Orbán rég várt uniós erősítést kaphat Babišsal
Valószínűleg kevés idei esemény ígért akkora megkönnyebbülést Orbán Viktor európai uniós politikájának, mint a hétvégi cseh választás. Andrej Babiš, a győztes Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) párt vezetője lehet az első, aki a Fidesz–KDNP európai pártcsaládjának, a Patrióták Európáértnak (PfE) a tagjaként csatlakozik majd Orbánhoz az uniós csúcstalálkozókon.
Így a magyar kormány az uniós társdöntéshozó Tanácsban is szövetségesre találhat Babišban, ami egy sor kérdésben segíthet Orbánnak a hetes cikkes magyar eljárástól kezdve a 2028-ban induló költségvetés vitájáig. Az egészre kihathat az átrendeződés a visegrádi négyeken belül is.
Az viszont kérdés, hogy valójában mennyire szavaznak majd együtt, és kiállnak-e a csehek a magyar kormány vétói mellett: például kilépnek-e a tagállami vezetők Ukrajna mögötti összhangjából, ahogy azt Orbán tette fél éve, és ahová a szintén szövetségeseként kezelt Robert Fico szlovák miniszterelnök sem követte a magyar kormányfőt.
Babišra már nagyon készült Orbán
A 2017–2021 között miniszterelnök, de a 2021-es parlamenti, majd a 2023-as elnökválasztást elbukó Babiš egyike volt Orbánnal és az osztrák Herbert Kickllel együtt azoknak, akik tavaly útnak indították a Patrióták Európáért pártcsaládot. Az már hamar látszott, hogy valójában szinte csak a volt szélsőjobboldali csoportot, az Identitás és Demokráciát (ID-t) brandelik át és bővítik ki több lépésben – magát a pártcsaládot például egyszerűen csak átnevezték. Ugyanakkor az ANO áthozása a liberálisoktól kulcsszerepet játszott abban, hogy az európai parlamenti (EP-)frakciójuk harmadik legnagyobbként alakulhatott meg, többek között épp a liberálisokat megelőzve.
A magyar kormány és a Fidesz EU-politikájának furcsa ellentmondása, hogy miközben az EP közvetlen választását megszüntetné, és a tagállami kormányokkal építené a „Nemzetek Európáját”, az Európai Parlamentben mostanra tovább bővülve még stabilabban dobogóssá vált, az Európai Tanács csúcstalálkozóin viszont továbbra is egyedül Orbán árválkodik a PfE-ből.
Hiába végzett az élen tavaly szeptemberben a PfE-t Orbán és Babiš mellett kezdeményező Kickl pártja Ausztriában, bedőltek a koalíciós tárgyalások a jobbközéppel, ami végül a szocialistákkal fogott össze. A magyar kormány azzal sem igazán nyert stabil szövetségest, hogy Hollandiában a 2023-ban nyertes, időközben volt ID-sként PfE-ssé vált Szabadságpárt lett a 2024-re összeeszkábált kormánykoalíció vezető ereje. A független Dick Schoof lett a miniszterelnök, de nem sokáig: idén nyáron Geert Wilders pártja bedöntötte a kormányt.
Csehországban a holland példával szemben a magyar kormánynak nem kell attól tartania, hogy liberálisok kerülnek a koalícióba egy független jelölt mögött. Az Euronews szerint a 71 éves Babiš megerősítette, hogy ismét miniszterelnök szeretne lenni. Az a cseh választás előtt is borítékolható volt, hogy egyik párt sem lesz képes önállóan többségi kormányt alakítani, és a legnagyobb frakciót az elmúlt négy évhez hasonlóan mindenképp az ANO adja.
Babiš pártja aztán a legutolsó felméréseket is felülmúlva 35,2 százalékot szerzett, ez 81 mandátumot jelent a 200 fős alsóházban. Első körben az együttműködés két markánsan EU-ellenes, részben szélsőjobboldali párttal jöhetne szóba, a 15 fős frakciót alakító Szabadság és Közvetlen Demokráciával (SPD) és a 13 képviselővel bejutó parlamenti újonc, a neonáci gesztusokkal is provokáló, az euró bevezetését ellenző, EU-ellenes, magát a liberálisokkal és a zöldekkel szemben meghatározó AUTO-val.
