A modern diplomácia történetében példátlan találkozó helyszíne lesz hétfőn a Fehér Ház, három nappal azután, hogy Donald Trump amerikai elnök Alaszkában fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Hétfőn Washingtonba utazik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, de ami formabontó, hogy csatlakozik hozzá az Európai Bizottság elnöke, a brit, a német, az olasz kormányfő, a francia és a finn elnök, hogy átbeszéljék az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború lezárásához vezető közös stratégiát.
Lényegében a hétfői megbeszélésen dőlhet el, hogy az alaszkai találkozón Putyin tényleg kihozta-e a maga szempontjából a maximumot, és hódításait megtartva kényszerítheti-e fegyverletételre Ukrajnát, vagy Trump mégis változtat az orosz elnökkel elnéző politikáján, és nagyobb nyomás alá helyezné Oroszországot a béke eléréséhez.
Az utóbbira kevesebb az esély annak alapján, amit Trump néhány órával Zelenszkij és az európai vezetői érkezése előtt posztolt: az elnök szerint Ukrajnának le kell tennie a NATO-tagságról, és el kell fogadnia, hogy a 2014-ben elszakított Krím Oroszországnál marad. Ez egy alapvető orosz követelés elfogadását jelenti, igaz, kevesebbet, mint amit Putyin kijelölt. De ez az orosz elnöknek már önmagában nyereség, hiszen azt jelentené, hogy a tárgyalásokat az oroszok ebből a kiindulópontból kezdhetik. Az is mutatja, hogy Moszkva már ezzel számol, hogy Trump bejegyzését megosztotta a pénteki orosz delegációban szereplő Kirill Dmitrijev is.
Az alaszkai találkozót követő sajtótájékoztatón Putyin és Trump megbeszéléseinek részleteiről szinte semmi nem derült ki, nem jelentettek be semmilyen megállapodást sem, de az bizonyos, hogy többről volt szó az ott elhangzottaknál. Trump azt jelezte, hogy nem mindenben értettek egyet Putyinnal, de 10/10-esre értékelte a vártnál valamivel rövidebb találkozót, és több forrásból szivárogtak ki részletek, miután az amerikai elnök Zelenszkijt és az európai vezetőket is tájékoztatta a megbeszélésről.
A New York Times forrásai szerint Trump letett az ukránok és az európaiak által szorgalmazott tűzszünet követeléséről, és jelezte, szerinte gyors békemegállapodás jöhet létre, ha Zelenszkij beleegyezik abba, hogy átadja Oroszországnak a Donbasz azon területeit, amiket nem foglaltak el az orosz csapatok. Luhanszkot ugyan szinte teljesen elfoglalták az oroszok, de Donyeck megyében a lassú előrenyomulásuk ellenére több ukrán erődített város is az útjukban áll.
A kiszivárgott információknál hivatalosabb nyilatkozat volt, hogy a Putyinnal folytatott szűk körű megbeszélésen Trumppal és Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel együtt részt vevő Steve Witkoff különmegbízott szerint felmerült, hogy Ukrajna NATO-tag szintű kollektív védelmi garanciát kaphatna, és ebbe Putyin is belemenne. A vasárnap az európai vezetőkkel tárgyaló Zelenszkij újból kijelentette, hogy az ukrán alkotmány értelmében nem lehet területek feladásáról tárgyalni, területi követelésekről pedig csak akkor lehet tárgyalni, ha Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok háromoldalú tárgyalásokat tart. Azt viszont Zelenszkij és az európai vezetők is üdvözölték, hogy komoly biztonsági garanciákról lehet szó a hétfői megbeszélésen is, ezt Ukrajna régóta szorgalmazta.
Trump ugyan csak a Krímről posztolt, de Moszkva ennél jóval többet akar. Kérdés, hogy az amerikaiak is magukévá tesznek-e további orosz igényeket, és arra vennék rá Zelenszkijt, hogy mondjon le az oroszok által már elfoglalt területekről, és adja át még Donyeck megye maradékát is.
