Öltönnyel és köszönetnyilvánítással vágódott be Zelenszkij Trumpnál, aki biztonsági garanciákról tárgyalt az európai vezetőkkel

„Köszönöm, Trump elnök úr” – talán egyetlen megbeszélés alatt sem hangzott el a hálálkodás annyiszor, mint hétfőn a Fehér Házban Donald Trump amerikai, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és a később a kettejük találkozójához csatlakozó brit, német, olasz kormányfő, a francia és a finn elnök, az Európai Bizottság elnöke és a NATO főtitkára részvételével tartott tárgyalás nyilvános részein.

A Trump és Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki, alaszkai találkozója után három nappal Washingtonba érkezett vezetők az amerikai elnök erőfeszítését méltatták, amelyet az Oroszország által Ukrajna ellen három és fél éve indított háború lezárása érdekében tett.

A találkozó előtti részen Trump „nagyon jó védelmet” ígért Ukrajnának. Szerinte jó lenne, ha lenne tűzszünet, de a békéhez ez nem feltétlenül kell. Zelenszkij szerint minden segítségre szüksége van Ukrajnának az erős hadsereghez az Egyesült Államoktól. Az ukrán elnök megkerülte a választ a területek átadásáról szóló kérdésre, viszont erről a különböző beszámolók szerint később nem is sok szó esett. Az európai vezetők viszont a biztonsági garanciák fontosságáról beszéltek, és többen úgy vélték, egy-másfél héten belül kidolgozhatják ezek részleteit.

Az európai vezetőkkel kibővített megbeszélés mentén Trump felhívta Putyint telefonon. A Truth Socialön azt írta, megkezdte egy találkozó megszervezését az ukrán és az orosz elnök között, szerinte ezt követhetné egy háromoldalú tárgyalás, amiben már Trump is ott lenne. Az európai vezetők nyilatkozatai alapján két héten belül lehetne a kétoldalú tárgyalás, bár az orosz nyilatkozatok egyelőre csak közvetlen orosz–ukrán találkozóról beszélnek, amiknél lehetne emelni a részt vevő felek eddigi szintjén.

A Fehér Házban folytatott hétfői megbeszélések alakulását percről percre itt olvashatják vissza.

Amit Trump nem erőltet, azt Zelenszkij sem nyomja

Fél éve a kamerák előtti veszekedésbe torkollt a találkozójuk az Ovális Irodában, most viszont Trump és Zelenszkij nagyon más hangulatban válaszolt kérdésekre a kétoldalú megbeszélésük előtt. Az egymást követő kétoldalú, majd pedig az európaiakkal kibővült megbeszélések minden résztvevő szerint pozitív hangulatban zajlottak, ez a nyilvános részből is kitűnt. Egyetértés volt abban, hogy érdemi biztonsági garanciát kell kapnia Ukrajnának, és mindenki támogatta a háromoldalú – Trump, Zelenszkij és Putyin részvételével tartandó – találkozót.

Az alaszkai találkozóval ellentétben azonban ezúttal nem volt közös sajtótájékoztató – noha a pénteken tartott is meglehetősen rövid és konkrétumoktól mentes volt –, Trump beérte több közösségi médiás poszttal, és első körben Von der Leyen is, míg a többiek külön-külön sajtótájékoztatót tartottak. Ezért aztán ezekből lehetett összerakni, hogy mikről volt szó a zárt ajtók mögött, és várhatóan a péntekihez hasonlóan csak a következő napok lapinformációiból derülhet ki, hogy mik voltak a nyilvánosan nem közölt sarkalatos pontok.

