Jogi államcsíny, vagy a köztársaság javát szolgálja a francia exelnök börtönbüntetése?

„Börtönbe? Biztos maga ebben? Mert én kétkedek ám magukban, újságírókban!”

– így fogadta egy francia Neuilly-sur-Seine városában a hírt, hogy Nicolas Sarkozyt öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. A helyzet annyiban valóban példátlan, hogy bár nem ő az első exelnök, akit elítélnek, de ő lehet az első, akinek valóban börtönbe is kell majd vonulnia. Emellett 100 ezer eurós bírságot is kiszabtak rá.

A bíróság csütörtökön ítélte el egy a 2007-es elnökválasztási kampánnyal kapcsolatos ügyben. Sarkozyt azzal vádolták, hogy törvénytelen kampánytámogatást fogadott el Moamer Kadhafi líbiai diktátortól, amiért cserébe a teljesen elszigetelt líbiai kormány támogatását ígérte a nemzetközi színtéren. Sarkozyt végül a korrupció, a sikkasztás és az illegális pártfinanszírozás vádja alól felmentették, de bűnszervezetben való részvételben bűnösnek találták. Az ítélet szerint ezzel állam-, köztársaság-, és nemzetellenes bűnt követett el.

A most 70 éves Sarkozyt egy 2020 februárja óta létező jogi szabályozás értelmében nem vitték azonnal börtönbe a tárgyalása után, de az szinte biztos, hogy be kell majd vonulnia. Ezen az se változtat, ha fellebbez az ítélet ellen, bár a később kérvényezheti a szabadlábra helyezését. A francia politika és a szavazók is megosztottan reagáltak a döntésre.

Sokan kikeltek az igazságügyi rendszer ellen

Neuilly városa sok ismert embernek adott otthont. Itt élt Rippl-Rónai József magyar festő, Sophie Marceau és Édith Piaf is. Ebből a kisvárosból indult „Szárkó” karrierje is. Az egykori elnök a 80-as évektől kezdve húsz éven át vezette a Párizshoz közeli 60 ezres kisvárost. A Le Parisien hazai pályán kérdezte az elnök ellen született ítéletről a helyieket.

„Az igazságszolgáltatásban teljes az összevisszaság, nyolcvanévesek hozzák meg az ítéleteket.

Jól mutatja a társadalom megosztottságát, hogy az igazságügy erkölcsi és intellektuális szempontból is alárendeltje az ideológiáknak” – mondta André, egy helyi lakos. Henri Guaino, az exelnök egykori tanácsadójának is megrendült a bizalma az igazságszolgáltatásban. Szerinte az ítélet jogi államcsíny, a legfelsőbb bíróság összemosta a hatalmi ágakat. „Én mára eljutottam oda, hogy nem bízok a francia igazságszolgáltatásban” – jelentette ki Guaino, aki szerint már túl sok szubjektív elem jelenik meg az ítélethozatalban.

Gérard Larcher, a Szenátus, vagyis a francia törvényhozás felsőházának elnöke szintén aggályait fejezte ki az igazságszolgáltatással szemben. Az Emmanuel Macronnal szövetséges, jobbközép Köztársaságiak párt más vezető politikusai is felszólaltak az ítélet ellen. 2007-ig Sarkozy volt az akkor még Unió egy Népi Mozgalomért (UMP) néven futó pártnak.

A bíróság ítéletének két eleme is van, ami miatt egyöntetűen háborodtak fel a francia jobb- és a szélsőjobboldali pártok képviselői. Az egyik, hogy Sarkozy-t a négy vádpont közül pont bűnszervezetben való részvétel miatt ítélték el. Ez ugyan kevésbé súlyos jogsértés, mégis igen megalázó, hiszen ilyen vádat rendszerint köztörvényes bűnözők ellen szokták felhozni, írja a BBC. Kissé homályosan, de erre hivatkozott például a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) pártelnöke is. Ő a döntés leghangosabb kritikusa. „Nem ismerem a teljes aktát, de megjegyezném, hogy az ügyészség különösen brutális vádiratot állított össze, ami személyes ellentétekre enged következtetni. Nem fogom fel ésszel, hogy ha nem a kampány illegális finanszírozása a cél, akkor abból hogyan lesz bűnszervezet?” – mondta Marine Le Pen.

