Egy vokson múlt, nem függeszti fel Ilaria Salis mentelmi jogát az EP
Az Európai Parlament (EP) plenáris ülése kedden megszavazta, hogy fenntartsák Ilaria Salis mentelmi jogát. A javaslatot 306 igennel, 305 nemmel fogadták el, 17-en tartózkodtak (utóbbi le nem adott voksnak számít). A titkos szavazás után ugyanakkor egy képviselő jelezte, hogy nem működött a szavazógépe a kártyájával, ezért ismétlést kérnek, de Roberta Metsola, az EP elnöke közölte: marad az eredmény.
Ahogy arról a mentelmi jogot és a felfüggesztéséről szóló EP-eljárást bemutató cikkünkben írtunk, a vélemény nem arról szól, hogy a képviselő bűnös-e. Az eredményt majd a testület elnökén keresztül küldik el a magyar hatóságoknak.
A magyar hatóságok úgy jönnek a képbe, hogy Salis az egyik gyanúsítottja annak az ügynek, amely szerint egy szélsőbaloldali csoport 2023-ban, a magyar és német katonák II. világháborús budapesti kitörési kísérletének évfordulóján viperával és gázspray-vel szélsőjobboldalinak tűnő emberekre támadt a terepszínű ruhájuk miatt. Salist tavaly februárban vették őrizetbe bűnszervezetben elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével, akár 11 éves börtönbüntetést is kaphat. Ártatlannak vallotta magát, és még nincs jogerős ítélet ellene. Még magyar börtönben ült, amikor egy olasz szélsőbaloldali párt jelölte európai parlamenti képviselőnek. A tavalyi EP-választáson be is jutott a testületbe, így elengedték, de az ügyészség kérte, hogy függesszék fel a mentelmi jogát.
Salisnál a jogi szakbizottság szoros eredménnyel, 12–13 arányban leszavazta az eredeti javaslatot, amit a néppárti Adrián Vázquez Lázara készített elő. A szakbizottságtól a plenáris ülés elé terjesztett változat alapján olyan kétségeket láttak, amelyeket a kapott információk sem oszlattak el, az eljárás pedig „úgy tűnik, el akarja hallgattatni Ilaria Salist a hosszú ideje tartó politikai aktivizmusa és véleménye miatt”. A fogva tartása körülményeit is felemlegették.
A néppárti frakció sajtóosztályának vezetője, Daniel Köster pénteken jelezte: azt javasolják a képviselőiknek, hogy ne szavazzák meg Salis mentelmi jogának fenntartását. Úgy látta, hogy az ő ügye teljesen más, mint Magyaré, Salist a megválasztása előtti tettel gyanúsítják. Még a néppártiaktól jobbra álló frakciók közül a legmérsékeltebb, az ECR szóvivője is külön kiemelte, hogy figyelni fognak Salisra.
A jobboldali pártok együtt elvben elegen lehettek volna a többséghez, de ezt befolyásolják a hiányzások, tartózkodások és az átszavazások. A szavazás ráadásul titkos volt, miután ezt a szükséges mennyiségű képviselő támogatta, vagyis az EP-ben általában amúgy is viszonylag laza frakciófegyelmet sem lehet érdemben betartatni.
Salis frakciója a szeptemberi szakbizottsági szavazás után külön sajtótájékoztatón a közleményben érvelt amellett, hogy szerintük az akkori eredmény erős jelzés a demokrácia és a jogállamiság mellett, és nem az igazságszolgáltatás, hanem a politikai üldöztetés elkerüléséről szól.
Ahogy arról a mentelmi jogról és az ilyenkor mérlegelt szempontokról szóló cikkünkben írtunk, 2019 óta nem találtunk olyan esetet, hogy a teljes képviselő-testület ne szavazta volna meg a szakbizottsági javaslatot.
Cikkünket frissítettük az újraszavazási kérelemmel és Metsola bejelentésével, hogy marad az eredmény.
