Üdülőkomplexumot építettek volna a faluja helyére, dacból összeeszkábált egy tizenegy szintes tornyot

„Ócskának nevezik, meg azt mondják, bármikor elfújhatja a szél” – mondta a Kína egyik legszegényebb tartományában, Kujcsouban élő Csen Tien-ming a tizenegy szintes, látványában excentrikus, egyértelműen instabil házáról, amit – kis túlzással – egyedül, saját kezűleg húzott fel az utóbbi hét évben. „De az az előnye, hogy feltűnő, odavonzza a tekinteteket. Imádják az emberek. Mások milliókat költenek építkezésre, és senki sem kíváncsi a házukra.”

A különös, már-már rajzfilmszerű ház, amiben a 43 éves férfi családjával él, egy Kínában viszonylag elterjedt jelenség következménye. Gyakran előfordul, hogy beruházások során komplett falvakra tartanak igényt az ingatlanfejlesztők vagy az állam, így felvásárolják az összes ingatlant, majd porig rombolják a települést.

A Fel című Pixar-mese főszereplőihez hasonlóan viszont vannak olyan tulajdonosok, akik kitartanak és nem hajlandóak eladni az ingatlanjukat, még akkor sem, ha a környező házakat már lebontották vagy új építkezések folynak körülöttük. Ezeknek az épületeknek nevük is van: szögház, ami arra utal, hogy az ingatlan úgy lóg ki a környezetéből, mint egy kiálló szög a deszkából. Az épületek tulajdonosai így késleltetik a sok pénzt hozó építési projektek megvalósulását, gyakran arra kényszerítve az ingatlanfejlesztőket, hogy más helyszínt válasszanak beruházásuknak.

Csenék falujának helyére 800 hektáros üdülőkomplexumot terveztek színházzal, mesterséges tóval, nagyrészt a belföldi turistákat célozva. A falu többi lakosa már évekkel ezelőtt kiköltözött, Csen azonban 2018 óta rendületlenül építi a dacát és kreativitását ötvöző házat. Közben pedig kitartóan harcol a kínai bürokráciával, amiről a New York Times és az AFP is tudósított.

Kína egyik legszegényebb tartománya, amit turizmussal lendítenének fel

Kujcsou ma Kína egyik legszegényebb tartománya. Földrajzilag elszigetelt, nehezen megközelíthető, a lakosság fő megélhetési forrása a mezőgazdaság, elsősorban rizst, valamint repcét, dohányt és teát termesztenek a vidéken. Kína többi részéhez képest kevés város található a tartományban, azok is iparvárosok, bányászatra és az energiatermelésre rendezkedtek be, a megtermelt energia jelentős részét más tartományokba exportálják. Itt a legmagasabb az írástudatlanok száma.

Kujcsou tartomány azonban az elmúlt években elkezdte átpozícionálni magát, és egyre többet költenek a turizmus fellendítésére. Az alapok megvannak hozzá, természeti látványosságokban gazdag a környék. A látványos rizsföldjei mellett itt található Kína egyik legnagyobb vízesése, a Huangkuosu-vízesés (amit 2006 óta egy közeli gátból érkező vízelterelési projekt segítségével tartanak fenn a száraz évszakban), a 10 kilométer hosszúságú Zhijin-barlang, de itt húzták fel a világ legmagasabb hídját, az 565 méter magas, több mint 1300 méter hosszan egy sziklaszurdok fölött átívelő Beipancsiang hídat is, ami Jüan tartománnyal köti össze Kujcsout.

Túlzás nélkül kijelenthető, hogy mostanra már Csen háza is a tartomány népszerű turisztikai célpontjai közé sorolható helyi látványossággá vált, turistákat vonz és gyakran hasonlítják Mijazaki Hajao A vándorló palota című animációs filmjében központi szerepet játszó épülethez. A kínai közösségi médiában Csen tornyát az ország legfurcsább „szögházaként” emlegetik, amit tulajdonosai alkonyatkor lámpásokkal világítanak meg. Csen úgy gondolja, háza sokakban idéz fel gyermekkori álmokat: a vágyat, hogy saját kezűleg építsenek otthont. „Sokan álmodnak róla, de kevesen valósítják meg” – mondta.

„Én nemcsak megálmodtam, hanem meg is csináltam.”

A falu őrzője

Csen matematikát tanult az egyetemen, amit később otthagyott, mert értelmetlennek találta a felsőoktatást. Ezután kalligráfiákat árult, aztán biztosítási ügynökként, végül futárként dolgozott Hangcsou városban. Az építészet mindig is érdekelte, valamint hiányzott neki a vidéki élet, így amikor 2018-ban az ingatlanfejlesztők azzal keresték meg a szüleit, hogy megvásárolnák családi házukat, hazautazott, majd úgy döntött, végleg ott marad. „Nem akarom, hogy az otthonomból város legyen. Úgy érzem, én lettem a falu őrzője” – mondta Csen a New York Timesnak.

Csen hazaköltözése után rögtön elkezdte módosítgatni az eredetileg kétemeletes családi házat. Az ingatlanfejlesztők megígérték, hogy kompenzálják a falubelieket, ha lemondanak házukról, de Csen szülei nem éltek az ajánlattal. Fiuk pedig megfogadta, hogy segít a családnak megvédeni a házat, amit nagyapja épített az 1980-as években.

