Magyar Péter mentelmi jogáról három ügyben szavazhatnak, Ilaria Salisé is az EP szakbizottsága előtt

Az Európai Parlament (EP) mentelmi jogi szakbizottsága a tervek szerint kedden több magyar vonatkozású ügyben is szavazhat a képviselők mentelmi jogáról. A testületnek Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, Dobrev Klára, a DK elnöke és Ilaria Salis, a Magyarországon eljárás alá vont, majd EP-képviselővé választása után kiengedett olasz antifa aktivista mentelmi jogának felfüggesztéséről is véleményt kell kiadnia.

Bár sok helyen ezt tényként kezelték, és a forrásaink is elég egyértelműen keddi szavazásokról beszéltek, az sem kizárt, hogy halasztanak. A szakbizottság saját programja „megfontolás” után a jelentéstervezetek „lehetséges elfogadásáról” ír.

Ha szavaznak is, és valaki esetében javasolják a mentelmi jog felfüggesztését, a szakbizottság hivatalosan csak ajánlásokat ad ki, a végső döntést ebben az esetben is az egész EP-nek kell meghoznia. A keddi döntéseknek mégis komoly súlyuk lesz: a plenáris ülésen elvileg akár el is vethetik a szakbizottsági véleményt, de ahogy az EP-s mentelmi jogról szóló tavalyi összefoglalónkban írtuk, 2019-től öt éven át az összes fellelt esetben megszavazták a javaslatokat.

A jogi szakbizottság zárt üléseken, bizalmasan kezeli az eljárásokat, a képviselőknek pedig elvben nem szabad információkat kiadni róluk. (Az érintettek sem lehetnek bent a szavazásnál.) A hivatalos dokumentumokat csak a végső döntést meghozó plenáris ülés előtt nem sokkal hozzák nyilvánosságra. Legközelebb az október 6-i héten ül össze a teljes képviselő-testület. Információink szerint várhatóan már akkor napirendre kerülnek a mostani vélemények, azaz valamikor október elején teszik őket nyilvánossá.

Azt viszont egyáltalán nem lehet kizárni, hogy a sajtón keresztül már kedden kiszivárog valamilyen eredmény.

A vélemény nem szólhat arról, hogy a képviselő bűnös-e, csak arról, felfüggeszthető-e a mentelmi joga. Az EP általában a felfüggesztés mellett dönt – kivéve, ha úgy találja, hogy politikai ok áll a vádemelés mögött.

Magyar mindhárom ügyéről szavazhatnak

A Tisza Párt elnökével szemben három felfüggesztési eljárást is kezdeményeztek. Először tavaly októberben jelentette be az EP elnöke, Roberta Metsola, hogy kérelmet kaptak Magyar mentelmi jogának felfüggesztésére. A Legfőbb Ügyészség nem sokkal korábban közleményt adott ki arról, hogy ezt a magyar hatóságok indítványozták, mivel a vád szerint Magyar egy szórakozóhelyen elvett egy mobiltelefont, és a Dunába dobta. Az eset körülményeiről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Másodszor alig egy hónappal később jelentettek be hasonló kérelmet. Itt az EUrologus miénkkel egybevágó információi szerint Simonka György volt fideszes politikus lépett, aki tavaly arról beszélt a Népszavának, hogy büntetőjogi és polgári jogi pert kezdeményezett Magyar ellen. A Legfőbb Ügyészség korábbi kérdésünkre közölte: az állami vádhatóság csak az első ügyben adott be kérelmet. A két eljárással januárban már el is kezdett foglalkozni a jogi szakbizottság.

Májusban Metsola egy harmadik kérelmet is bejelentett. Bár ez nem sokkal azután történt, hogy Magyar tőzsdeügyleteit elkezdték vizsgálni, a Legfőbb Ügyészség májusban jelezte: még a felderítési szaknál tartanak, nem ők kezdeményezték a harmadik ügyet. A Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László áprilisban TikTokon jelentette be, hogy feljelentették Magyart rágalmazásért. Arra hivatkoztak, hogy a Fidesz szatellitpártjának nevezte őket, azt állította, Dúró Dóra rendszeresen egyeztet Kocsis Mátéval, a Fidesz frakcióvezetőjével, valamint „valami olyasmit is mondott, hogy orosz ügynökök vagyunk”, de a mentelmi jog miatt felfüggesztették az eljárást.

