Az egyre fokozódó nemzetközi nyomás után az Izraeli Védelmi Erők (IDF) vasárnap bejelentette, hogy a segélyek légi szállításának engedélyezése mellett minden nap humanitárius „taktikai szünetet tartanak” a Gázai övezetben azokon a területeken, ahol éppen nem hajtanak végre szárazföldi műveleteket. Emellett pedig kijelölt humanitárius folyosókat hoznak létre a segélyeknek, hogy ezzel is cáfolják „a szándékos éheztetésről szóló hamis állításokat”. „Továbbra is támogatni fogjuk a humanitárius erőfeszítéseket a folyamatban lévő csapatmozgások és a terrorszervezetek elleni támadások mellett” – írták közleményükben.
A múlt héten több mint száz segélyszervezet figyelmeztetett rá nyílt levelében, hogy a tömeges éhezés egyre kiterjedtebb az övezetben. Az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország vezetői pedig pénteken felszólították Izraelt, hogy „azonnal oldja fel a segélyek áramlására vonatkozó korlátozásokat”.
Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) múlt hét elején arról írt, hogy az emberek harmada napokig nem jut élelemhez. Információik szerint csaknem 100 ezer nő és gyerek az alultápláltság olyan szintjén van, hogy sürgős kórházi ellátásra lenne szüksége. A Hamász terrorszervezet által ellenőrzött gázai egészségügyi minisztérium szerint összesen már 147-en, többségében gyerekek haltak meg az alultápláltsághoz vagy éhezéshez köthetően az övezetben.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy hétvégi videóüzenetben azt mondta, hogy Izrael mindig is engedélyezte a segélyek bejutását Gázába, és szerinte az ENSZ az ő kormányát okolja a palesztinok válságáért. Netanjahu kijelentette, hogy nincs éhezés, sem pedig kiéheztetés Gázában. Az izraeli hadsereg szerint ezt csak a Hamász által terjesztett propaganda állítja.
„Vannak biztonságos útvonalak. Mindig is voltak, de ma már hivatalosak. Nincs több kifogás” – mondta az izraeli kormányfő egy légibázison tett látogatás során. Azt is jelezte, hogy folytatják a harcot, amíg el nem érik minden háborús céljukat, a Hamász felszámolását és a terrorszervezet 2023. október 7-i véres támadása után elrabolt túszok kiszabadítását.
A Skóciában Keir Starmer brit kormányfővel tárgyaló Donald Trump amerikai elnöknél hétfőn rákérdeztek a gázai helyzetre.
„Azok a gyerekek nagyon éhesnek néznek ki” – mondta a tévében látott képekről.
Szerinte az Egyesült Államok sok pénzt ad a gázai segélyekre, de a Hamász ennek nagy részét ellopja. Trump azt is kijelentette, hogy „valódi az éhezés” a Gázai övezetben, az Egyesült Államok pedig kötöttségek nélkül megközelíthető ételosztó központokat fog felállítani a területen. Trump szörnyűnek nevezte a gázai helyzetet, és „humanitárius alapon segítenünk kell”.
„Ez egy humanitárius válság, teljes katasztrófa. Szerintem a briteket felkavarja, amit látnak a képernyőkön” – mondta Starmer. A brit kormányfő azt is kijelentette, hogy tűzszünetre van szükség, és megköszönte az amerikai elnöknek az ezen a téren tett erőfeszítéseit. Trump a megfeneklett tűzszüneti tárgyalásokhoz azt mondta, szerinte a Hamász nem akarja elengedni az utolsó 20 túszát, mert élő pajzsként tekintenek rájuk. De vannak „alternatív tervek” arra nézve, ha a terrorszervezet nem változtatna ezen az álláspontján.
Segélyszervezetek és hírügynökségek is közös nyilatkozatot adtak ki
„Ahogy az izraeli kormány által folytatott ostrom fokozatosan kiéhezteti Gáza lakosságát, már a segélymunkásoknak is be kell állniuk az élelmiszerért sorban állók közé, kockáztatva azt, hogy lelövik őket, miközben megpróbálnak élelmet szerezni a családjaiknak. (…) Az élelmiszer-tartalékok teljesen kimerültek, a humanitárius szervezeteknek tehetetlenül kell nézniük, ahogy saját kollégáik és segítőik a szemük előtt halnak éhen” – állt a 109 nemzetközi segélyszervezet múlt hét közepi nyílt levelében.
