Magyar Péterék szerint éppen beomlott a parajdi sóbánya egy része, amikor fentről megnézték

Mindössze pár percet töltött a parajdi sóbányánál, a lezárt területen Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és Tarr Zoltán, a párt EP-képviselője szombaton, elmondásuk szerint ugyanis épp beomlott egy rész a sóbánya tetején, így el kellett onnan jönniük. Magyar azért utazott el Parajdra, hogy személyesen megnézze a víz által tönkretett parajdi bányát.

Mivel a bányában áll a víz, oda nem mehettek be Magyar Péterék, csak kívülről nézhették meg. Azt mondták, beszéltek egy szakemberrel is, aki szerint lehetne megoldási opció a bánya megmentésére, de kérdés, hogy azt megcsinálja-e végül bárki, vagy lesz, lenne-e rá pénz. Magyar sajtótájékoztatója után a helyiekkel is beszéltünk, ők azt mondták, szkeptikusak, hogy valaha is megmenthető lesz-e még a Parajdnak turisztikai szempontból létfontosságú bánya.

Mindenki érintett nagyjából ezen a 3500 fős településen – mondta Magyar Péter, mielőtt a bányánál lezárt részre ment. Egy kisebb közjátékkal kezdődött Magyar parajdi látogatása, megjelent a zárt területen az M1 is: a riporter azt kiabálta Magyarnak, hogy „a sajtó legyen szabad”, mire Magyar azt válaszolta, hogy „a sajtó és a propaganda között van különbség”. Az M1 nyilatkozatot kért Magyarról, aki azt mondta, élőben beszél velük, ha meghívják, addig nem. Magyarnak a riporter felvetette, hogy a politikus román földezett, mire Magyar azt mondta, hogy akkor Orbánék merjék kimondani, hogy ez magyar föld.

Magyar Parajd előtt Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egykori alapítójával is találkozott. Erről azt mondta, a jövőről beszélgettek. Magyar azt is megígérte, hogyha megnyerik a választást, együtt fognak működni az RMDSZ-szel, mert bár annak politikusai a Tisza Európai Néppárthoz csatlakozása ellen szavaztak, „spongyát rá, fontosabbak a külhoni magyarok”.

Magyar azt mondta, el akar látogatni a Vajdaságba és Kárpátaljára is, de utóbbit Orbán Viktorral együtt tenné „a nemzeti szolidaritás jegyében”. Magyar szerint Orbán közel tíz év után elmehetne újra Kárpátaljára, „ő nagyon tudja, mire van szükségük a kárpátaljaiaknak, de esetleg meg is kérdezhetné tőlük”.

A sóbánya helyzete

Magyar a parajdi sóbányáról azt mondta, hogy most azon megy a gondolkodás, hogy az 5-600 ezer turistát hogyan lehetne idevonzani. A politikus EP-képviselőként mehetett be a bányánál elzárt részre Tarr Zoltánnal együtt.

Magyar, Tarr és Ruszin-Szendi Romulusz délelőtt egy parajdi szállodában néhány helyivel is találkozott. A parajdi veszélyzónába egyébként a helyiek sem mehetnek be, azok is csak napi egy órára, akiknek állatuk, házuk van bent: az úton felfelé homokzsákokat látni, a sóbánya közelében lévő wellnesst is bezárták a veszély miatt.

„Arra tettem ígéretet a helyieknek, hogy a Tisza-kormány a jövőben a román kormánnyal együtt segítene” – folytatta Magyar, aki szerint a megoldás elsősorban a román kormány feladata. Van már gondolkodás egy másik bánya nyitásáról is, de egy ilyet kiépíteni nem egy-két év munkája, és addig is megoldást kell találni, hogy az itt dolgozók ne meneküljenek el onnan. Komplett bányászgenerációkat érintett a parajdi sóbánya katasztrófája – mondta Magyar, aki szerint uniós összefogásra is szükség van, hogy a helyzetet kezeljék.

