A Keresztapát is lekörözi a mianmari maffiacsalád sztorija, aminek a végére Kína 16 halálos ítélettel tett pontot
Előfordul, hogy egyes nyugati filmes franchise-okat sajátos filmnyelven adaptálnak egyes ázsiai vagy afrikai országokban. Azért sem újraforgatást mondok, mert ilyenkor nem csupán lemásolják az alapanyagot a helyi színészekkel, hanem itt-ott módosítják is, hogy az eltérő kultúrkör is érthesse, élvezhesse az alkotást.
De ha Kínában a közönség egy kínai Keresztapa-trilógiát akarna látni, akkor nem is lenne szükség adaptálni való alapanyagra. Egy mianmari határvárosban a helyi kínai famíliák éppen úgy machináltak, mint a New York-i olasz maffiaklánok. Egyes családok története viszont nem a simlis vállalkozásaik kifehérítésével fejeződik be, hanem néhány, Kína által kiszabott halálos ítélettel.
A történet a kínai határ mellett fekvő Laukkaiban kezdődött. A városban egy-két éve még négy, kínai származású maffiacsalád főnökölt, akik hatalmukat Min Aung Hlaingnak köszönhették. Min a hadsereg főparancsnokaként 2021-ben puccsal megbuktatta a mianmari kormányt. A puccsról és a junta hatalomra jutásáról bővebben is írtunk már.
De a négy család korszakát megelőzően, 2009-ig egyetlen veterán maffiózó, Peng Csia-seng vezette a várost. Peng még azokban a zavaros időkben szerezte meg a hatalmat, amikor Mianmar függetlenedett. A bűnbáró egyben a mianmari Burmai Kommunista Párt vezetője is volt, amíg Kínában el nem zárták a pénzcsapot, és szét nem esett a pártja. Amikor 1988-ban leverték a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Csi nevével fémjelzett felkelést, Peng előnyére tudta fordítani a helyzetét. A sebezhető kormány alkut kötött vele, és még más határmenti hadurakkal, hogy folytathatják az illegális játszmáikat, ha cserébe támogatják a rendszert.
Peng, akár az igazi Keresztapa a filmekben, ezután visszafogta Laukkaiban a drogkereskedelmet, és a kaszinófejlesztést helyezte előtérbe a városban. 2009-ig háborítatlanul működhetett, amikor is a hadsereg vezetője, Min Aung Hlaing utasította Penget, hogy faragjon határőrséget a milíciájából. Min emellett az akkori katonai kormány igényeihez jobban alkalmazkodó kormánytisztviselőket akart a város nyakába ültetni. Peng, és még sok más bűnszervezet feje ezzel nem értett egyet, és még úgy sem akarta ezt megengedni, hogy ígéretet kapott a simliskedések zavartalanságára.
Miután Peng visszautasította a kérést, hátba támadta őt a saját alvezére, Paj Szo-cseng. Pajt épp Min bíztatta fel a lázadásra.
A belső konfliktus miatt Peng kénytelen volt Kínába menekülni, a birodalmát pedig négy különböző maffiacsalád osztotta fel. A négy családot Paj mellett Vej Csao-zsen, Liu Kuo-hszi és Liu Cseng-hsziang vezették. Ebből a felosztásból nőtte aztán ki magát a Ming-klán, akiknek sorsát a cikk felütéséből már sejtheti az olvasó.
A családfő Ming Hzsüe-csang pályafutását Paj szolgálatában kezdte. Paj és Ming keze alatt Laukkai még jobban felvirágzott, és zajos kaszinóvárossá nőtte ki magát. A határvárosban piroslámpás negyedek létesültek és toronyházak épültek. A kaszinók közönsége Kínából és olyan szomszédos országokból érkezett, ahol a szerencsejáték törvénytelen.