Az első eljárás jelentéstevője (azaz a szöveg felelőse) Krzysztof Śmiszek lengyel szocialista képviselő lett, akiről többször is írtak kormányközeli oldalak, és többek között „hírhedt LMBTQ-aktivistának” nevezték. A második felelőse a konzervatív ECR frakcióhoz tartozó Jog és Igazságosság tagja, Dominik Tarczyński lett. A volt lengyel kormánypárt sokáig a Fidesz egyik legszorosabb szövetségesének számított, de az Ukrajna elleni orosz invázió óta elhidegültek egymástól. A harmadikban a Patrióták Európáért (PfE) francia tagját, Piera Pascalét jelölték ki – ebben a frakcióban ülnek a Fidesz–KDNP képviselői is.

A kormánypárti politikusok és a kormányközeli média szinte kizárólag az első esettel szokott foglalkozni. Deutsch Tamás, a Fidesz–KDNP delegációvezetője az ülés előtti napon is részben erről beszélt az állami rádióban. Olyan döntést várt, amely után szerinte világosabbá válik, hogy az Európai Néppártban ülő Magyar Péter egy „fogott ember”, számíthat „brüsszeli mentorai” támogatására, viszonzásként pedig az elmúlt egy évhez képest is még nagyobb lelkesedéssel fogja Brüsszel minden elképzelését képviselni.

Példa nélküli időhúzást látott az egyébként „pofonegyszerű” ügy elbírálásában. Azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy elhalasztják a döntést. Korábban arról írt, „testre szabják a mentelmi jogot”, mert a – hivatkozás nélküli – „hírek szerint” egy „személyére szabott döntéssel” mérlegelés nélkül elutasítanák a hetes cikk szerinti jogállamisági eljárás alá vont országokból érkező kérelmeket. Ilyen eljárás folyik Magyarország ellen is.

Deutsch korábban többször is arról beszélt, hogy az első eljárásnál köztörvényes esetről van szó, ami azzal lehet összefüggésben, hogy az EP nem adja ki a mentelmi jogot, ha politikai okot lát. A néppárti frakció vezetője, Manfred Weber mintha ehhez a másik olvasathoz próbálta volna megnyitni a kaput tavaly októberben, amikor feltette a kérdést: „ha hiszünk a jogállamiságban, miért politizáljuk át” az ügyet?

Júniusban, Magyar jogi szakbizottsági meghallgatásakor a Tisza elnöke is úgy vélte az EUrologusnak, hogy ezeket az ügyeket politikai támadásoknak kell felfogni. Szerinte nem az a cél, hogy a büntetőeljárásokat lezárják, mert nem is lehetne a választásig lezárni. A hatalom célja, hogy „ott üljek a vádlottak padján, és ezt tudják mutogatni a propagandamédiájukban”, ebből „mindenki kitalálhatja”, hogy ez egy politikailag motivált eljárás.

Dobrevet Áder János testvére jelentette fel

Kedden egy másik magyar képviselő, Dobrev Klára ügyében is szavaznak. Az Index szerint a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság tavaly augusztusban indítványozta, hogy függesszék fel az EP-képviselő – azóta már a Demokratikus Koalíció elnöke – mentelmi jogát. Dobrevet Pölöskei Gáborné Áder Annamária jelentette fel. Áder János volt államfő testvére azért indított büntetőeljárást, mert Dobrev azt állította, hogy bűnös a pedofilbotrányban.

A DK tavaly március elején követelte Pölöskei Gáborné Áder Annamária lemondását arra hivatkozva, hogy ő vezette 2011-ben a fővárosi önkormányzatnál az Oktatási, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztályt, amelynek szerintük többen is jelezték, hogy a bicskei gyermekotthon igazgatója egy kisgyereket szexuálisan zaklatott.

Áder János egykori köztársasági elnök erre azt mondta, nem igaz, hogy a húga nem tett semmit 2011-ben, amikor tudomására jutott, hogy a bicskei gyermekotthon vezetője pedofil bűncselekményeket követhetett el. Szerinte a nő tájékoztatta a főjegyzőt az igazgatóval kapcsolatos bejelentésről, aminek nyomán elkezdték a feljelentés előkészítését, és végül később nyomozás indult. Pölöskei Gáborné azt mondta, hogy a nyomozás 2011-ben el is indult, 2012-ben felelősségre vonás nélkül azonban megszűnt. Csak évekkel később indultak meg azok az újabb büntetőeljárások, amelyekben a gyermekotthon igazgatóját és a kegyelmi botrányba keveredett K. Endrét is elítélték.

