Minden idők legnagyobb lottónyereményének nyertese is beszállt szülővárosa leégett részének újjáépítésébe, de ennek nem mindenki örül

A 33 éves Edwin Castro vagyonát a Powerball nevű amerikai lottón nyerte 2022-ben: 2,04 milliárd dollár (akkori árfolyamon 818 milliárd forint) volt a rekordnyeremény. Választhatott, vagy egy összegben kap 997,6 millió dollárt, vagy a teljes összeget éves részletekben 29 év alatt. Castro az egy összegben kapott pénzt választotta.

A nyereményéről egy ideig nem beszélt senkinek, kivéve egy közeli barátját, de ahogy mondani szokták, már addig is voltak jelek, mielőtt bejelentették a nevét: vintage Porschékat és Volkswageneket kezdett gyűjteni, és több millió dolláros ingatlanokat vásárolt, például egy hollywoodi villát és egy vízparti ingatlant Malibuban. Castro most viszont már másoknak is szeretne segíteni, még ha ezt nem is teljesen önzetlenül tenné.

Nemrég 10 millió dollárért (kb. 3,3 milliárd forintért) vásárolt telkeket szülővárosában, a Los Angeles melletti Altadenában, ahol a következő években 15 családi házat szeretne felépíteni. Ezzel az egyike lett azoknak a beruházóknak, akik a januári pusztító kaliforniai tűzvész után újjáépítenék Altadenát.

A tűzben legkevesebb 31-en meghaltak, de elemzők szerint közvetve ennél is több ember haláláért lehet felelős, és legalább 16 ezer épület semmisült meg, köztük 9 ezer csak Altadenában. Kilenc hónappal a tűz után a törmelék nagy részét már eltakarították a városból, és néhol már a fű is elkezdett visszanőni, de az újjáépítés csak lassan indul be, és éjszakánként még időnként prérifarkasok járják az altadenai utcákat.

Castro október közepén arról beszélt a Wall Street Journalnek, hogy olyanná szeretné építeni a várost, amilyenre gyerekkorából emlékszik, „mintha a tűz előtt az összes házat egy időbuborékba tettük volna”. Elsősorban családoknak szeretne házakat építeni, mert szerinte nekik van a legnagyobb szükségük a segítségre. Közülük is olyanoknak adná el a házakat, akik szeretnének letelepedni Altadenában. Azt mondta, azoknak nem szívesen építene, akik később csak kiadnák az ingatlant.

Ennek ellenére nem tiszta jótékonykodásról van szó, Castro piaci áron adná el a házakat. Nem is titkolja, hogy szeretne keresni az üzleten: „A haszonkulcsnak nem kell hatalmasnak lennie, de nem azért építem ezeket a házakat, hogy csak úgy odaadjam őket” – mondta. Arról is beszélt, hogy nem szeretné, ha a beruházók közül ő lenne az első, akinek a házai megépülnek. Szerinte ha az utolsók között tudja piacra dobni az ingatlanokat, akkor azok többet fognak érni, mintha még folyna körülöttük más házak építése.

Castro projektjét felemás fogadtatás érte. Több környékbeli lakos örült, hogy egy altadenai építené újjá a várost: „Jobban örülök neki, mint bárki másnak, mert helyi” – mondta Joel Bryant, egy altadenai vállalkozó. Castro a fenti nyilatkozataival is próbálta elnyerni a helyi közösség bizalmát, és kapcsolatba lépett például helyi nonprofit szervezetekkel is. Találkozott az ArtCenter College of Design művészeti főiskolával is, velük az épülő házak dizájnjáról egyeztetett.

De olyanok is vannak, akik semmiben nem tartják másnak, mint a többi befektetőt, vele szemben is bizalmatlanok. „Ő is csak még valaki, aki némi haszonra próbál szert tenni” – mondta Seriina Covarrubias, akinek az otthona súlyosan megrongálódott, de állva maradt a tüzek után.

Sokan minden megnyugtatásukra szánt nyilatkozat ellenére attól tartanak, hogy az új építkezésekkel túl sűrűvé válik majd a korábban kertvárosias környék. A tűzvész előtt Altadena egy 42 ezres város volt, ami a négymilliós Los Angeles mellett gyakorlatilag kisváros. Sok helyi pont ezt szerette benne, és most attól félnek, hogy a beruházások miatt elveszik a kisvárosjelleg. Néhány helyi „Altadena nem eladó” feliratú táblákat is kitűzött az üres telkekre.

Helyiek egy csoportja egyenesen a tűz utáni második katasztrófahullámként hivatkozott a telekeladásokra. Petíciót is indítottak, hogy megakadályozzák a befektetési célú telekvásárlásokat Altadenában, 1 500 aláírást gyűjtöttek össze. A helyiek félelmeit tovább fokozta egy sor új törvény és törvényjavaslat is, amik megkönnyítenék a többlakásos- és társasházak építését a térségben.

Pedig nem ok nélkül változtatnának a törvényeken: Kaliforniában súlyos lakhatási válság van, sokkal kevesebb az elérhető ingatlan, mint amekkora a kereslet. Sokan, köztük közgazdászok is azt sürgették, hogy több lakásnak kellene esnie egy adott területre, ehhez pedig társasházakra lenne szükség. A jelenség egyébként nem egyedi, az USA napfényövezetnek nevezett, a keletitől a nyugati partig tartó déli részén általánosan jellemző, hogy a kertvárosias települések egyre drágábbá válnak.

A helyiek annak ellenére is tartanak az újjáépítéstől, hogy Castro és a többi befektető is családi házakban gondolkozik. Alex Agazaryan egyike a kivételeknek, ő négy telket vásárolt meg, ebből kettőre ő is családi házat tervezett, a másik kettőre viszont legalább 10 lakást szeretne építeni. Agazaryan a tervet Altadena 2.0-nak nevezte, és arról beszélt, hogy szerinte egy ilyen építkezés lehetőséget teremt, hogy teljesen új közösségek jöjjenek létre. Attól nem tartott, hogy a társasházak elrontanák Altadena kisvárosi hangulatát, szerinte az épületek jól fognak illeszkedni a környezetbe.

Néhányan attól is tartanak, hogy az újjáépítéssel felborul Altadena etnikailag vegyes összetétele. A huszadik század közepén Altadena népszerű célpont volt a környék fekete lakosságának, miután más városrészekből kiszorították őket. Altadena lakosságának ma 18 százaléka fekete, ami duplája a Los Angeles-i és a kaliforniai átlagnak is. Ez azonban már csökkenő arány: a növekvő bérleti díjak és házárak miatt egyre kevesebb fekete lakos él a környéken.

Castro építkezései még egy évtizedig is eltarthatnak. Ez idő alatt saját magának is építene egy házat. Ehhez két telket szeretne felhasználni, és olyan különleges elemekkel töltené meg őket, amit Willy Wonka-szerűnek írt le: például titkos föld alatti szobákat építene. Tizenötnél több házat viszont nem szeretne felhúzni: „Túl nagy munka lenne. Gondold el, ez egy tízéves projekt. Az az életed egy jelentős részét felemészti”.