A kilencvenes évekhez képest Londonban megduplázódott, Rómában megtriplázódott a kánikulai napok száma

A világ legnagyobb fővárosainak lakói átlagosan negyedével több extrém kánikulai napot kénytelenek átvészelni, mint a kilencvenes években.

– derül ki a Környezet és Fejlődés Nemzetközi Intézetének (International Institute for Environment and Development – IIED) kutatásából. A Guardian által kedden ismertetett kutatás a világ 40 legnépesebb fővárosának és 3 másik nagyvárosnak a hőmérsékleti adatait gyűjtötte össze és elemezte, és Madridtól Maniláig mindenhol meredek emelkedést mutatott ki.

A spanyol fővárosban például az 1994 és 2003 közti évtizedben évente átlagosan 25 olyan nap volt, amikor 35 fok feletti hőmérsékletet mértek, a másik vizsgált évtizedben, 2015 és 2024 között viszont már átlagosan 47. A relatíve hűvös Londonban a 30 foknál melegebb nyári napok száma megduplázódott, Rómában a 35 fok feletti kánikulai napok száma megtriplázódott. Az ENSZ novemberi klímacsúcsának otthont adó Brazíliavárosban az ezredforduló környékén átlagosan csak három olyan nap volt évente, amikor 35 fok felett volt a napi átlaghőmérséklet, az elmúlt évtizedben már átlagosan 40. Olyan sérülékeny nagyvárosokban, mint Újdelhi, Kairó vagy Bagdad gyakorlatilag egy hónapnyi extra kánikulával kell számolni.

Anna Walnycki, az IIED egyik kutatója arra figyelmeztetett, hogy sürgős beavatkozás nélkül a nagyvárosok több millió lakója kerül veszélybe; globálisan elsősorban az idős és a szegény lakosok vannak kitéve a hőhullámoknak, de a legnagyobb veszély a melegebb éghajlatú országok minimális várostervezéssel épülő metropoliszait fenyegeti, ahol átlagban a lakosság harmada – bár ez országonként és városonként nagyon eltérő – lényegében viskókban vagy rosszul összetákolt házakban lakik.

Walnycki szerint: „A hőmérséklet gyorsabban nő, mint ahogy arra a kormányok számítottak, és mindenképpen gyorsabban nő annál, mint amilyen ütemben a kormányok reagálnak a változásokra.

A klímaváltozás az új realitás, és a kormányok nem dughatják többet a fejüket a homokba (…) Ez nem egy olyan probléma, amit egy légkondicionáló bekapcsolásával meg lehet oldani, a városoknak azonnal el kell kezdeni az épületek szigeteléseinek és természetes ventilációjának fejlesztését, hőségriadóterveket kell kidolgozniuk és ahol csak lehet, árnyékos helyeket kell kialakítaniuk.”