A magyarázat valóban kissé bonyolult, és akár vitatható is. Bár a Nemzeti Pénzügyi Ügyészség (PNF) szerint Sarkozy korrupt volt, az ítéletet hozó testület szerint nem bizonyítható, hogy a Líbiából befolyt pénzek az elnök kampánykasszájában kötöttek volna ki. A törvényszék szerint Sarkozy megengedte a beosztottjainak, hogy kapcsolatba lépjenek líbiai személyekkel a kampányfinanszírozás megszerzése érdekében. Mindez kimeríti a bűnszövetkezetben való részvételt, akkor is, ha a tranzakció nem ment végbe teljesen, írja a Le Parisien és a Le Monde is. Ezzel ugyanis előkészítették a pénz útját – ami líbiai kémeken, elítélt terroristákon és fegyvercsempészeken át vezetett volna Sarkozy zsebéig.

Marine Le Pen azt is mondta, hogy sosem volt oda Sarkozy politikájáért, a líbiai ügyei miatt pedig különösen nem. Az egykori elnökkel való bánásmód azonban szerinte a földön fekvő ember megrugdosásához hasonlított, ezért szólalt fel ellene. Emiatt a baloldal meg is támadta őt, állította. „Pedig Mélenchont is megvédeném, ha ő lenne az áldozat” – jelentette ki a szélsőbaloldali politikustársáról.

A baloldal valóban inkább az igazságszolgáltatás működésének bizonyítékként fogadta az ítéletet, mely nem különböztet meg senkit a vagyoni helyzete, vagy a korábban viselt tisztségei és befolyása alapján. Marie Tondelier a francia zöldpárt vezetője például gúnyosan írt arról, hogy érdekes példát mutat a Köztársaságiak pártja, miközben a szlogenjük épp az őszinteségről szól.

Ezen kívül nem volt nagy örömködés. A Le Pen által emlegetett szélsőbaloldal vezére, Jean-Luc Mélenchon meg sem szólalt. Az Engedetlen Franciaországból csupán a párt országos koordinátora kommentálta az ítéletet – de ő is inkább a jobboldali megszólalásokat támadta, és nem Sarkozyt. Manuel Bompard arról beszélt, hogy a szélsőjobb nem rest erős szavakkal kikelni, amikor úgy látják, hogy az igazságszolgáltatás egy-egy büntetőügyben megengedően ítélkezik, de amikor a „barátjukat” ítélik el, akkor meg azért tiltakoznak.

A Szocialisták közül a korábbi elnök Francois Hollande, valamint a párt elnöke, Olivier Faure nem kommentálták az ítéletet. Hollande egykori élettársa, Ségolène Royal, aki Sarkozy vetélytársa volt a 2007-es elnökválasztáson, viszont megszólalt. Arról beszélt, hogy a döntés elszomorító Franciaország számára, de nem az ítélet minősége miatt – bár azt ő is szigorúnak tartja. „Nem ujjongok, hiszen ez nagyon fájdalmas lehet a számára. Az most a fontos, hogy megvédjük a joghatóság függetlenségét” – mondta. Szerinte az ítélet azt jelenti, hogy a jog mindenkit egyenlőként kezel, ez pedig csak jót tesz a köztársaságnak.

Bár néhányan támogatták Sarkozyt, még az általa alapított Köztársaságiak pártjában is vannak, akik csak a vállukat vonogatják az ítéletre. Egy, a Le Parisiennek nyilatkozó párton belüli forrás szerint mindenkit meglepett a döntés, de politikailag ez semleges számukra. „Megmozgat ő még szavazókat ebben az országban? Nem vagyok benne biztos” – mondta a névtelen forrás. Emellett szerinte nehéz nekimenni egy ilyen ítéletnek, még ha az elsőre túlzónak is tűnhet.

„Legyünk őszinték. Nicolas Sarkozy nem egy ma született bárány”

– mondta az egykori elnök pártjából egy tanácsadó.

A közvélemény sem egységes. Neuilly-sur-Seine-ben vannak olyanok, akik ki vannak békülve az ítélettel. „Ha hibázott, akkor azért meg kell fizetnie az árát. Nem hiszem, hogy ez meggyengítené a demokráciát. Épp ellenkezőleg. Ez mutatja, hogy az igazságszolgáltatás még egy olyan embert is elítélhet, aki egykor elnök volt” – mondta a Le Parisiennek egy családapa Neuilly utcáin. „Ha ő börtönbe kerül, akkor másoknak is mennie kéne” – mondta viszont a 31 éves Mathilde. Szerinte az egykori elnök valamiféle összeesküvés áldozata, mások bűneiért is fizet most.

