Az amerikai kormányzat 100 iráni emigránst deportál szülőhazájába a két ország vezetése között született megállapodás alapján.
– értesült amerikai és iráni forrásokból a New York Times. A lap kedden publikált cikke szerint az irániakat egy Louisiana államból hétfőn felszálló gép viszi Kataron keresztül Iránba, ahová valamikor kedden érkeznek meg. Iráni tisztségviselők szerint a deportáltak között férfiak és nők is vannak, vannak, akik párjukkal együtt kerültek fel a gépre. Egyesek többhavi raboskodást követően maguk bólintottak rá a kitoloncolásukra, mások viszont akaratuk ellenére kerültek az utasok közé. Szinte az összes kitoloncolt menedékkérő, akinek a kérelmét vagy elutasították, vagy azt még nem is tárgyalta az illetékes bíróság.
Iráni részről a külügyminisztérium koordinálja az akciót; az egyik illetékes azt mondta, hogy garantálták a hazatérők biztonságát és azt, hogy „nem kerülnek bajba”. Ennek ellenére sokan „csalódottak voltak, sőt megrémültek”.
A New York Times szerint a hónapokon át tartó – a két ország közti kvázi-háborús állapot ellenére sikerrel záruló – kormányközi tárgyalás eredménye alapján történő hazatoloncolás a Trump-kormány eddigi legkíméletlenebb migránsellenes húzásai között van.
Az Egyesült Államok az 1979-es iráni iszlamista forradalom óta fogad be iráni menekülteket; részben a két ország ellenséges viszonya, részben a síita teokratikus rezsim szisztematikus jogsértései miatt. Teherán kegyetlenül üldözi a nők egyenlő jogaiért küzdő aktivistákat, az ellenzékieket, a rezsimhez nem eléggé lojális újságírókat és ügyvédeket, illetve a szexuális és vallási kisebbségekhez tartozókat. Ahogy azt a Mahsza Amini agyonverése után kirobbant tiltakozások kezelésénél is látni lehetett, a rendszer vélt vagy valós ellenségei fizikai bántalmazásnak és kínzásnak vannak kitéve.
Annak ellenére, hogy a kilencvenmilliós Irán nem számít menekültkibocsátó országnak (sőt a júniusi háborúig több millió afganisztáni menekültet fogadott be), az utóbbi években egyre több iráni akart az Egyesült Államokba költözni, és irániak bukkantak fel a Mexikó felől érkező illegális határátlépők között is. A menedékkérők közül sokan vallási- és politikai üldöztetésre hivatkoztak.
Az Izrael elleni megalázó vereség után a rezsim kármentő kampánya részeként felpörgette az ellenséges kémek és a rendszerellenes aktivisták elleni hajszát, és – nem kis részben az ellenzék megfélemlítése érdekében – rengeteg vélt és valós „árulót” végeznek ki. Az Amnesty International szeptember végén publikált összesítése szerint 2025 szeptemberéig több mint ezer embert végeztek ki különböző bűncselekmények miatt, ami 15 éves rekordot jelent. A szervezet regionális igazgatója szerint Teherán a halálbüntetést „az elnyomás eszköze”-ként használja.
A New York Times emlékeztet arra, hogy bár ez a legnagyobb, nem ez az első iráni menedékkérőket kitoloncoló transzport. Az Egyesült Államok 2024-ben – azaz még a Biden-érában – mintegy két tucat iránit toloncolt haza, 2025 elején pedig már Donald Trump égisze alatt egy újabb iráni csoportot deportáltak Costa Ricába és Panamába.