Petr Pavel államfő előzetesen jelezte, a kormányalakítási megbízásnál mérlegelni fogja azt is, hogyan viszonyul a jövendő kormány az EU- és a NATO-tagsághoz. Azonban az eddigi kormányfő, Petr Fiala vezette Együttnek a további két parlamentbe jutó párttal, a STAN-nal és a Kalózpárttal együtt sem lenne meg a többsége, ezért szinte biztos, hogy valamilyen formában Babiš lesz a kormányfő. Akár koalíciós partnerekkel, akár kisebbségi kormány élén.
Ha Babišnak sikerülne többséget állítania maga mögé, azzal a PfE a megalakulása óta először tudna új tagot küldeni az uniós állam- és kormányfők testületébe. Nem csoda, ha a PfE-sek sorban gratuláltak neki Orbántól a holland Szabadságpárt vezetőjén, Geert Wildersen át a francia Nemzeti Tömörülés parlamenti frakcióvezetőjéig, Marine Le Penig.
Babišt is várja a Magyar Ház, ahol több értelme lesz a PfE-minicsúcsoknak
Ahogy általában a nagyobb pártcsaládok, úgy a megalakulása után a PfE is elkezdett a csúcsok előtt saját találkozókat szervezni. Ezeket jellemzően abban a központi fekvésű, Magyar Házra keresztelt luxusingatlanban szokták rendezni, amelyet a magyar kormány vett és újíttatott fel, majd tavaly kezdett el használni. Amíg viszont a jobbközép néppártiak kormány- és államfői tizenegyen, a liberálisok négyen, a szocialisták hárman hangolhatják össze az álláspontjaikat a saját minicsúcsukon, a PfE rendezvényén Orbán Viktor eddig legfeljebb pártvezetőkkel egyeztethetett.
Az EU-csúcsokon tárgyalhatnak a nagyívű kérdésekről a legmagasabb politikai szinteken, de ez nem jogalkotó intézmény. A miniszteri szintű Tanács viszont az EU egyik döntéshozója, ha például rendeletekről van szó, ezért az sem mindegy, milyen kormányt tud Babiš összerakni, és ott milyen koalíció fogja felelősségre vonni a tárcavezetőket.
Az Euractiv szerint Babiš vasárnap arról beszélt, hogy az ANO egypárti – vagyis kisebbségi – kormányzásra készül. A külső támogatásról az AUTO párttal, valamint a Szabadság és Közvetlen Demokrácia mozgalommal akar tárgyalni. Előbbi szintén a PfE, utóbbi pedig a Mi Hazánkkal együtt megalakult Szuverén Nemzetek Európájának a tagja, ami szintén jó hír lehet a magyar kormánynak és a Fidesz európai pártcsaládjának. Matteo Salvini, az olasz Liga elnöke vagy az FPÖ-s Harald Vilimsky sem hagyta le a gratulációjában az AUTO-sokat.
A miniszteri Tanácsnál számíthat, hogy a visegrádi négyeken belül is elbillentheti az eddigi erőviszonyokat az új cseh kormány. A négy közép-európai ország miniszterei egyeztetni szoktak a tanácsi ülések előtt, de az együttműködést meggyengítette az Ukrajna elleni orosz invázió, és az, hogy politikai háttér alapján egyébként is inkább V2+2-vé váltak. Babišsal uralkodóvá válhat az az illiberális szín, amivel a magyar kormány korábban is igyekezett lefesteni a csoportot. Orbánék arra számítanak, hogy egyes ideológiai kérdésekben csatlakozhat hozzájuk a Donald Tusk kormányával szemben álló, júniusban megválasztott Karol Nawrocki lengyel elnök is.