Putyin ugyanis semmit nem adott fel követeléseiből, és tűzszünetre sem volt hajlandó anchorage-i találkozón. Ugyanakkor a korábbi nyilatkozatokkal ellentétben az Egyesült Államok elnöke ott erre nem a tárgyalás berekesztésével és szankciók szigorításával reagált, hanem további egyezkedést javasolt. Nyilatkozataival azt sugallta, hogy mégis el kellene fogadnia Ukrajnának az orosz érdekeknek megfelelő javaslatot, azaz hogy tűzszünet helyett rögtön békét kellene kötni, és – bár erről csak nyugati sajtóértesülések vannak, hivatalos amerikai vagy orosz bejelentés nincs – ehhez Ukrajnának el kellene fogadnia a már említett feltételt, azaz az orosz hadsereg által elfoglalt területek elvesztését, valamint még át kellene adnia valamennyit.
Biztosat azonban majd csak azután lehet tudni, ha Trump magyar idő szerint este 7-től tárgyalt Zelenszkijjel, utána pedig együtt megbeszélést folytattak a Washingtonba érkezett európai vezetőkkel is. A háromoldalú találkozót Zelenszkij is támogatja, Trump pedig az Axios információi szerint azzal is számol, hogy egy ilyet akár már most péntekre össze lehetne hozni. Miközben pedig az egész világ Washingtonra figyel, Oroszország fokozta a harcokat, az éjszaka Harkivot is dróntámadás érte, meghalt egy 16 éves fiú és egy másfél éves kislány is, de Zaporizzsja megyében is volt halálos áldozat.
A trumpi diplomácia szokatlan koreográfiára kényszerít
A formabontó a hétfői megbeszélésekben, hogy egyetlen kérdéskör ügyében, nem pedig egy nagy nemzetközi rendezvényen, mint amilyen például egy NATO- vagy EU-csúcs gyűlik össze ennyi vezető politikus. Ráadásul nem egy hosszas egyeztetési folyamat végén, amikor már csak szentesíteni kell az alacsonyabb diplomáciai szinten, szakértői delegációkkal kidolgozott megállapodásokat, hanem annak elején, amikor a kulcsfontosságú pontokat kell tényleg komoly tárgyalások árán meghatározni.
A hagyományos diplomácia azonban Trump idején nem működik – tulajdonképpen ennek terméke volt az egy hét alatt tető alá hozott alaszkai találkozó, de korábban az észak-koreai diktátorral vagy hat éve Putyinnal Helsinkiben folytatott korábbi megbeszélése is –, így az EU-nak és a NATO meghatározó európai tagjainak gyorsan kellett lépniük. Talán épp azért, hogy elkerüljék egy másik formabontó találkozó megismétlését: február végén a már egyeztetett megállapodás aláírása helyett Trump és alelnöke veszekedni kezdett Zelenszkijjel a kamerák előtt, és lényegében kitessékelték a Fehér Házból. Azon a találkozón ott volt az Egyesült Államok külügyminisztere is.
Marco Rubio szerint azonban egyszerűen hülyeség a feltételezés, hogy azért jönnek az európai politikusok, hogy megvédjék egy ilyen jelenettől Zelenszkijt és attól, hogy Trump egy kizárólag orosz érdekeknek megfelelő békére kényszerítse rá az ukrán elnököt. Az amerikai külügyminiszter szerint az európaiak azért jönnek Zelenszkijjel együtt, mert múlt szerdán is ebben a körben egyeztettek az alaszkai találkozó előtt, és mert az amerikai kormány hívta őket. Egyébként is, az ukrán elnökkel azóta egy tucat találkozójuk volt, míg az orosz vezetővel ez volt az egyetlen, érvelt az amerikai külügyminiszter.
