitelességi problémái vannak a Sinavatra–Hun-telefonhívás óta. Hun pedig az országot de jure vezető fiát akarja magasabbra, háborús vezetőként pozicionálni, miközben eltereli a figyelmet a rossz gazdasági helyzetről is – ugyanis nem mellesleg mindkét országot fenyegetik Donald Trump amerikai vámjai.