Amiatt szintén felháborodtak néhányan, hogy az exelnöknek akkor is el kell kezdenie letöltenie a büntetését, ha fellebbez a döntés ellen, amit tervez is. A bíróság ugyanis „előzetes végrehajtást” rendelt el, vagyis Sarkozy hiába fellebbez az ítélet ellen, az nem halasztó hatályú, és a még nem jogerős ítéletet is végrehajtják. Az ügyben eljáró bíró október 13-án közli Sarkozyval, hogy az elkövetkezendő négy hónapban mikor kell majd börtönbe vonulnia. De még ha a legkésőbbi időpontot is jelölnék ki, nem valószínű, hogy addig lefut a fellebbezés alapján indított eljárás, így szinte biztos, hogy az egykori elnöknek egy ponton be kell majd vonulnia egy büntetés-végrehajtási intézménybe. Ugyanakkor azután, hogy bevonul, kérvényezheti a szabadlábra helyezését.

„Jól tudtam, hogy a bírók jóformán vadásznak. Próbálják lejáratni a politikusokat, most pedig a Köztársaságiak korábbi elnökének feje került terítékre” – mondta erről Marine Le Pen. Az ítélethozatal szakított az ártatlanság vélelmének jogi alapvetésével – véli a szélsőjobboldal nagyasszonya. Szerinte a bírók látni akarják, hogy a volt elnök a „batyujával a vállán” bevonul a börtönbe, Sarkozy pedig nem fog megszökni az ítélet elől.

„Ha börtönben kell aludnom, akkor börtönben fogok aludni, de ezt emelt fővel teszem majd. Ártatlan vagyok. Ez az igazságtalanság botrányos” – mondta az egykori elnök, akit valószínűleg még egy elnöki kegyelem sem mentene meg a priccstől.

Kérdés, hogy Macron, akit a felháborodók közül néhányan felszólítottak erre, egyáltalán megkegyelmezhet-e az eljárás ezen szakaszában Sarkozynek. Christophe Boutin, a Caeni Egyetem közjogi professzora szerint nincs is semmilyen akadálya annak, hogy Macron éljen a kegyelmi jogával, amit az alkotmány rögzít. „A kérdés az: lehet-e kegyelmet adni egy nem végleges, ideiglenes ítélet esetében?” – mondta Benjamin Morel, a Paris-Panthéon-Assas közjogi professzora és politológusa. Ugyanis elnöki kegyelmet csak jogerőre emelkedett döntés esetében gyakorolhat az elnök. Erre a dilemmára még soha nem volt precedens. Jacques Chirac, Sarkozy elődje, annak idején „csak” felfüggesztett börtönbüntetést kapott, miután korrupciós vádakban bűnösnek találták, így még az ő esetéből sem lehet kiindulni.

Sőt, ha most adna kegyelmet Macron, akkor amennyiben Sarkozy-t ismét elítélnék a fellebbezése után, akkor még egyszer kegyelmet kellene adni, mivel az ítéletenként adható. Macron nem kommentálta az ítéletet, arra pedig végképp nem utalt, hogy kegyelmet akarna gyakorolni. Márpedig ha most nem ad kegyelmet, akkor Sarkozynek akkor is börtönbe kéne vonulnia, ha a jogerős ítélet után mégis megkegyelmeznének neki.

Morel szerint viszont az elnök nem egy nagy „kegyelemosztogató”, és nem is valószínű, hogy élne a kegyelmi jogával, mert azzal elég sok kérdést és problémát vetne fel.

Ebben az esetben ugyanis felhozhatják neki, hogy gyakoroljon kegyelmet Marine Le Pen esetében is.

A párizsi büntetőbíróság március 31-én két év letöltendő és két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a francia ellenzéki politikust és azonnali hatállyal öt évre eltiltotta a politikai választásokon való indulástól, mert a vád szerint pártja, az RN 2,9 millió euró európai parlamenti juttatást az európai feladatok helyett törvénytelenül hazai projektekre, vagyis pártcélokra használt fel, fiktív szerződésekkel elfedve a forrásokat. A Le Pen ellen született ítélet azért is nagyon fontos, mert eltiltja attól a politikust, hogy 2027-ben elinduljon az elnökválasztáson, ahol – a pártja jelenlegi támogatottságából kiindulva – komoly esélye lenne a győzelemre. Erről bővebben itt írtunk.

Bárhogy is alakuljon a helyzet, a Le Figaro szerint Sarkozy vélhetően legfeljebb 2-3 évet tölt majd börtönben akkor is, ha elutasítják a fellebbezését.