Ha elnöki szintű nem is volt, más amerikai–orosz találkozó igen: Rubio fél éve maga tárgyalt orosz kollégájával Szaúd-Arábiában, bár a Szergej Lavroval folytatott megbeszélések sem vezettek eredményre, és Trump különmegbízottja, a diplomata múlt nélküli ingatlanmágnás is többször tárgyalt Moszkvában Putyinnal. Ezekről a vizitekről Steven Witkoff eredmények hiányában is mindig nagyon pozitívan nyilatkozott. Mindez jó alap lehetett Putyinnak ahhoz, hogy Alaszkában is követelésekkel, ne pedig engedményekkel álljon elő.
Legalábbis pénteken ennyit látszott a két elnök közös sajtótájékoztatójából és Trump nem sokkal utána a Fox News-os Sean Hannitynek adott interjújából. Az elnök arról beszélt, hogy szerinte most Zelenszkijen múlik a béke elérése – mindez megint csak arra utalt, hogy Ukrajna rovására hozna tető alá békét. Odaszúrt Európának is, egy máskor is bedobott, de fals adattal, amely szerint az Egyesült Államok 350 milliárd dollárt szánt Ukrajna támogatására, „az európaiak sokkal kevesebbet, de ők is sokat, 100 milliárd dollárt” – miközben az amerikai hozzájárulás inkább a 170 milliárdhoz áll közelebb, és a java egyébként is amerikai hadiipari cégeknél csapódott le megrendelések formájában. Az összeg az európai támogatásokkal nagyjából azonos.
Ukrajna NATO-tagokhoz hasonló garanciát kapna?
Zelenszkij tehát úgy megy Washingtonba, hogy továbbra is sok a homályos részlet Trump és Putyin találkozójáról. Az ukrán elnök és az EU, valamint a NATO európai tagjai is tudni szeretnék, miért fogadta el Trump azt az orosz felvetést, hogy tűzszünet helyett azonnal békét kell kötni – azaz úgy kellene megegyezni orosz elképzelések szerint a javára akár több százezer ukrán állampolgár lakta terület további átadásáról, hogy közben folynak a harcok, hiszen Oroszország nem enyhít a támadások intenzitásán.
A tárgyalások közölt menetrendje alapján az európai vezetők érkeznek meg először, de Trump előbb négyszemközt beszél Zelenszkijjel magyar idő szerint valamivel este 7 után, majd egy órával később az amerikai elnök hivatalosan is köszönti az európai vezetőket, akikkel este 9-kor kezdődnének meg a többoldalú tárgyalások, Zelenszkijjel közösen.
Itt már világosan látszania kell, hogy a területi veszteség elfogadásáért milyen garanciát kapna Ukrajna arra, hogy Oroszország ne indítson újabb háborút egy esetleges megállapodás után.
Korábban ugyanis az amerikaiak érdemi garanciát sem kínáltak, Trump arról beszélt, hogy ahhoz elég az amerikai érdekeltségek megléte Ukrajnában – ezt biztosítaná a májusban aláírt megállapodás az ukrajnai ásványkincsek kitermeléséhez biztosított amerikai hozzáférésről. Ebben azonban most fontos változás állhat be.
A garancia kérdését ugyanis más megvilágításba helyezi Witkoff fentebb idézett nyilatkozata. A különmegbízott szerint Putyin a Trumppal folytatott pénteki tárgyalásán beleegyezett, hogy egy esetleges orosz–ukrán békemegállapodás után az Egyesült Államok az európaiakkal közösen olyan erős biztonsági garanciát nyújtson Ukrajnának – leszámítva az oroszokhoz csatolt egyötöd részt –, mint ami a NATO-tagállamoknak jár.
Witkoff a CNN műsorában úgy fogalmazott, hogy a NATO alapító szerződésének 5. cikkelyével megegyező garanciákat kaphat Ukrajna, amelynek értelmében a szövetség egyik tagja elleni fegyveres támadást a szövetség minden tag elleni támadásként értékel, és támogatják a megtámadott tagállamot.