• „Nagyon jó védelmet, nagyon jó biztonságot adunk nekik” – mondta Trump még a találkozó elején, habár azt jelezte, hogy ezekről csak a megbeszélés további részén lesz szó. Trump a közösségi oldalán tett közzé egy posztot a találkozóról, amit „nagyon jóként” jellemzett, közölve, hogy az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról tárgyaltak, hogy mit fognak adni az európai országok az Egyesült Államok koordinálásával.
• Az nem derült ki, hogy pontosan mi lenne a biztonsági garancia tartalma – Zelenszkij Trumpra hivatkozva azt mondta, ez tíz napon belül lesz megismerhető, amikor is írásos formába is foglalják ezeket.
• Mark Rutte NATO-főtitkár kijelentette, hogy külföldi katonák esetleges békekötés utáni ukrajnai telepítéséről nem esett szó, de egy „ötös cikkelyhez”, azaz az NATO kollektív védelmét garantáló kitételhez hasonló biztonsági garanciáról igen – de csak a nem vitatott hovatartozású területeket illetően.
• Nem volt teljes egyetértés a kibővített megbeszélés során abban, hogy működhet-e Putyin és Zelenszkij találkozója előzetes tűzszünet nélkül. Trump szerint igen, a német kancellár szerint nem.
• Az ukrán határok átalakításáról nem volt szó az európaiakkal folytatott hétfői találkozón, mert arról Zelenszkijnek kell majd tárgyalni a Putyinnal és Trumppal tartandó hármas találkozón – mondta Rutte a Fox Newsnak. A NATO-főtitkár szerint mindenki egyetértett abban, hogy ennek a kérdésnek a megvitatásához biztonsági garanciákra van szükség, hozzátéve, hogy azokban a koalíció minden országának egyezségre kell jutnia.
• Az oroszok egyelőre csak közvetlen orosz–ukrán találkozóról beszélnek, de az elnöki szint említése nélkül.
• Az európai vezetők világossá tették, hogy az ukrajnai háború lezárása hatással van az egész európai biztonsági rendszerre.

Az egész washingtoni találkozó értékelése alapján a Trumpnak szóló hálálkodás vélhetően a zárt ajtók mögött is kitartott, a vezető politikusok ugyanis a jelek szerint megtanulták a leckét, hogy miként kell úgy megbeszélést tartani az amerikai elnökkel, hogy az eredményes legyen, vagy legalábbis ne fulladjon botrányba, mint ahogyan az Zelenszkijjel fél éve történt. Akkor az amerikai elnök és alelnök kamerák előtt veszett össze az ukrán elnökkel, többek között azt vetve a szemére, hogy nem köszönte meg elégszer az amerikaiak Ukrajnának nyújtott segítségét.

Zelenszkij most ilyen hibát nem vétett, és másmilyet sem, úgy tűnt, nem ment szembe Trumpnál olyan dologgal, amin nem tud változtatni.

• Miután az oroszok nem akarnak tűzszünetet kötni, és már Trump sem erőlteti, Zelenszkij is úgy nyilatkozott, hogy nem lélegzetvételnyi szünet kell a háborúban, hanem valódi béke.
• Óvatosan beszélt az amerikai részvétel szükségességéről a biztonsági garanciák szavatolásához, nem mondott olyat, mint fél éve, hogy „majd problémáik lesznek”, az amerikaiaknak is, ha nem állítják meg Putyint.
• Részleteket nem árult el, de azt mondta, hogy beszélt a területi kérdésekről Trumppal. Az Ovális Irodában kiállított ukrajnai térképnél jeleznie kellett, hogy azon pontatlanul vannak jelölve az Oroszország által megszállt területek, de ebből sem lett vita a két vezető között.
• Emlékeztetett arra, hogy egyezség született korábban az amerikaiakkal ukrán drónok vásárlására – az ukrán dróngyártás évi kétmillió fölé futott fel a háború miatt;
• és bejelentette, hogy Ukrajna 90 milliárd dollárért vásárolna amerikai fegyvereket – ez Trumpnak rendkívül kedves téma, többször elbüszkélkedett vele, hogy országa már pénzt csinál, nem csak elszórja. Az összeget Ukrajna európai segítségből fedezné. Zelenszkij nyilatkozata alapján ez is része lenne Ukrajna biztonsági garanciájának, hiszen erős védelmi képességgel távol tartható Oroszország a további támadástól.