A nyílt levél szerint az Izrael májusi új offenzívája óta egyre kisebb területre szorult lakosság köréből „az orvosok rekordszámban jelentik az akut alultápláltságot, különösen a gyerekek és idősek köréből. Terjed a hasmenéses vírusfertőzés, üresek a piacok, mindent elönt a szemét, és felnőttek esnek össze az utcákon az éhségtől és dehidratáltságtól.”
A világ legfontosabb nemzetközi hírügynökségei, az AP, az AFP, a Reuters, valamint a BBC is közös nyilatkozatot adott ki csütörtökön, melyben „mély aggodalmukat fejezte ki” amiatt, hogy gázai tudósítóik egyre kevésbé tudják élelemmel ellátni magukat és családjukat. „A háborús övezetekből tudósító újságíróknak számos nehézséggel kell szembenézniük. Megdöbbentő, hogy ezen nehézségek közé most az éhezés is bekerült.” A hírügynökségek arra is felszólították Izraelt, hogy engedjen szabad ki- és bejárást az újságíróknak a Gázai övezetbe.
Az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF július első két hetében 5000 gyereknek segített, azonban a szervezet pénteken bejelentette, hogy a krónikusan alultáplált gyerekeknek szükséges különleges tápszer (Ready-to-Use Therapeutic Food – RUTF) már csak 3000 gyereknek elegendő. Gáza egyik legnagyobb egészségügyi intézménye, a Nasszer kórház vezetője azt állította a New York Timesnak, hogy nemcsak az orvosi eszközeik kezdenek elfogyni, de „az orvosi csapatot legyengítette az éhség, tegnap néhányunknak már csak tíz kávéskanálnyi rizs jutott.”
Felállt egy új szervezet a segélyosztásra
Az izraeli blokád és a Hamász harácsolásának kettős szorítása miatt az utóbbi évtizedekben a Gázai övezet már a háború előtt sem volt önfenntartó; csak élelmiszerből napi 5-600 kamionnyi segélyre szorult. Miután Izrael a Hamász terrortámadása után megindult háború harmadik napján ostromállapotot hirdetett, az üzemanyagra, élelmiszerre, gyógyszerekre egyaránt érvényes blokád és a segélyek nehézkes bejutása katasztrofális állapotokat idézett elő.
A humanitárius válságban a 2025 januárjában megkötött, de aztán március elején véget ért tűzszünet hozott némi enyhülést, a megállapodás ugyanis konkrét mennyiségű segélyt is kikötött a gázaiaknak. Azonban Izrael március elején újból leállította a segélyszállítmányok beáramlását, és ezután két hónapig lényegében semmilyen segély nem jutott be Gázába. Ekkor omlottak össze azok az ellátási struktúrák, melyek addig úgy-ahogy működtek.
Izrael a segélyszállítmányokat azért állította le, mert a kormányzat szerint azokat a Hamász fölözi le, erről pedig titkosszolgálati információik is vannak: a kifosztott kamionokból az élelmiszert, tisztálkodószereket vagy üzemanyagot elképesztő haszonkulccsal adja tovább – így az elosztás feletti ellenőrzéssel egyszerre jut bevételhez a harc finanszírozásához, és egyszerre tudja uralni az éhező lakosságot.
A Trump-kormányzat által is magáévá tett izraeli érveléshez hozzátartozik, hogy a Reuters szerint az USA nemzetközi fejlesztési ügynökségének (USAID) egyik belső vizsgálata az amerikai szállítmányok ellen 2023 októbere és 2025 májusa között elkövetett 156 incidensnél nem talált arról jelentéseket, hogy ezek rendszerszintűen a Hamászt gyarapították volna. Az amerikai külügyminisztérium azonban vitatta ezt a megállapítást, szerintük videós bizonyíték van arra, hogy a Hamász a segélyeket fosztogatta. A vizsgálatot ismerő egyik forrás is azt mondta a Reutersnek, a Hamász által eltérített segélyekről szóló tömeges jelentések hiánya nem azt jelenti, hogy ezek nem történtek meg.