Először még csak azért toldották meg testvérével a házat, hogy az alapterületének növelésével arányosan nagyobb kompenzációt kapjanak a beruházóktól. „Praktikus okokból kezdtem el építkezni, megpróbáltam felújítani és bővíteni a házunkat” – mondta Csen az AFP-nek.

Csen még akkor is a házban maradt, amikor a szomszédok rég elköltöztek, házaikat lebontották, és felkészült arra az eshetőségre is, ha az ingatlanfejlesztők éjszaka jönnének lebontani az épületet.

Hat hónappal később, Kujcsou más átgondolatlan építési projektjeihez hasonlóan elvetették az üdülőhely fejlesztési tervét, Csen építkezése viszont addigra egy mélyen személyes építészeti projektté fejlődött. Részben önkifejezésként, részben a hatóságok elleni dacból Csen nem hátrált meg: 2019-ben befejezte az ötödik emeletet, 2022-ben a hatodikat, 2023-ban a hetediket.

Illegálissá nyilvánították, ő mégis tovább építi

Tavaly augusztusban házát illegális építménynek nyilvánították, és felszólították, hogy a következő öt napban bontsa le a ház emeleteit. Hivatalnokokat is küldtek rájuk nyomásgyakorlás gyanánt. A felszólítások ellen folyamatosan fellebbez, a következő tárgyalását elhalasztották. „Nem aggódom. Most, hogy senki sem fejleszti a területet, nincs szükség a hely lebontására.” A férfi és családja mára gyakorlatilag egyedül maradt a faluban, a többi lakót már átköltöztették a közeli lakótelepre.

A torony nagyrészt fagerendákból és újrahasznosított oszlopokból áll, szintjei egyre kisebbek, ahogy felfelé haladunk, a stabilitását pedig kötelek, esővizet gyűjtő vödrök és a sajátos szerkezeti megoldások garantálják. Belül sem sokkal biztosabb a helyzet: a mennyezetet újrahasznosított villanyoszlopok tartják, mindenhol hosszabbítók és vezetékek lógnak, a szinteket összekötő házi készítésű létrák meredek szögben, instabilan állnak, a legtöbbnek korlátja sincs.

A földszinten Csen szülei és testvére élnek, ők ritkán merészkednek fel az emeletekre. A ház emeletei Csen életének és érdeklődési körének különböző aspektusait tükrözik. Az első emeleten kalligráfiákat függesztett ki, amiket olyan művészektől szerzett be, akikkel Hangcsouban barátkozott össze. Az ötödiken történelmi, filozófiai és pszichológiai témájú könyveket halmozott fel, a hatodikon cserepes növények találhatóak, valamint van egy mennyezethez rögzített deszka is, amin egy mozsárt és teáskannát tart. Minden új emelettel a hálószobáját is feljebb költöztette. „Ez teszi igazán izgalmassá” – mondta.

De mi tartja még egyben az épületet?

A fizika egyik legfontosabb alapelve, a termodinamika második főtétele vezette be az entrópia fogalmát. A tétel szerint egy zárt rendszerben (ahova se energia, se anyag nem jut be, és nem is távozik onnan) a rendezetlenség, azaz az entrópia sosem csökken. Vagy ugyanaz marad (ez a ritkább, ideális eset), vagy folyamatosan nő; azaz a világmindenségben a rendezetlenség folyamatosan nő, ha nem teszünk energiát vagy munkát a rend fenntartásába.

Csen háza esetében folyamatosan küzdenie kell az entrópiával. A közeli város lakói közül sokan úgy gondolják, a ház bármelyik pillanatban összedőlhet, sőt,

a helyi önkormányzat figyelmeztető táblát is kihelyezett az épület közelébe biztonsági kockázatokra hivatkozva.

Csen ezért minden reggel alaposan átvizsgálja a házat. A negyedik és ötödik emelet megerősítésére csigák segítségével fából készült oszlopokat húzott fel az ablakokon keresztül. Miután egy vihar lerombolta az ötödik emelet egyik falát, a ház különböző pontjain esővizet gyűjtő vödröket helyezett el, hogy így stabilizálja az épületet. A ház alsóbb emeleteinek falait azért bontotta le, hogy a szél szabadon áramolhasson az épületen keresztül.

Vannak olyanok is, akik elismeréssel beszélnek Csen kreativitásáról. Egy helyi bolt alkalmazottja szerint az épületet lebontani „mégis kár lenne”, míg egy másik lakos szerint ha a ház nem jelentene biztonsági kockázatot, akár hivatalos nevezetességgé is válhatna.

Az épület karbantartása Csen szerint nem igazán költséges, de rengeteg idejét felemészti: kicsivel több mint 20 ezer dollárt (kb. 6,8 millió forintot) költött az építőanyagokra és körülbelül 4 ezer dollárt (kb. 1,35 millió forintot) fizetett ki eddig ügyvédeknek.

„Ez a ház, ha nem törődnék vele, két éven belül magától összeomlana. De amíg én állok, addig a ház is állni fog.”