Láthatóan Zelenszkijnek és az európai vezető politikusoknak is sikerült elkerülni, hogy óvatlan szavakon fusson zátonyra a találkozó, amelyen a cél az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború lezárásához vezető közös nyugati stratégia meghatározása volt, három nappal azután, hogy Trump az orosz elnököt fogadta Alaszkában.

Biztonsági hálót jelenthettek az európaiak Zelenszkijnek

Az a megbeszélés ugyanis úgy tűnt, inkább Vlagyimir Putyinnak hozott többet, mert semmit nem adott fel Ukrajnával szembeni területi és politikai követeléseiből, és ezek egy részét Trump is elfogadni látszott, ami előrevetítette, hogy Zelenszkijt súlyos nyomás alá helyezné annak érdekében, hogy akár az ország rovására és az agresszor Oroszország javára hozza tető alá a békét.

A New York Times forrásai szerint Trump letett az ukránok és az európaiak által szorgalmazott tűzszünet követeléséről, és jelezte, szerinte gyors békemegállapodás jöhet létre, ha Zelenszkij beleegyezik abba, hogy átadja Oroszországnak a Donbasz azon területeit, amiket nem foglaltak el az orosz csapatok. Luhanszkot ugyan szinte teljesen elfoglalták az oroszok, de Donyeck megyében a lassú előrenyomulásuk ellenére több ukrán erődített város is az útjukban áll.

A kiszivárgott információknál hivatalosabb nyilatkozat volt, hogy a Putyinnal folytatott szűk körű megbeszélésen Trumppal és Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel együtt részt vevő Steve Witkoff különmegbízott szerint felmerült, hogy Ukrajna NATO-tag szintű kollektív védelmi garanciát kaphatna, és ebbe Putyin is belemenne. A vasárnap az európai vezetőkkel tárgyaló Zelenszkij újból kijelentette, hogy az ukrán alkotmány értelmében nem lehet területek feladásáról tárgyalni, területi követelésekről pedig csak akkor lehet tárgyalni, ha Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok háromoldalú tárgyalásokat tart. Azt viszont Zelenszkij és az európai vezetők is üdvözölték, hogy komoly biztonsági garanciákról lehet szó a hétfői megbeszélésen is, ezt Ukrajna régóta szorgalmazta.

Trump aztán néhány órával Zelenszkij és az európai vezetői érkezése előtt posztolt: az elnök szerint Ukrajnának le kell tennie a NATO-tagságról, és el kell fogadnia, hogy a 2014-ben elszakított Krím Oroszországnál marad. Ez egy alapvető orosz követelés elfogadását jelenti, igaz, kevesebbet, mint amit Putyin kijelölt.

Bár Washington szerint erről szó sincs – hiszen maguk az amerikaiak hívtak meg minden tárgyalófelet –, kézenfekvő volt a feltételezés, hogy a vezető európai politikusok azért utaztak ilyen formabontó találkozóra, hogy ettől a nyomástól is megvédjék az ukrán elnököt. Már csak azért is, mert az, hogy milyen békét köt majd Oroszország és Ukrajna, alapvető befolyással van az európai biztonsági rendszerre is.

A találkozó azonban a hangulatot illetően már a Trumppal jó viszonyt ápoló nyugat-európai politikusok nélkül is jól alakult: Zelenszkijt ugyan nem fogadta a repülőtéren vörös szőnyeg és maga az elnök – ellentétben azzal, ahogyan Trump Putyint köszöntötte Anchorage-ben –, de a Fehér Háznál már Trump várta az ukrán elnököt, akit kedélyesen fogadott. Ehhez Zelenszkij még egy apró gesztusa is hozzájárulhatott: a fél évvel ezelőtti gúnyolódást most nem kockáztatta meg, és a háború kezdete óta hordott zöld vagy fekete póló és hosszú ujjú felső helyett katonás szabású fekete öltönyben érkezett.

