Alábecsülte és nem tekintette fenyegető veszélynek a bányát működtető, román állami tulajdonú Országos Sóipari Társaság (Salrom) a parajdi sóbányában a vízbetörés kockázatát. Ahogy azt sem, miként fog hatni ez a sólelőhelyre. Pedig a Salromnak lett volna pénze arra, hogy megelőzze a parajdi sóbánya beomlását – derült ki a román miniszterelnöki hivatal ellenőrző testületének jelentéséből. Az MTI szerint a testület szombaton tette közzé a jelentést, miután befejezte a májusi bányakatasztrófa miatt indított vizsgálatot, amit két érintett állami cégnél, a Salromnál és a vízügyi hatóságnál (ANAR) végzett.
A jelentésben azt javasolják az illetékes román minisztériumoknak és állami hatóságoknak, hívják vissza a Salrom vezetőit, jogi úton vonják felelősségre a vezetőtanács érintett tagjait, és egészítsék ki a bányák működtetésére vonatkozó jogszabályokat.
A kormány honlapján megjelent tíz pontban összefoglalt jelentés rámutatott: az intézményeknél talált információk szerint lehetett látni előre, hogy a Korond-patak eláraszthatja a bányát. Ennek ellenére a Salrom folyamatosan alábecsülte ennek a kockázatát és nem tekintette közvetlen veszélynek.
A Salrom műszaki és szervezési terveiben nem volt stratégia arra, hogyan védjék meg a sólelőhelyet, a tárnákat és a berendezést. Karbantartási és sürgősségi munkálatokat végzett, de nem intézkedett, hogy kiküszöbölje a veszélyt, nem hozott olyan intézkedéseket, amik a sóbánya hosszú távú védelmét szolgálták volna.
A Salrom 2021 és 2024 közötti költségvetési adataiból kiderült, hogy a cégnek lett volna pénze a védelmi beavatkozások elvégzésére. A Salromnál végzett ellenőrzés számos mulasztásra felhívta a figyelmet. Az ellenőrzésről szóló jelentésben arról is írtak, hogy a Salrom 2006-ban kidolgozott és 2014-ben frissített tevékenységi terve szerint a vízszivárgás csökkentésére szigetelési munkálatokat kellett volna végeznie a régi bányák területén, de ezt nem tette meg.
A 2012 és 2016 között végzett vízügyi munkálatok átvételekor nem tartották be a törvényi előírásokat, így például nem igényelték az illetékes Maros megyei vízügyi igazgatóság szakmai felügyeletét. Amikor 2022-ben vízszivárgások voltak, az azokról készült műszaki szakvélemény ajánlásainak nem tettek eleget. 2023 februárjában megismétlődtek a vízszivárgások, 2024 áprilisában még súlyosbodtak is. Utóbbi miatt össze kellett volna ülnie az illetékes tárcaközi bizottságnak, de ennek szükségességét nem jelezték Bukarestnek. A 2024 áprilisában történt vízszivárgás utáni szakvéleményben szereplő ajánlások betartásával is késett. Csak tíz hónappal a szakvélemény elkészülése, és nyolc nappal a 2025. május 5-i vízbetörés után kötöttek tervezési és kivitelezési szerződést. Május 7-én aztán kihirdették a vészhelyzetet.
A román állami tulajdonú parajdi sóbányába májusban tört be a Korond-patak vize. Mindössze néhány nap alatt teljesen elárasztotta a víz az egész bányát, ami Székelyföld egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja volt, évente százezrek látogatták. Így nemcsak a bánya dolgozóinak, hanem a környék vendéglátósainak a megélhetése is függ a parajdi sóbányától.
