Lábon lőheti magát a francia kormány, utcai és parlamenti lázadás jöhet a megszorítási terv miatt
Újabb komoly belpolitikai válságba sodródott szerdára Franciaország. A Reuters előző napi hírében számolt be róla, hogy François Bayrou miniszterelnök terve visszaütött: a terv az volt, hogy egy bizalmi szavazással egybekötve szavaztat a francia nemzetgyűlésben megszorító intézkedéseiről, amikre szerinte alapvető szüksége van az eladósodott francia gazdaságnak. A szavazást szeptember 8-án tartanák, de az nem sok jóval kecsegtet Bayrounak.
Az ellenzéki pártok többsége jelezte, nem támogatja Bayrou kiadáscsökkentési terveit, és várhatóan szívesen meg is buktatják majd a kormányfőt. A Reuters szerint szimbolikusnak hatott, amikor a miniszterelnök a pódium felé indult kedden elmondani beszédét a témában, de megbotlott, és kis híján elesett. Végül arról beszélt, a törvényhozóknak a „káosz” vagy a „felelősség” között kell választaniuk, és a francia embereknek kényszeríteniük kell képviselőiket a helyes döntés meghozására. Később újságíróknak így fogalmazott:
„Nem kérek senkit, hogy változtasson a véleményén, de azért újra lehet gondolni azt.”
Az biztos, ha Bayrou elbukik, Emmanuel Macron elnöknek fel kell oszlatnia a parlamentet, és új törvényhozási választásokat kell kiírnia. Új kormányt is kinevezhet, de annak sem lesz feltétlen többsége, és a Franciaországot fenyegető költségvetési krízis is fennmarad.
A Capital Economics elemzője úgy véli, Macron új miniszterelnököt fog kinevezni. Bruno Retailleau belügyminiszter a jobbközép Köztársaságiaktól azt mondta, felelőtlenség és Franciaország érdekei elleni lépés lenne hagyni bukni a kormányt. Marine Le Pen szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülése nem ezen az állásponton van, előrehozott választásokat akarnak. Boris Vallaud szocialista képviselő szerint pártja is új kormányfőt akar. Két nappal a bizalmi szavazás előttre tüntetéseket is hirdettek a szakszervezetek, még a 2018-as sárgamellényes tüntetések ötlete is előkerült.
Bayrou kormánya egy forrás szerint nyitott a tárgyalásokra a megszorító csomag részleteiről, de azt teljesen nem akarja elengedni. A miniszterelnök kedden arra kérte a vagyonosabb franciákat, segítsék ki az államot a deficit elleni harcban. Mindeközben a francia gazdaság is érzi a bizonytalanságot, a CAC40 tőzsdeindex kedden 1,5 százalékot esett a hétfői 1,6 százalékos zuhanás után, és több jelentős bank részvénye is nagy veszteséget könyvelhetett el. A tízéves lejáratú államkötvények hozama rövid időre 3,53 százalékra nőtt, március óta a legmagasabb értéket mutatva.
Bayrou-t tavaly december 13-án nevezte ki Macron elnök kormányfőnek. Az előző miniszterelnök, Michel Barnier a megelőző héten mondott le, miután elbukott a francia nemzetgyűlésben ellene indított bizalmatlansági szavazáson. Az országban a tavaly nyári előrehozott választások után állt elő patthelyzet, amire válaszul Macron szeptember elején kinevezte Barnier-t, aki mögött azonban nem volt parlamenti többség. Várható volt, hogy ez legkésőbb a költségvetés elfogadásához érve törésponthoz vezet majd, így elbukott egy bizalmatlansági szavazáson. A francia kormányválság hátteréről itt írtunk részletesen.