Erős jelképes támogatást remélhetnek
A liberálisoktól induló, de EU- és NATO-szkeptikusnak tartott ANO elnöke ugyanakkor az EUractiv szerint vasárnap hangsúlyozta, hogy Európa-párti, és azt szeretné, ha „Európa jól működne”. Méltánytalannak tartotta, hogy a pártja és az EU, valamint a NATO viszonyáról „negatív információkat” lát. Babiš „nem Robert Fico vagy Orbán Viktor” – nyugtatgatta a Szabad Európa egyik újságíróját egy tisztviselő Brüsszelben.
Babiš érkezése enyhíthet Orbán elszigeteltségén az EU-csúcsokon, ami egyes kérdésekben Fico ellenére is megmaradt. A magyar miniszterelnök márciusban kilépett a csúcsok végkövetkeztetéseit tekintve addig még azért megmaradt konszenzusból Ukrajna mögött. A nyilatkozatai alapján kezdetben úgy tűnt, Fico is követheti, végül azonban a márciusi csúcson leszerelték, így a 27-ből 26-an tudtak elfogadni végkövetkeztetéseket Ukrajnáról. Erre hivatkozva állította António Costa, az Európai Tanács elnöke, hogy Magyarország elszigetelte magát a konszenzustól, és szerinte ez nem megosztottság.
Babiš jelenleg, a háború alatt ellenzi Ukrajna uniós csatlakozását, de még csak a folyamat kezdeti szakaszában tartanak. Egyelőre az első tárgyalási fejezeteket kellene megnyitni, miután a 26-ok a legutóbbi formális EU-csúcson kifejezetten jelezték: az Európai Bizottság értékelése alapján adottak a feltételek, hogy megnyissák a fejezetek első csoportját.
Babiš a lőszerszállításokkal is óvatosabb lenne, mint az eddigi kormányfő Fiala, de nem az automatikus leállításukról, hanem a felülvizsgálatukról beszélt. A 26-os következtetésekben szó van katonai támogatásról is, de egy olyan kivétellel, amelyet eredetileg a semleges országokra szabtak, Orbán Viktor pedig évekig el tudta fogadni ugyanazt a megfogalmazást.
Ahogy a csúcstalálkozók következtetéseiről, úgy az EU-csatlakozás fontos mérföldköveiről is egyhangúlag kell dönteni. A külügyeknél, például a szankcióknál hasonló a helyzet. Az elszigeteltséget tekintve más az optikája, de a gyakorlatban ilyenkor mindegy, hogy egy vagy két vezető nem fogad el valamit. Ha kitartanak emellett, akkor vagy a többiek nevében adnak ki nyilatkozatot, vagy más esetekben egyszerűen nem lesz semmilyen döntés (esetleg a külügyeknél bedobhatnak konstruktív tartózkodást).
A következő pár év euróban mérve legnagyobb egyhangú döntése a hétéves uniós költségvetés lesz. A leghosszabb EU-csúcsok közül több is a büdzséről szólt. Orbán Viktor várakozásai szerint csak 2027-ben döntenek, de a pénz körül már a hivatalos javaslat nyári bemutatója előtt beindult a helyezkedés, és ez folyamatosan egyre intenzívebb lesz.
A jogszabályoknál általában minősített többséggel döntenek, vagyis a tagállamok száma mellett a lakosságuk is számít. Egy blokkoló kisebbséghez legalább négy kormány kell, akik az EU-ban lakók minimum 35 százalékát képviselik. Vagyis önmagában az új cseh kormánnyal itt se nyer sokat a magyar, de együtt könnyebben össze tudnak szedni más ellenzőket. A tavalyi EP-választás és intézményi átrendeződés után mostanra már igazán elkezdett felpörögni az uniós jogalkotás, Babišsal pedig látványosan összeállhatnak például az elutasított menedékkérők visszaküldéséről szóló uniós tervezetnél.