A szerencsejáték és az egyéb pénzmosó bizniszek mellett a város ismert volt arról is, hogy úgynevezett „csalóközpontoknak” adott otthont. Ezekben, bár szimpla irodáknak tűnnek, callcenteresek helyett „scammerek”, csalók dolgoznak, akik telefonon vagy interneten keresztül próbálják behálózni hiszékeny áldozataikat. A csalóközpontok ázsiai iparának módszereiről ebben a cikkben írtunk bővebben.
Gyakori, hogy a scammerek informatikai cégek vagy bankok biztonsági embereinek, vagy informatikusainak adják ki magukat, és a gyanútlan felhasználóval pénzt utaltatnak át a központ számláira. De olyan is előfordul, hogy a csalók szerelmi viszony építenek ki az áldozattal, és így húzzák le pénzzel. A megszerzett pénzt aztán a kaszinókon keresztül mossák tisztára. Becslések szerint a családok évente több milliárd dolláros bevételre tettek szert a csalásokból.
A helyzet érdekessége, hogy nemcsak gonosz csalók, hanem hasonlóan tőrbe csalt szerencsétlenek is dolgoznak ezekben a központokban. Kamu álláshirdetésekkel sok külföldit – köztük kínaiakat – csalnak el dolgozni ezekbe az irodákba. Az áldozatok azt hiszik, hogy jól fizető ügyfélszolgálatos állásra jelentkeznek, de vannak, akiket egyszerűen csak elrabolnak a határ mentén. Még egy kínai színész és egy ismert influenszer is áldozatául esett egy ilyen szervezetnek. A helyszínen aztán kínzással és veréssel kényszerítik a „dolgozókat”, hogy a nyelvtudásukat bevetve csaljanak ki pénzt emberektől.
„Mi nem csalók vagyunk, hanem áldozatok. Ha nem akartunk velük együttműködni, akkor azt mondták, »nem baj, miénk a legnagyobb szervkereskedelmi piac«”
– mondta egy bangladesi férfi a South China Morning Postnak. A kiszabadított csalók arról számoltak be, hogy ok nélkül is megverték őket, de olyan is volt, akibe áramot vezettek. Többek háta és keze hegekkel volt tele.
A Ming családé volt az egyik legnagyobb csalóközpont, a Leselkedő Tigris Villa. A kínai állami média szerint a Leselkedő Tigris a csúcson 10 ezer embert „foglalkoztatott”. Ming keze állítólag a helyi rendőrségig is elért. A járőrök állítólag úgy működtek, mintha az ő saját milíciájának tagjai lennének. A városban emellett még működött néhány kisebb magánhadsereg, akik a négy család „törvényeinek” betartatásáért feleltek.
De nem csak Mingnek voltak emberei a városban. Peng egykori hadserege, az MNDAA sem oszlott fel teljesen, a fegyveresek nagy része lojális maradt az egykori vezetőhöz. 2015 környékén meg is próbálták visszavenni a várost a négy nagy családtól, de elbuktak. Az egykori don végül 2022-ben halt meg, 91 évesen. A nagyszabású temetésén még ellensége, Min is tiszteletét tette. Peng gyermekei azóta átvették az apjukhoz hűséges fegyveresek irányítását, és szépen csendben várták a pillanatot, hogy mikor állhatnak bosszút Pajon, Mingen, és a többi családon.
Kína, és Peng gyermekei is erre vártak
2021-ben újra a hadsereg ragadta magához a hatalmat Mianmarban, aminek a Minnel szövetséges családok bizonyára örültek. De ez sem óvta meg őket, amikor Egy kellemetlen incidenssel végleg sikerült kihúzniuk a gyufát a kínai hatóságoknál.
2023. október 20-án a hajnali órákban a Leselkedő Tigris Villa fülest kapott, hogy az egyik irodájukban razziát fog tartani a rendőrség. A létesítmény dolgozóit próbálták máshova szállítani, de közben jó néhányan, a hírek szerint 50-100-an, megpróbáltak megszökni. A Villát védő fegyveresek tüzet nyitottak rájuk. A tíz halálos áldozat között állítólag kínai kémek is voltak.
