Olasz bíróság előtt az Északi Áramlat elleni akció egyik ukrán gyanúsítottja, németországi kiadatásáról napokon belül döntenek

Pénteken jelent meg először az olasz bíróság előtt az az ukrán férfi, aki a hatóságok szerint fontos szerepet játszott a tenger alatt futó orosz–német Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásában.

Szerhij K. németországi kiadatásáról szerdán dönt az olasz bíróság – írta a Tagesschau. A férfi visszautasítja, hogy érintett lenne a robbantásban, amely technikailag is lehetetlenné tette, hogy a vezetéken keresztül Oroszország közvetlenül exportáljon földgázt Németországnak. A földgáz a kőolaj mellett Oroszország legfontosabb bevételi forrása, Németország pedig a legnagyobb európai felvevője volt addig, amíg Oroszország el nem indította háborúját Ukrajna ellen 2022 februárjában.

Az Északi Áramlat elleni akciót 2022 szeptemberében hajtották végre. A letartóztatási parancs szerint Szerhij K. a korábban bérelt „Andromeda” nevű vitorlásra Rügen szigetén szállt fel. Feladata a művelet koordinálása és a szabotázscsapat vezetése volt. A csapat négy búvárból és egy robbanóanyag-szakértőből állt a nyomozati anyag szerint. A robbantást állítólag négy, egyenként 14–27 kilogramm súlyú robbanószerkezettel hajtották végre a 70-80 méter mélyen futó vezeték mindkét ágán azaz az Északi Áramlat 1-en és 2-n is. A robbanóanyagok hexogén (RDX) és oktogén (HMX) keverékéből álltak, és a bombák állítólag időzített gyutacsokkal voltak felszerelve.

Az akciót ugyan svéd és dán felségvizeken hajtották végre, de a vezeték német érdekeltsége miatt a német hatóságok is nyomozást indítottak, a nemzetközi elfogatóparancs is tőlük indult.

Szerhij K. állítólag szeptember 22-én szállt le a vitorlásról, és egy sofőr vitte vissza Ukrajnába. A csoport többi tagja pedig visszatért abba a német városba, ahol a hajót bérelték.

Az elfogatóparancs K.-t tettestársként nevezi meg, és „alkotmányellenes szabotázzsal”, „szándékos robbantással” vádolja. Mindezért akár 15 év börtön is kiszabható.

A férfi tagadja a vádakat. Azt állította, hogy az Északi Áramlat elleni szabotázsakció idején Ukrajnában tartózkodott. Kijelentette, hogy Olaszországba családi okból érkezett, és tiltakozott a Németország való kiadatása ellen. Mivel a robbanások Svédország, Dánia és Németország gazdasági övezetét is érintették, mindhárom ország külön vizsgálatot indított az ügyben, ám Stockholm és Koppenhága időközben lezárta az eljárást, így a nyomozást jelenleg kizárólag Berlin folytatja, írja az MTI.

Az őrizetbe vétel nyomán Oroszország kezdeményezi az ENSZ Biztonsági Tanácsának soron kívüli összehívását. Dmitrij Poljanszkij, az orosz ENSZ-nagykövet első helyettese a közösségi médiában közzétett üzenetében azt írta péntek este: a testület Panama elnökletével augusztus 26-án ül össze. Ezen az orosz fél szóvá fogja tenni a robbantásos merénylet ügyében nyomozó német hatóság Moszkva szerint „elhúzódó és átláthatatlan” vizsgálatát.