A ruha teszi az elnököt

Úgy tűnik, ez számított, mivel az egyik újságíró – Brian Glenn, a Real America’s Voice riportere, aki februárban, Zelenszkij korábbi fehér házi látogatása során kérdőre vonta az ukrán elnököt az öltözéke miatt – most megdicsérte a jól szabott ruhát. „Én is ugyanezt mondtam neki!” – vágott közbe Trump, majd nevetéssel nyugtázta Zelenszkij Glenn-nek adott válaszát, hogy rajta viszont ugyanaz az öltöny van, mint a múltkor.

Zelenszkij az első megszólalásában négyszer is kimondta a köszönöm szót.„Köszönöm a meghívást, és nagyon köszönöm az erőfeszítéseit, személyes erőfeszítéseit, hogy megállítsa a gyilkolást, és véget vessen ennek a háborúnak. Köszönöm, hogy kihasználta ezt a lehetőséget, és nagyon köszönöm a feleségének” – mondta Zelenszkij. Az ukrán elnök egy levelet adott át Trumpnak a feleségétől, és dicsérte Melania Trump Putyinnak írt levelét is, amelyben az Ukrajnából elhurcolt gyerekek sorsát firtatta. A februári találkozóval ellentétben Trump delegációja ezúttal hallgatott, J. D. Vance alelnök, Rubio külügyminiszter és Witkoff különmegbízottak csendben ültek az Ovális Iroda kanapéján.

„Minden békét tűzszünet nélkül hoztam össze” – mondta Donald Trump, aki számos konfliktussal kapcsolatban véli úgy, hogy azok le vannak zárva, és hogy az eredmény neki köszönhető. Ez a Zelenszkij által nem firtatott érvelés zene lehetett Putyin füleinek: egyik fontos embere, az Oroszország külföldi befektetéseiért felelős, 40 milliárd dollárt kezelő alapot (RFPI) vezető Kirill Dmitrijev a fehér házi találkozó közben posztolta is az X-en Trump ezzel kapcsolatos bejegyzését, közölve, hogy „tartós béke az ideiglenes tűzszünettel szemben”.

Ezután a sajtót kitessékelték, és zárt ajtók mögött beszéltek, aminek bizonyosan tétje volt, Zelenszkijnek valószínűleg itt is tojáshéjon kellett lépkednie, hogy ne törje meg a pozitív hangulatot, amely mögött viszont ott húzódott Trump korábbi bizalmatlansága vagy akár lekezelése Ukrajnával szemben és néha leplezetlen lelkesedése Putyin iránt.

Persze önmagában a sok köszönöm és az öltöny nem lett volna elég a pozitív hangulathoz. Tény, hogy február óta volt már rövid, de konstruktív találkozó Trump és Zelenszkij között, ráadásul végül az ukrajnai ásványkincsek kitermeléséhez biztosított amerikai hozzáférést lehetővé tevő megállapodás is megszületett. Trump elérte azt is, hogy az Ukrajnának szánt fegyverek nagy része ne vissza nem térítendő támogatásként jusson el, hanem a NATO európai tagjai fizessenek érte az Egyesült Államoknak, és így már nem ellenezte a fegyverszállításokat – amelyeket egyébként, amikor Európáról van szó, a magyar kormány háborúpárti tevékenységnek minősít.

De javíthatta Zelenszkij esélyeit az is, hogy Putyin valójában eddig minden amerikai javaslatot – többek között a feltétel nélküli, 30 napos teljes tűzszünetre vonatkozót – lesöpört az asztalról, korábban és legutóbb Alaszkában is, ami annak ellenére is zavarhatja néha Trumpot, hogy ennek nyilvánosan nem adta jelét, talán már csak azért sem, mert úgy érezte, ezzel a páratlan tárgyaló és dealmaker imidzse sérülne.

Trump nagyon szerette a nyugat-európai vendégeket

A négyszemközti megbeszélés után következett az európaiakkal kibővített találkozó, amelyen Trumpnak mindenkihez volt egy kedves szava: a francia elnökről, Emmanuel Macronról azt mondta, az első naptól kezdve kedveli, és azóta csak jobban, „ami nagyon szokatlan”, a német kancellárt, Friedrich Merzet nagyra becsült emberként és személyes barátjaként írta le, Giorgia Meloninak ennél kevesebbel kellett beérnie, mégpedig hogy fiatal kora ellenére régóta Olaszország kormányfője. Keir Starmer brit kormányfő a baráti ország vezetője jelzőt kapta. Alexander Stubbot ugyan nem találta meg elsőre a vele szemben ülők között Trump, de azt mondta, hogy nagyon örül a finn elnök részvételének, értékeli eddigi tevékenységét.