A Hamász fosztogatásaira hivatkozva májusban izraeli sugallatra felállt egy amerikai vállalkozó által létrehozott elosztópontokat üzemeltető új elosztóhálózat, a „Gázai Humanitárius Alap” (Gaza Humanitarian Fund – GHF), mely átvette a segélyosztást.
Az Izrael által favorizált rendszer azonban más segélyszervezetek szerint hosszú és veszélyes útra kényszeríti a rászorulókat, és a nehézségeket növelte, hogy a szerintük a humanitárius elveket megsértő és militarizált modellt követő GHF-fel a többi segélyszervezet nem vállalta az együttműködést. A kialakult helyzet és a Gázában uralkodó törvényen kívüli állapotok miatt ráadásul rendszeresek a segélyosztó pontok elleni fosztogatások, az ezeket biztosító izraeli katonák pedig többször is tüzet nyitottak ezek közelében. Izrael az incidenseknél rendszeresen a Hamász provokatív célú lövöldözéseit tette felelőssé.
Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának adatai szerint múlt hétfőig összesen 1054 palesztin halt meg, miközben megpróbált élelmiszerhez jutni: 766-an a GHF segélyelosztó pontjainak közelében, 288-an pedig valamelyik másik segélyszervezet konvojánál.
Izrael és az ENSZ egymást vádolta
Az izraeli hadsereg segélyszállítmányokkal foglalkozó szerve (COGAT) múlt hétfőn azt közölte, hogy „a hadsereg nem tapasztalt éhínséget, de szükség van a humanitárius helyzet stabilizálására”. Az IDF szerint kalóriaértékre lebontva tudják, mennyi élelmiszer jut be Gázába, de palesztinoktól beszerzett információk és egyéb hírszerzési értesülések alapján is állítja, hogy nincs éhínség. A hadsereg bemutatta az izraeli sajtónak azt is, hogy 950 kamionnyi szállítmány várakozott a határ gázai oldalán, azonban az ENSZ a vállalt 70-80 kamionnyi segélyből csak 30-at vett át.
Az ENSZ viszont hónapok óta kritizálta az izraeli hatóságokat, hogy többször is visszautasították segélymunkásait, amikor azok a szállítmányok felvételére érkeztek, ráadásul a gázai biztonsági helyzet is olyan veszélyeket rejt, melyek megnehezítik a segélyek rászorulókhoz való eljuttatását.
Izrael elismerte, hogy egyes engedélyeket visszatartottak, mondván, a COGAT nem ad engedélyt olyan szállítmányok elosztására, melyet a Hamász által ellenőrzött gázai rendőrség kísér, vagy melynek fuvarosai kommunikációs eszközökkel rendelkeznek – nehogy ezek a Hamász kezébe juthassanak.
Először a légi segélyek indultak újra
A segélyosztásért felelős izraeli szervezet pénteken kijelentette, hogy szerintük nincsen éhezés a Gázai övezetben, és csak pár olyan kisebb terület van, ahol az embereknek „gondjaik vannak az élelmiszerhez való hozzáféréssel”. Az izraeli kormányfő szóvivője pedig azt állította a BBC-nek adott interjújában, hogy az ENSZ összejátszik a Hamásszal, hogy ne jusson elég élelem a gázaiaknak. Pénteken azonban a humanitárius helyzet stabilizálásához az IDF már engedélyt adott arra, hogy – a korábbi negatív tapasztalatok ellenére – ejtőernyőkön dobjanak le segélycsomagokat.
Az első légi segélyszállítmányt Izrael már vasárnap kora reggel célba juttatta, egy videófelvételt is közzétettek a hét segélycsomag ledobásáról. Ez volt az első alkalom, hogy Izrael segélyszállítmányt dobott le Gázába a jelenlegi háború kezdete óta. Ezen kívül Izrael engedélyezte az Egyesült Arab Emírségek légi erejének, hogy további segélyeket dobjanak le a Gázai övezetben.
