Egymás után haltak meg AfD-s jelöltek, összeesküvés-elméletek övezik a német önkormányzati választást

Rövid időn belül hét jelöltjét is elvesztette az Alternatíva Németországért (Alternativ für Deutschland, AfD) a most vasárnap Észak-Rajna-Vesztfáliában tartott helyhatósági választás előtt, mindannyian meghaltak. Bár gyakorlatilag biztos, hogy mindez csak szerencsétlen egybeesés, azonnal elszabadultak az összeesküvés-elméletek, amiket Alice Weidel pártelnök meg sem próbált tompítani, sejtelmes reakciójával inkább csak rájuk erősített.

A választások előtt elő-előfordul, hogy egy jelölt nem éri meg a választás napját, pláne, ha olyan sok jelölt közül lehet választani, mint most szeptember 14-én Észak-Rajna-Vesztfáliában. Az önkormányzati választásokon 396 városban közel húszezer jelölt közül választhat a 14 millió szavazópolgár. Az, hogy valamiért pont a szélsőjobboldali AfD jelöltjeinek körében ugrott meg látványosan a halálozás, mégis rengeteg találgatásra adott alapot.

Hiába szól a hatóságok több érve is amellett, hogy szó sincs semmi rendkívüliről, az összeesküvés-elméletek megállíthatatlanul terjednek, különösen, hogy azokat nemcsak emberek egymás közt beszélgetve táplálják, hanem a politikusok is segítenek ebben. Az AfD elnöke, az Orbán Viktorral szövetséges Alice Weidel is sejtelmesen fogalmaz a témáról. „Négy AfD-jelölt halt meg” – fogalmazott Weidel még korábban az X-en. A politikus továbbosztott egy bejegyzést is az összeesküvés-elméleteket rendszeresen felerősítő közgazdásztól, Stefan Homburgtól, aki azt írta a halálesetekről, hogy

„statisztikailag szinte lehetetlen”.

Stephan Brandner, AfD-s parlamenti képviselő ki is mondta azt, amit Weidel közvetlenül nem mert: ő is azt gondolja, hogy a halálesetek „statisztikailag szembetűnők” és nehezen magyarázhatók. A párt emberei mellett a nagy elérésű aktivisták is beleálltak a kérdésbe. Tommy Robinson brit szélsőjobboldali aktivista is azt írta, hogy „mi folyik itt?”. Robinson posztja alá aztán megérkezett a világ most éppen második leggazdagabb embere, Elon Musk is, aki csak annyit fűzött a bejegyzéshez, hogy „furcsa”. Musk egyébként tán még Orbán Viktornál is nagyobb támogatója az AfD-nek: a milliárdos az év eleji német választási kampányban többször kifejtette, hogy szerinte csak az AfD mentheti meg Németországot, sőt még az egyik választási eseményükre is bejelentkezett.

A közéleti személyiségek találgatásai csak növelik az AfD-s politikusok halálát gyanúsnak tartók körét. Nem véletlen, hogy a közösségi médiában is rengeteg olyan bejegyzés születik, ahol erről van szó. A német Euronews azt írta, hogy az észak-rajna-vesztfáliai választások előtti időszakban az EuroVerify több száz olyan bejegyzést azonosított az Instagramon, a TikTokon, az X-en és a Facebookon, amelyek a hét jelölt halálát valamilyen módon gyanúsnak sugallták. Ezek összesen több mint tízmillió megtekintést értek el.

Bár az észak-rajna-vesztfáliai választásra biztosan nem lesz hatással, a Weidel közeli szövetségeséhez, Orbán Viktorhoz közel álló magyarországi médiatermékek is beleálltak a németországi AfD-s halálesetek sejtelmes tálalásába. „Minden lehetséges mérés szerint az AfD vezet az észak-rajna–vesztfáliai önkormányzati választások előtt. Azaz vezetne, de szépen lassan kifogynak a jelöltekből, ugyanis rövid időn belül már a harmadik képviselőjük is meghalt” – írta előző héten a Pesti Srácok. „Hatalmas káosz: újabb rejtélyes halálesetek az AfD-nél”, fogalmazott a Magyar Nemzet.

De mi a helyzet valójában? Az idei észak-rajna-vesztfáliai tartományi helyhatósági választás előtt jelen állás szerint

összesen 16-an haltak meg a húszezer jelöltből, közülük ugye heten AfD-sek.

Ez azonnali cáfolata az elméleteknek, hogy csak AfD-s jelöltek halnak meg. A maradék kilenc haláleset sok párt és egyesület között oszlik meg, a nagy pártok közül a szociáldemokraták, a zöldek és a szabaddemokraták egy-egy jelöltje mellett hat kisebb párt jelöltje halt meg a kampány idején. A haláleseteket nem lehet egy településhez vagy környékhez kötni, azok a tartományban elszórva voltak, a 16-ból 14 különböző településen történt.

A rendőrség több fórumon is igyekszik hangoztatni, hogy az eddig lezárt nyomozások is azt bizonyítják: nincs összefüggés a halálesetek között. A hét elhunyt AfD-s jelölt közül négy esetében már a halál okát is megállapították, ezeknél a bűncselekményt vagy a természetellenes halált már kizárták mint lehetőséget.