A Tisza Párt vezetője arról is beszélt, hogy a magyar kormány megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást, ami szerinte nem kiemelten sok pénz, de jó döntés volt, jól is tették, hogy adtak pénzt. Ugyanakkor a hosszú távú megoldás nem ez a helyzetre.

Kérdésre Magyar Péter azt mondta, hogy szerinte az elsődleges megoldás nem az, hogy Budapestről mondják meg, mit kellene a külhoni magyaroknak csinálniuk. Szerinte az ott élők joggal várják el a román kormánytól, hogy a befizetett adójukból kezelje az ottani vezetés a helyzetet. Mint mondta, kormányra kerülés esetén partnerek lennének, de nem oldanák meg helyettük a parajdi sóbánya tönkremenetele miatt kialakult gazdasági, turisztikai helyzetet. A politikus hozzátette, a sóbánya helyzete másokat is érint, „Szovátától Székelyudvarhelyig” csökkent a vendégek száma.

Magyar Péter azt is mondta, szerinte fontos lenne, hogy a fiatalok ne menjenek el Parajdról, mert ő már most is beszélt olyan fiatallal, aki azt mondta, Budapestre költözik majd, mert ott nem tud megélni a kapott pénzből. Magyar szerint a sóbányát ért katasztrófa óta felgyorsult Parajd lakosságának a csökkenése. Magyar arról is beszélt, hogy volt egy időszak, amikor ezt a problémát „idézőjelesen fillérekből meg lehetett volna csinálni”, hogy a katasztrófa elkerülhető legyen.

Az biztos, hogy nem jó, ami kialakult itt Erdélyben, hogy bármelyik településre megy az ember, a NER-es oligarchák épületeibe akad – jelentette ki. Magyar azt mondta, hogy pénteken megérkeztek Marosvásárhelyre, ahol egy-két kivételtől eltekintve mindenki kedvesen fogadta őket, de kiemelte, ők nem szavazatokért mentek oda, hanem azért, hogy kapcsolódjanak a külhoni magyarokkal, mert az ő sorsuk nem függetleníthető az anyaországiakétól.

Májusban elöntötte a bányát a víz

Májusban az esőzések miatt megduzzadt Korond-patak utat talált a repedéseken át a parajdi sóbányába, amitől a bánya csarnokai megteltek. A helyiek azóta is gyászként élik meg, hogy elöntötte a bányát a víz, ezzel pedig Székelyföld egyik legfontosabb, pótolhatatlan idegenforgalmi attrakciója került veszélybe, a szakértők szerint visszafordíthatatlanul. A sóbánya fölötti terület életveszélyessé vált, a sóbánya krátereit, a helyzet súlyosságát drónfelvételek is megmutatták. A turizmus az RTL riportja szerint teljesen keresztbe tört: a tavalyi forgalomhoz képest idén Parajdon alig van látogató, a boltok egy része bezárt, a helyiek pedig úgy érzik, csak magukra számíthatnak. „A turizmust ez úgy érinti, hogy lassan már szinte nincs is” – mondta a Telex tudósítóinak szállásadónk Parajdon.

Mircea Fechet román környezetvédelmi miniszter korábban azt mondta, a parajdi katasztrófa sokkal kevesebb pénzből is megelőzhető lett volna, emberi mulasztás miatt történt: „Rossz döntések, a tétlenség következménye, olyan intézkedések elhanyagolásának az eredménye, amelyeket meg lehetett volna oldani a megfelelő időben”. Az emberi mulasztás tényét erősítette a magyar kormány is. A parajdi bányavíz június közepén a tengernél is sósabbá tette a vizet, emiatt több Maros megyei település vízellátás nélkül maradt. Fülöp Tihamér biológus a Transtelexnek azt mondta, a jelenlegi állapot a 2000-es ciánszennyezésre emlékeztet, amely akkor a Szamost és a Tiszát tarolta le.