Vasárnap a jordán állami televízió arról számolt be, hogy a Jordán Királyi Légierő az Emírségekkel közösen részt vett egy műveletben, amelynek keretében „25 tonna élelmiszersegélyt és alapvető humanitárius segélyszállítmányt” dobtak le Gázában. A jelentés szerint két jordániai C–130-as szállítógép és egy egyesült arab emírségekbeli repülőgép vett részt a misszióban, és több helyszínt is megcéloztak a Gázai övezetben. Azonban a legtöbb szakértő szerint a légi segélyek bejuttatása nem a leghatékonyabb módja a humanitárius helyzet lényeges javításának. Ezután jöttek az újabb izraeli bejelentések vasárnap.
Az ENSZ szerint egyelőre csepp a tengerben
A COGAT szerint több mint 120 kamionnyi segélyt gyűjtöttek össze és osztottak szét vasárnap az ENSZ és más nemzetközi szervezetek. Mint írták, további 180 kamion már belépett az övezetbe, és arra vár, hogy a szállítmányát szétosszák. Jelezték, hogy ha az ENSZ ügynökségei és a nemzetközi szervezetek következetesebben gyűjtenék össze és osztanák szét a szállítmányokat, akkor több segély jutna el azokhoz, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá.
A COGAT azt is bejelentette, hogy egy új vízvezetékről is megállapodás született Egyiptommal, ez egy sótalanító létesítménytől a part mentén a gázai al-Mavaszi térségébe vezet majd. Az izraeli bejelentés szerint ez 600 ezer lakost láthat el tiszta vízzel, és függetlenül működik majd az izraeli vízhálózattól. Az IDF azt is jelezte, hogy helyreállítják egy gázai sótalanító üzem áramellátását.
A Gázát uraló Hamász „megtévesztésnek” nevezte az izraeli lépéseket. Szerintük Izrael csak „jobb színben akarja magát ezzel feltüntetni a világ előtt” – írta a BBC. Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) üdvözölte Izrael lépését, de azt is jelezte, hogy egy tűzszünet az egyetlen módja, hogy az övezet teljes népességét fenntartható, kiszámítható, rendezett és biztonságos módon élelemmel lássák el.
Tom Fletcher, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának (OCHA) vezetője is üdvözölte az izraeli lépéseket, amiket a kezdetnek nevezett, de azt mondta, hogy a következő napok sorsdöntők lesznek.
A vasárnapi segélyszállítmányokról a terepen lévők azt mondták, hogy egyelőre cseppet jelentenek a tengerben. Fletcher szerint az ENSZ célja, hogy a segélyek eljuthassanak az emberekhez, de a sofőrök „bürokratikus” és biztonsági akadályokba ütköznek.
Vasárnap jelentős mennyiségű étel jutott be, de a szétosztást a fosztogatás is nehezítette, a teherautók egy részéről az elkeseredett civilek lekapkodták a liszteszsákokat. Fletcher szerint az ENSZ együttműködik helyi közösségi konyhákkal, hogy sikerüljön megfelelően elosztani az ételt, és hogy a Hamász ne tudja rátenni a kezét a szállítmányokra, de komoly kihívással néznek szembe. Azt mondta, van arra vonatkozó tervük, hogy mindenkit elérjenek Gázában a következő hetekben, de ehhez a határátkelőknek nyitva kell maradniuk, engedélyekre és a biztonságos mozgás szavatolására van szükségük.
A Gázai övezetnek nyújtott segélyezés ügyében hozott izraeli lépések közben heves ellenreakciókat váltottak ki Netanjahu kormányán belül. Az ultranacionalista Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter azt mondta, hogy kizárták a szombati telefonbeszélgetésből, amelyen Netanjahu és a kabinet magas rangú tagjai meghozták ezt a döntést. Izraeli beszámolók szerint Bezalel Szmotrics pénzügyminisztert szintén kizárták a beszélgetésből.
Az a következő napokban derül majd ki, hogy a napokban bevezetett lépések együtt mennyit tudnak javítani a gázai humanitárius helyzeten. Az is kérdés, hogy a Donald Trump által bejelentett aktívabb amerikai szerepvállalás mikor kezdődik el, és hogyan kötődne a már létező segélyelosztáshoz.