A Politico utánament annak is, hogy a hét érintett jelölt hány éves volt, illetve annak is, mi okozhatta a halálukat. A legfiatalabb politikus a 42 éves Patrick Tietze volt, aki öngyilkos lett. A legidősebb jelölt 80 éves volt, de helyi sajtóhírek és a gyászjelentése szerint hosszú betegség után halt meg. Az öt másik, 59 és 71 év közötti jelöltnek szintén már korábban fennálló egészségi problémája volt, egyiküknek például májbetegsége, míg egy másik jelölt veseelégtelenségben halt meg. Egy 59 éves Bad Lippspringe-i jelölt haláláról a rendőrség közölte, hogy annak okát magánéleti információk miatt nem oszthatják meg, de bűncselekményre utaló jelet itt sem találtak.

A tartományi választási iroda vezetője szerint a halálozások száma nem kiugró, arányaiban igazodik a korábbi években tapasztaltakhoz. „Az ilyen halálesetek rendszeresen előfordulnak a választásokon, párthovatartozástól függetlenül” – mondta az Állami Választási Biztos szóvivője. Ráadásul mivel a helyi hatóságoknak nem kell jelenteniük ezeket a haláleseteket az Állami Választási Biztosnak, az említett esetek listája nem is tekinthető teljesnek.

Az AfD észak-rajna-vesztfáliai elnöke, Martin Vincentz vezetőjükkel, Alice Weidellel ellentétben nem állt bele a találgatásokba. Ő nem lát semmilyen gyanús összefüggést a halálesetek között. Vincentz szerint az, hogy az interneten hasonló elméletek merültek fel, a pártpolitika helyzetét tükrözi.

„Ha ma már sokaknak elképzelhetőnek tűnik a politikai gyilkosság is, az csak az AfD ellen évek óta folytatott, gyakran könyörtelen küzdelem közvetlen következménye lehet”

– mondta. Aggasztónak tartja, hogy a pártjuk ellen folytatott „tűzfalpolitika” már a demokratikus együttélést is aláássa. A tűzfalpolitikával a képviselő arra utalt, hogy a többi német párt a választáson is kijelentette: nem hajlandók együttműködni szélsőjobboldali párttal, így az AfD-vel sem.

Az viszont nem véletlen, hogy Weidelék inkább ködösítenek jelöltjeik „rejtélyes” halálozásáról, ahelyett hogy egyértelműen kijelentenék: nincs semmi összefüggés a történtek között. Több német lap is megjegyzi, hogy Weidelék mostani kommunikációja illik az AfD kettős játékához. Az alapvetően szélsőjobboldaliként azonosított párt néha igyekszik polgári és mérsékelt értékeket mutatni, míg máskor a legdurvább összeesküvés-elméletekbe is beleáll. Teszi mindezt annak reményében, hogy a választók lehető legszélesebb rétegét meg tudják szólítani, egészen a mérsékelt, jobbközép szavazóktól a szélsőjobbig.

Ez az összeesküvés-elméletekre épülő politizálás egyébként kimondottan népszerű az AfD szavazói körében. Egy friss tanulmány szerint az állami intézményekbe vetett bizalom különösen alacsony körükben. Tehát számukra nincs nagy jelentősége annak, ha valamit a rendőrség vagy állami tisztségviselők cáfolni kezdenek.

Alice Weidel és az AfD taktikája eddig be is jött. Bár a pártot májusban „egyértelműen és bizonyítottan” szélsőjobboldali, alkotmányellenes párttá minősítette a német szövetségi hírszerzés, ez a népszerűségükön nem látszik. Németországban február végén tartottak utoljára szövetségi törvényhozási választást, ekkor az AfD a Friedrich Merz által vezetett jobbközép Kereszténydemokrata Unió és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CDU-CSU) után a második helyen végzett. Weidelék először értek el 20 százalék feletti eredményt, de a választás nyertese végül a harmadik helyre szoruló szociáldemokratákkal alakított kormányt. Merz azt előre kizárta, hogy az AfD-vel kezdjen koalíciós tárgyalásba.

A „gyanús”, de valójában nem gyanús halálesetekkel teli észak-rajna-vesztfáliai választáson 14 millió embert várnak vasárnap a szavazóurnákhoz. A februári választáson második helyig jutó AfD komoly reményekkel fut neki a szavazásnak. Egy augusztusi országos mérés szerint most 26 százalékot szerezne egy szövetségi parlamenti választásokon, megelőzve a kormányzó CDU-CSU-t. Merzék jobbközép pártjai a mérés szerint most csak 24 százalékot kapnának.

Az Alternatíva Németországért a februári szövetségi választáson 16,8 százalékot ért el Észak-Rajna-Vesztfáliában, szemben a négy évvel korábbi 5,4 százalékos eredményükkel. Az AfD a legutóbbi, 2020-as észak-rajna-vesztfáliai helyhatósági választáson is csak a szavazatok öt százalékát kapta meg, a Zeit összesítése szerint a kutatások most 15-16 százalék környékre mérik a pártot, ami a második vagy a harmadik helyre lehet majd elég.