Ursula von der Leyenről kiemelten beszélt Trump, mondván, az Európai Bizottság elnöke, „talán a legnagyobb hatalmú a srácok között, nem is tudom” – az amerikai elnök jellemzése az Európai Bizottság elnökéről tehát éles ellentétben van Orbán Viktor véleményével –, majd megemlékezett arról, hogy a közelmúltban nagyon fontos kereskedelmi megállapodást hoztak össze. A dicséretből nem maradt ki a NATO főtitkára, Mark Rutte sem.

Válaszaikban a meghívottak nem győzték megköszönni, hogy Trump összehozta ezt a találkozót, és általában az elnök eddigi béketörekvéseit. A köszönömök között a valódi üzenet azonban az Ukrajnának biztosítandó biztonsági garancia kidolgozásának szükségessége volt, amit szinte mindannyian hangsúlyoztak.

Köszönömök között a kritika

Rutte nagyon fontos üzenetként idézte fel Trump pár perccel korábban mondott szavait, amelyek szerint az Egyesült Államok is kész ebben részt venni. Hogy ez pontosan mit jelent, az kérdés, de tény, hogy sem itt, sem a Zelenszkijjel tartott megbeszélésén nem zárta ki Trump, hogy a biztonsági garanciák szavatolásában részt vegyenek. Amerikai katonákról nem tett említést, de üzenetértékű, hogy ennek elutasításáról sem beszélt, tehát egyelőre legalábbis ezt a kaput nyitva hagyta.

Trump arról is beszélt, hogy Oroszország belemenne biztonsági garanciákba. Közben viszont az orosz külügyminisztérium hosszú közleményt adott ki az európai vezetők és Trump találkozójára időzítve, amiben újra hangsúlyozták, hogy ellenzik NATO-katonák vezénylését Ukrajnába, az országnak adott biztonsági garanciák részeként – írta a New York Times.

A többoldalú találkozó előtti nyilvános részben a hízelgésbe Macron és Merz csempészett leginkább kritikát. Mindketten fontosnak tartották, hogy továbbra se mondjanak le a tűzszünet lehetőségéről. A német kancellár ebben még tovább ment, egyenesen arról beszélt, hogy „most jönnek az igazán komplikált kérdések”, és szerinte az asztalnál ülők mind tűzszünetet szeretnének.

Merz szerint a háromoldalú találkozó sem képzelhető el tűzszünet nélkül, „a hitelességünk is múlik ezen”.

Trumpnak ez láthatóan nem esett jól, de azt mondta, hogy ő sem bánná, ha lenne tűzszünet, mert azonnal „hetente ezrek és ezrek életét menthetnénk meg”, de hiánya nem akadálya annak, hogy Putyin közvetlenül tárgyaljon Zelenszkijjel a békéről.

Zelenszkij is megszólalt, szerinte nagyon jó, „az eddigi legjobb” megbeszélést tartotta Trumppal, akivel „érzékeny dolgokat, a biztonsági garancia kérdését” is érintették. Ő is kiemelte, hogy az amerikai részvétel rendkívül fontos az érdemi garanciához, majd az európai vezetőknek is megköszönte a támogatást. Végül kitért arra, hogy az Oroszországba hurcolt ukrajnai gyerekek hazahozatala is nagyon fontos, külön megköszönte, hogy erről is beszélhettek, ami egyrészt udvarias megnyilvánulás is volt az elnök felesége felé, mert állítólag Melania Trump is dolgozik azon, hogy ez a kérdés fókuszban maradjon, és nem mellesleg egy emlékeztető is, hogy a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) épp ebben az ügyben tudott elfogatóparancsot kiadni Putyin ellen.