Pölöskeiné tavaly márciusban tett magánindítványként feljelentést nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt, amiért Dobrev állítása szerint Áder testvére főosztályvezetőként tudott a bicskei pedofil igazgatóról, mégsem tett semmit. Ezzel „Dobrev Klára nem kevesebbet állított, minthogy bűncselekményt követtem el. Márpedig egy ilyen állítás nem a szólásszabadság által védett politikai vélemény közlése, hanem rágalmazás, függetlenül attól, hogy az érintett közéleti szereplő vagy sem”.

„A fideszes pedofilhálózat miatt kezdeményezték a mentelmi jogom felfüggesztését” – írta tavaly a feljelentés hírére Dobrev. „Ha a Fideszben azt hiszik, hogy minket el lehet hallgattatni, alaposan melléfogtak, mert én ennek inkább örülök.” Úgy vélte, „Pölöskei Gáborné Áder Annamária kishal ebben a játékban, de a feljelentése nyomán lehetőség lesz a bíróság előtt iratokat kikérni, tanúkat meghallgatni”, és újra napirendre kerül az ügy, ahol szerinte „nem született volna kegyelmi határozat”, ha nem „a legfelső szintről szólnak oda”.

Az ő ügyében Marcin Sypniewski felel a jelentésért. A korábban ügyvédként dolgozó képviselő a Mi Hazánkkal megalakult Szuverén Nemzetek Európája frakcióban ül.

Salis ügye nemzetközi vihart kavart

A két magyar képviselő mellett Ilaria Salis ügye is napirendre kerül. Többek között őt gyanúsították meg azzal, hogy 2023-ban, a magyar és náci német katonák budapesti kitörésének évfordulóján egy szélsőbaloldali csoport tagjaként viperával és gázspray-vel szélsőjobboldalinak tűnő emberekre támadt a terepszínű ruhájuk miatt. A magyar hatóságok tavaly februárban vették őrizetbe bűnszervezetben elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével, akár 11 éves börtönbüntetést is kaphat. A nő ártatlannak vallotta magát, és még nincs jogerős ítélet ellene.

Diplomáciai botrányt kavart az olasz kormánnyal, amikor kéz- és lábbilincsben vezették elő a bíróságon. A családja és az egyik volt cellatársa is arra panaszkodott, hogy méltatlan körülmények között tartják fogva a magyar börtönben, amit a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) elutasított.

A tavaly júniusi EP-választásra egy, a szélsőbaloldali GUE/NGL frakcióhoz tartozó párt képviselőnek jelölte, és meg is választották. Így mentelmi jogot kapott, a magyar hatóságok pedig szabadon engedték, az ellene folyó bírósági ügyet felfüggesztették, de kérték a mentelmi jog felfüggesztését.

Salis a múlt héten arról írt, hogy a helyzet „sorsdöntő szakaszba” érkezett, mert most fogja megvitatni a jogi szakbizottság „az Orbán-rezsim mentelmi jogom felfüggesztésére irányuló kérelmét”. Salis azt írta, ez a mentelmi jog segítette őt ahhoz, hogy „kiszabaduljon az átkozott magyar bántalmazás és megaláztatás pöcegödréből”, és ha a mentelmi jogát felfüggesztik, „visszaeshet ide”. Azt mondta, reméli, nem függesztik fel mentelmi jogát, és az EP „nem hajol meg az Orbán-féle új, agresszív nacionalizmusok előtt”. Szerdára egy sajtótájékoztatót is meghirdettek a GUE/NGL társelnökével az „Orbán-rezsim, parlamenti mentelmi jog és demokrácia Európában” címmel.

A Politico nemrég arról írt, hogy Salis esetében a jobbközép néppártiakkal együtt várhatóan meglesz a többség a felfüggesztés mögött.

A GUE/NGL szerint az ügy felelőse, a néppárti Adrián Vázquez Lázara nem adta le időben a jelentését, ezért az eredetileg júniusra tervezett szavazást halasztani kellett. A késésben arra láttak bizonyítékot, hogy nincs konszenzus az „erősen átpolitizált” eljárás mögött.

Vélhetően ezt is azért hangsúlyozták, mert ahogy már írtuk, az EP megtagadhatja a mentelmi jog felfüggesztését, ha politikai okot lát a képviselő elleni ügyben. A narratívájuk cáfolásában nem feltétlenül segít, amikor Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár például rács mögé szerkesztette Salis arcát, vagy a márianosztrai börtön koordinátáival üzent neki X-en.