Bár az elmúlt hetekben európai parlamenti (EP-)képviselőket és újságírókat is olyan üzenetekkel bombáztak, hogy kedden szavazhatnak az uniós gyerekvédelmi rendeletről, ezt az Euractiv és a Deutsche Welle szerint napokkal korábban elhalasztották. Ahogy a javaslatról szóló cikkünkben írtuk, egyelőre a tagállami kormányoknak kellene egymás között megegyezniük, hogy megkezdhessék a tárgyalásokat az EP-vel a jogszabály végső formájáról. A tervezetről az terjed, hogy tömeges megfigyelésről szólna, és gyakorlatilag a titkosított kommunikáció végét jelentené – előbbit nem annyira támasztja alá az eredeti javaslat, utóbbira viszont kifejezetten utal.
A titkosítás ráadásul a szavazás halasztása ellenére is előkerült a kétnapos ülésen. A miniszteri Tanács a honlapja szerint tárgyalt a rendvédelmi szervek „törvényes és hatékony adathozzáféréséről” szóló ütemterv végrehajtásáról. Maga a dokumentum ugyan jogilag nem kötelező, de többek között az adatvédelmi szabályok frissítését, valamint
jövőre egy, kifejezetten a titkosítás visszafejtéséről szóló tervet is előrevetít, hogy 2030-ra az Europol ilyen képességet szerezzen
– az ígéret szerint „a kiberbiztonság és az alapvető jogok tiszteletben tartásával”.
Az ülést záró sajtótájékoztatón viszont szinte kizárólag a másik nagy témáról, a migrációról volt szó. A tavaly elfogadott menekültügyi csomag jövőre lép teljesen életbe. A témáért felelős uniós biztos, Marcus Brunner hangsúlyozta, hogy egyeztettek a csomag végrehajtásának következő lépéseiről, és úgy látta, fordulatot hajtanak végre a migráció ügyében, ennek pedig már látta az eredményeit. Az „illegálisan érkezők” száma majdnem negyedével esett a schengeni övezetbe a tavalyi 37 százalékos esés után,
a nyugat-balkáni útvonalon pedig az elmúlt három évben 95 százalékos visszaesést látott. Nem tette hozzá, de ez érinti többek között Magyarországot is,
ráadásul a határátlépési kísérletek száma a csomag határeljárási kapacitásánál is számít – erről szólt a magyar kormány 2023-as, azóta elcsendesedett migránsgettózása.
Brunner úgy vélte, hogy „a számok a jó irányba mennek”. A hétvégén elkezdték bevezetni azt a rendszert is, amely az EU-n kívüliek minden be- és kilépését regisztrálja. (Így tudják, ha például valaki jogosulatlanul nem tért vissza a hazájába.) Ugyanakkor elismerte, hogy a menekültügyi csomagnak vannak még hiányzó elemei, mint a biztonságos országok listájának vagy annak a javaslatnak az elfogadása, amely az elutasított menedékkérők visszaküldéséről szól. Közülük átlagosan ötből csak egyet tudnak hazaküldeni, amit elfogadhatatlannak tartott. Szerinte főleg erre a tervezetre összpontosítottak az ülésen. Kiemelte, hogy a feladatban az uniós határőrizeti ügynökségnek, a Frontexnek is fontosabb szerepet szánnának, és arról is egyeztettek, hogy új felhatalmazást adjanak a szervezetnek.
Brunner szerint a közelmúltbeli drónészlelésekkel is foglalkoztak. Az eddigi 150 millió eurón felül további 250 millió eurót költenek megfigyelő és elhárító eszközökre, és az uniós kutatási programot, a Horizont Európát is igyekeznek jobban bevonni.