Trump félrevonult Putyinnal telefonálni

Ezután következett a kibővített találkozó zárt ajtók mögötti része. Egy idő után arról érkeztek lapinformációk, hogy Trump egy időre félre is vonult, mert telefonon beszélt az orosz elnökkel. Már a találkozó elején jelezte, hogy fel fogja hívni Vlagyimir Putyint a legvégén, amit végül előrébb hozott, erről azonban előzetesen egyeztettek a résztvevők – közölte a finn elnök.

Trump saját közösségi oldalán arról írt, hogy a megbeszélések lezártával felhívta az orosz elnököt, és megkezdte egy Zelenszkijjel történő találkozó megszervezését, aminek helyszínét még nem határozták meg. Az amerikai elnök közölte, hogy a Putyin–Zelenszkij-találkozó után tartanának egy hármas találkozót, amin már ő is részt venne. Trump „nagyon jó korai lépésként” jellemezte a találkozót, és jelezte, hogy Oroszországgal és Ukrajnával J. D. Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter, valamint Steve Witkoff különleges követ fog koordinálni.

Ezt orosz részről csak az elnöki tanácsadó Jurij Usakov kommentálta, aki a TASZSZ-nak azt mondta, hogy „Trump és Putyin támogatják, hogy Oroszország és Ukrajna delegációi folytassák a közvetlen tárgyalásokat” – a nyilatkozat azonban látványosan kerüli, hogy elnöki szintű találkozóról beszéljen. Ez persze szólhat annak is, hogy a Kreml a látszatát is el akarja kerülni annak, hogy nyugati kezdeményezésre egyezne ebbe bele Putyin. A washingtoni találkozó legtöbb résztvevője ugyanakkor készpénznek veszi, hogy le fog ülni egymással Zelenszkij és Putyin. Kivételt talán a finn elnök jelentett: „Meglátjuk, hogy lesz-e Putyinban elég bátorság egy ilyen megbeszéléshez, nem lehet megbízni benne” – mondta Stubb. Ő az egész békefolyamatban nagyon szkeptikus az orosz elnökkel szemben, akinek háborúja miatt az Oroszországgal 1300 kilométeres határral rendelkező Finnország csatlakozott a NATO-hoz.

Nem egyértelmű azonban a belengetett találkozó(k) koreográfiája: Trump posztja alapján ez egy esemény is lehet, ahol először az orosz és ukrán elnökök tárgyalnak, ő maga pedig később csatlakozik be, de a CNN értelmezése szerint két külön találkozóról lehet szó: előbb a kétoldalú és egy másik alkalommal a háromoldalú.

A biztonsági garanciák és a területi kérdések

Zelenszkij viszont közölte, hogy ő a maga részéről egy ilyen tárgyalásra készen áll. A Fehér Ház közelében a sajtó elé kiállva arról is beszélt, hogy a múltkoritól – azaz a február végitől eltérően a mostani találkozó szívélyes volt. Újságírói kérdésre azt is megemlítette, hogy az Ovális Irodában kiállított ukrajnai térképnél jeleznie kellett, hogy azon pontatlanul vannak jelölve az Oroszország által megszállt területek.

Ennyi vita láthatóan belefért a mostani találkozóba, amely után az egyelőre kevés megismerhető konkrétum ellenére Zelenszkij tulajdonképpen már felmutathat valami sikert: miközben sokan attól tartottak, hogy érdemi garanciák nélkül területek átadásával járó egyezménybe kényszerülhet bele a találkozón Trump nyomására, úgy tűnt, hogy ezek megvitatása már egy kétoldalú találkozó témája lesz.

Eközben a hétfői találkozón afelé próbálták terelni az eseményeket, hogy minderről már csak akkor legyen szó, amikor a biztonsági garanciák pontos tartalmát Ukrajna már megismerheti. Ezt a sorrendet a jelek szerint Trump is elfogadta. Putyinnak az lett volna a nagy ajándék, ha ez nem történik meg.