Ezt a garanciát Kijev a NATO-tagságban látta, ám ez a bátorító nyilatkozatok ellenére lekerült az asztalról. Kétségtelen, hogy Ukrajna NATO-tagsága a háború közepette elképzelhetetlennek is látszott, bár Kijevben el tudták volna képzelni, hogy az említett kollektív védelem csak Ukrajna oroszok által el nem foglalt részeire vonatkozott volna.
Most az elhangzott nyilatkozatok alapján valami ilyesmit pedzeget Washington, csak NATO-tagság nélkül, és egyelőre nem világos részletekkel. Az európaiak mindenesetre üdvözölték, hogy Washington biztonsági garanciákban gondolkodik, aminek megteremtésében a Londonban márciusban létrejött „tettre készek koalíciója” – lényegében Magyarországot és Szlovákiát kivéve a NATO tagjai – kész aktív szerepet vállalni.
A magyar kormány más irányt vett a hétvégén is, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter felhívta Szergej Lavrovot, üdvözölve az alaszkai találkozót. Szijjártó azt a szívességet is megtette, hogy Facebook-posztjában lényegében Putyin alaszkai sajtótájékoztatóján elhangzott mondatát ismételte meg: „Azt pedig reméljük, hogy az Alaszkában elindult békefolyamat megfúrására irányuló minden nyílt és leplezett kísérlet sikertelen marad.” Az orosz elnök ezt mondta, csak ott a mondat elején az is ott volt, kik lehetnek az ármánykodók: „Kijev és az európai fővárosok”.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője és a NATO meghatározó európai tagjai közleményben is megerősítették, hogy üdvözlik a tárgyalásokat, és kiálltak a háromoldalú – amerikai közreműködéssel az orosz és az ukrán elnököt összehozó – tárgyalás mellett. Trump ezt tehát már a héten szeretné megvalósítani, ezért is nélkülözhetetlen a hétfői tárgyaláson az európaiak részvétele Zelenszkijjel közösen.
Milyen területekről lehet szó?
Putyin már korábban is azt érezhette az amerikai vezetés nyilatkozataiból, hogy az elfoglalt területekkel nyert ügye van. Mostanra az ukrán elnök is egy fokkal árnyaltabban viszonyul a korábban teljesen elutasított területi kérdéshez. Vasárnap is emlékeztetett ugyan a Telegramon, hogy Donyeck megyében Oroszország már több mint egy évtizede nem éri el közvetlen katonai céljait, azonban mégis fontos, korábban nem hallott megjegyzést tett.
„Valódi megbeszélésekre van szükség, ami azt jelenti, hogy ennek onnan kell kiindulnia, ahol a frontvonalak most állnak. A frontvonal a legjobb vonal a tárgyalásokhoz. Ezt az európaiak is támogatják és ezért mi is hálásak vagyunk. Mivel a területi kérdés nagyon fontos, azt Ukrajna és Oroszország vezetői vitathatják meg a háromoldalú találkozón: Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország részvételével” – írta Zelenszkij. Megjegyezte, hogy „az alkotmány nem engedi a területekről való lemondást és a róluk való alkudozást”, de azzal, hogy a területi kérdést a tárgyalásokon kell megvitatni, mégis a frontvonalak befagyasztásával efelé való elmozdulást jelzett. Igaz, Zelenszkij szerint valódi szándékot a megegyezésre az orosz vezetés nem mutatott, és ha ez nem változik, akkor további szankciókra lesz szükség Oroszországgal szemben – mellesleg úgy, ahogyan Trump is ígérte még a pénteki találkozó előtt, aztán ezt mégsem tette meg.