A BBC szerint a kínai hatóságoknak ezen a ponton elegük lett. Bár az volt a cél, hogy a határ mentén béke uralkodjon, a maffiacsaládok eltakarítása már prioritást élvező üggyé lépett elő. Elkezdtek nyomást gyakorolni Mianmarra, hogy szántsa be a csalóközpontokat, tartóztassa le és adja ki az ott dolgozókat. A Leselkedő Tigrisben történt leszámolás miatt a határmenti kínai tartomány vezetése levélben szólította fel a mianmari hatóságokat, hogy tartóztassák le a Ming család négy vezető tagját.
A Ming-család a befolyásában bízva ellenállt. Azt hitték, hogy a junta még meg tudja védeni őket Kínával szemben. Ebben talán igazuk lett volna, de a velük ellenséges milíciák kikezdték a támogatást. A kínaiak levelén felbátorodva a három nagy etnikai fegyveres csoportot egyesítő a Három Testvériség Szövetség támadásokat indított a mianmari hadsereg ellen. A lázadó csoportok azt mondták, hogy el akarják törölni a csalásbizniszt, és az ellenzéket támogatják a 2021-ben hatalomra kerülő juntával szemben.
Mindeközben Peng egykori hadserege sem volt rest: más fegyveres csoportokkal szövetkezve 2023-ra átvette a határ feletti uralmat, valamint minden olyan utat ellenőrzésük alá vont, ami Laukkaiba vezetett. Az MNDAA is a junta ellen fordult, és azt is megígérte Kínának, hogy segítenek felszámolni a csalásbizniszt.
A négy család kiiktatása jól is haladt 2023 környékén: ekkorra egy családfő meghalt, a maradék három „don”, köztük Paj, pedig felszívódott. Mingekre 2023-ban csapott le a rendőrség, és elkezdte egytől egyig letartóztatni a családtagokat. Ming Hszüe-csang őrizetbe vétele után állítólag öngyilkos lett, bár ebben azért sokan kétkednek. Az biztos, hogy meghalt, a rendőrség közzétette a boncolásáról készült képeket. Ming fiát, unokáját és dédunokáját is letartóztatta a rendőrség, amiről szintén fotókat közöltek. Később kiadták őket Kínának.
A Mingek tárgyalása 2025 szeptemberének utolsó hetében zárult le. 39 családtagot ítéltek el különböző bűncselekmények miatt. A vádak prostitúciótól kezdve telefonos átveréseken és drogkereskedelmen át az illegális kaszinóüzemeltetésig bezárólag széles palettán mozogtak. Ezekből a bűncselekményekből a család állítólag 445 milliárd forintnyi vagyonra tett szert tíz éve alatt. Emellett a bíróság ítélete szerint a Ming család felel azoknak a haláláért, akiket 2023-ban a scamcenterekben lőttek le.
A Ming család 11 tagját azonnali kivégzésre ítélték – ezt a döntést még a legfelsőbb bíróságnak is jóvá kell hagynia, azután rövidesen végrehajtják. Öt további családtagra szintén halálbüntetést szabtak ki, de két éves felfüggesztéssel. Mindenki más 5-től 24 évig terjedő börtönbüntetést kapott.
A Ming család kiiktatása persze nem fogja megszüntetni az átverős bizniszeket, de mégis előrelépést jelenthet. A kínai hatóságok szerint eddig 53 ezer „gyanúsítottat” adott át nekik Mianmar, akiket átverős irodákból szedtek össze. Az csalások persze nem álltak le, inkább átköltöztek Kambodzsába. A BBC szerint viszont Kína nem fogja eltűrni ezt a bizniszt. Az év elején Thaiföldre is nyomást kezdtek gyakorolni, hogy számolja fel a Mianmarral közös határmenti településeken működő hasonló irodákat. Azóta a thai-mianmari határ mellől is tízezreket szállítottak haza.