Gyakorlati jelentősége leginkább a hetes cikknél lehet
Ahol a magyar kormány szinte biztosan számíthatna a csehre egy autós párttal a háta mögött, az a környezet- és természetvédelmi szabályok nyesegetése. „Folytatni fogjuk a harcot az Európai Bizottság őrült zöld stratégiája ellen” – idézte Gál Kinga, a Fidesz–KDNP EP-delegációvezetője Babišt. Bár azzal folytatta, hogy megsemmisítik a koalíciót, amelyet Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke képvisel, épp a környezetvédelmi ügyekben találhatnak igazán egymásra a jobboldali pártok. Weber például kifejezetten ellenzi, hogy 2035-től kivezessék a fosszilis üzemanyagú autókat.
A magyar kormány igazán fontos erősítést viszont annál a hetes cikkes eljárásnál kaphat Babišsal, amelyet az uniós kvázialkotmányban rögzített alapértékek megsértése miatt indítottak el. Jelenleg csak a magyar kormány ellen zajlik ilyen eljárás, de a folyamat azóta gyakorlatilag ugyanott tart, hogy az Európai Parlament 2018-ban kezdeményezte. Időnként meghallgatják az uniós ügyekkel foglalkozó magyar minisztert a kollégái, de nemhogy a második ágig, a mostanit lezáró ajánlásokig sem jutottak el. Utóbbihoz négyötödös többség kellene, és Tineke Strik, az EP magyar jogállamisági jelentéstevője korábban azt állította, a 22 kormányból 19 meglenne. A nyáron húsz kormány tiltakozott a lex Pride miatt, és talán nem véletlenül időzítették a levelüket a legutóbbi hetes cikkes meghallgatásra. A dokumentumot a cseh kormány is aláírta.
A hetes cikkes eljárásban az jelentené az igazi veszélyt, ha eljutnának a büntetésig, amivel uniós tagságból fakadó jogok megvonásáról dönthetnének. Előbb az adott ország kormányát leszámítva egyhangú döntés kellene. A magyar és a lengyel vezetés sokáig kölcsönösen bevédte egymást, amíg a Jog és Igazságosságot (PiS) 2023-ban le nem váltották.
Robert Fico szlovák miniszterelnök ugyan március közepén arról írt, soha nem támogatna szankciókat a magyar kormány ellen, a bukdácsoló koalíciója mellé Babiš újabb védelmi vonalat nyújthat akár a négyötödnél, akár egy esetleges egyhangú szavazásnál. A VSquare-nek több kormányközeli forrás is arról beszélt, hogy szerintük Orbán valós fenyegetésként tekint az eljárásra – nem is feltétlenül a büntetés kockázata miatt, hanem hogy a 2026-os választás ne váljon az EU-tagságunkról szóló népszavazássá.
Babiš érkezése előtt várható egy hetes cikkes meghallgatás és egy EU-csúcs
A következő meghallgatást a mostani tervek szerint még októberben megtartják, és a soros dán elnökség elég harciasan nyilatkozott. Ennek ellenére a jelenlegi napirendtervezetben a meghallgatáson kívül nincs semmilyen szavazásról szó – se a négyötödös ajánlásokról, se az EP tanácsának megfelelően egyből a második ágra lépésről, amihez elég lenne egyharmad.
Pár nappal későbbre tervezik a következő uniós csúcstalálkozót, így szinte biztos, hogy még itt is az eddigi kormány képviseli majd a cseheket. A decemberin már ott lehet Babiš – nem kizárt, hogy addig felgyorsulnak a döntések olyan vitatott ügyekről, mint a lefoglalt orosz vagyont felhasználó ukrán jóvátétel.
Ha viszont úgy alakul, akkor egy Babiš-féle kisebbségi kormányzás nem feltétlenül lesz a legstabilabb szövetséges, és Orbánékat már korábban érhették csalódások vezetőkben Giorgia Melonitól kezdve Donald Trumpon át Ficóig. A mostani pozíciójukat viszont egészen biztosan erősíti, ha Babiš újra kormányra kerül, ami a PfE-nek eddig nem látott sikert jelent, és a pártcsalád a francia helyzetet is aktívan figyeli.