Putyin a 2014-ben annektált Krím mellett 2022 végén alkotmányba foglalta négy ukrán megye elcsatolását is. Ezek közül Luhanszkot szinte teljesen elfoglalták az oroszok, Donyeckben viszont a lapinformációk szerint most a megye azon részeit is követeli, amelyeket mindeddig nem tudott megszerezni, azaz a megye nyugati részét, az ideiglenes fővárossal, Kramatorszkkal együtt. Zaporizzsja és Herszon megyéknek csak egy részét tudták valaha is megszállni orosz erők, és Oroszország ezeken keresztül biztosítja a szárazföldi összeköttetést a Krímmel és egyúttal el is vágja Ukrajnát az Azovi-tengertől. Az nem világos a kiszivárgott információk alapján, hogy Putyin ezekkel a részekkel mit tervezne.
Az orosz követelések túlmutatnak Ukrajnán
Donyeck megye ukrán ellenőrzés alatt maradt részen 700 ezer ember él, és bár van ott olyan, akit a háború annyira kifárasztott, hogy bármilyen békére hajlandó, nehezen elképzelhető, hogyan adná át Ukrajna a saját állampolgárait a területtel együtt. Márpedig Oroszország ezt várná el, olyan megállapodással, amelyet a háború aktív fázisában, tehát tűzszünet nélkül kellene megkötni. Donyeck megyében valóban lendületben vannak az orosz erők, így Putyin azt sugallhatja, hogy amit nem szerez meg egyezséggel, azt elveszi erővel, ami azt jelenti, hogy a későbbi feltételek csak súlyosabbak lesznek.
Igaz, az ukrán front nincs az összeomlás szélén, és Oroszország is csak súlyos veszteségek árán ért el eredeti céljainál csekélyebb eredményeket, de az idő egyelőre inkább Putyinnak dolgozik. Rajta nincsen nagy társadalmi nyomás az irányított nyilvánossággal kiépített diktatúrában, és időlegesen a gazdaság is adaptálódott a nyugati szankciókhoz, új partnereket találva – még ha ennek súlyos ára is lesz. A Kreml tehát remélheti, hogy a jelenlegi helyzetben Ukrajna előbb kimerül, mint hogy Oroszország rákényszerüljön egy kompromisszumosabb békére.
Egy békemegállapodás jóval sokrétűbb, mint egy fegyverszüneti megállapodás, hiszen végleges döntést kell hozni rengeteg kérdésben: a határokon túl a jóvátételről, a háborús bűnök kivizsgálásáról, fogolycserékről, orosz fogságban tartott ukrán civilekről – akikkel szemben ukrán cserealap nincs, hiszen orosz civilek nincsenek fogságban –, az elhurcolt gyerekekről, akiknek sorsa miatt Putyin ellen a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki.
És ott van még az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garancia kérdése, hiszen azt nemcsak deklarálni kell, hanem konkrét tartalommal megtölteni. Elvégre az 1994-es Budapesti memorandumban Ukrajna kimondott területi integritásának biztosítása, amelyet Oroszország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, később az EU egésze is szavatolt, semmilyen módon nem érvényesült a 2014-es és 2022-es orosz támadásokkor.
Ráadásul az orosz követelések a korábbi nyilatkozatok szerint jóval túlmennek a területi kérdésen: Oroszország – amelynek a NATO korábbi, Magyarországot is érintő keleti bővítésével is fenntartásai vannak – azt is elvárta, hogy Ukrajna fegyveres erőit korlátozzák, orosz jóváhagyás nélkül ne köthessen más országokkal katonai együttműködést, és garantáltan soha ne léphessen a NATO-ba. Márpedig Ukrajna ezekről nem mond le, és az Európai Bizottság, valamint a tettre készek koalíciójának közös közleménye is elismeri Ukrajna jogát arra, hogy a csatlakozásról csak az érintettek, tehát Ukrajna és a NATO dönthessen.
Egyelőre kérdés, hogy mindezeket a szempontokat hogyan lehet összefésülni annyira, hogy Ukrajna garantált védelmét, Európa biztonsági érdekeit is szolgáló és a további agressziótól Oroszországot megbízhatóan távol tartó megállapodás szülessen egy esetleges, de a számos buktató miatt továbbra is bizonytalan, Putyint és Zelenszkijt összehozó amerikai találkozón.
