Nyílt titok volt az EU elleni magyar kémkedés a Politicónak beszélő magyar tisztviselők szerint
Több, az európai uniós intézményeknél dolgozó magyar tisztviselő arról beszélt a Politicónak: nyílt titok volt, hogy a magyar hírszerzés megpróbált rajtuk keresztül kémkedni.
A Direkt36 cikke szerint több európai bizottsági alkalmazottat is megkörnyékeztek az EU-hoz rendelt magyar Állandó Képviselet (ÁK) diplomatafedésében dolgozó hírszerzői, akik bizottsági tervezeteket is igyekeztek átíratni. Az ÁK-t 2015 és 2019 között Várhelyi Olivér vezette, akit utána a magyar kormány biztosnak küldött az Európai Bizottságba. A cikk szerint a kémkedés Várhelyi nagyköveti időszakában vált igazán agresszívvá.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke személyesen hallgatta meg Várhelyit, aki azt állította, hogy nem tudott ilyen kémkedésről. Lázár János, aki a kérdéses időszakban miniszterként felügyelte a hírszerzést, elsőre nem emlékezett rá, hogy pontosan mi történt, de szerinte ha úgy volt, ahogy azt a Direkt36 írta, akkor kitüntetés járna a magyar hírszerzők munkájáért. Később már meséről beszélt,
„valami idióta kitalált valami hülyeséget, és megírja újságcikként”.
Magyar Péter viszont azt állította, hogy
a „brüsszeli uniós nagykövetségen köztudomású tény volt, hogy Lázár János 2015–2018-as minisztersége idején titkosszolgálati emberek kerültek kihelyezésre Brüsszelbe”.
A Tisza Párt elnöke korábban az ÁK-n dolgozott, ráadásul 2015-ig az akkor még csak a követség második emberének számító Várhelyi kabinetfőnökeként. Várhelyi ÁK-vezetővé előléptetése után Magyar 2018-ig a kormány és az Európai Parlament (EP) közötti kapcsolattartásért felelt, amíg haza nem jött.
A Politicónak beszélő tisztviselők ugyanúgy nyílt titkokról beszéltek, mint Magyar, csak uniós intézményekből (az ÁK a magyar kormány alatt működik). Egyikük ráadásul azt állította, hogy a kollégái a feletteseiknek is jelentették a próbálkozásokat, ami felveti a kérdést, hogy tudtak-e erről az Európai Bizottságból. „Két lehetőség van”: az egyik, hogy nem tudtak róla, ami „katasztrófa”, „a másik, hogy tudtak, de nem cselekedtek”. Ha utóbbi, akkor a tisztviselő szerint az a kérdés, miért hagyták ezt: vagy nem volt eszközük, vagy
„annyira amatőrnek találták, hogy úgy gondolták, kezelték”.
Az EP-ben szerdán vitáznak is az ügyről, ráadásul ezen a miniszteri Tanács mellett az Európai Bizottság egyik biztosának is fel kell szólalnia. Így itt lenne az elvi lehetőség, hogy Várhelyi maga álljon ki a képviselők elé, de a naptárja alapján aznap Brüsszelben lesz, nem a plenárisnak otthont adó Strasbourgban. Piotr Serafin biztos viszont az elzászi városban van, és ő bizonyos szempontból észszerűbb választás is lenne. Az Európai Bizottság már korábban jelezte, hogy belső vizsgálatot indít, és erről a közigazgatási, valamint HR-feladatokért felelős Serafin több részlettel tud szolgálni, mint a vizsgálat alanya.
Az EP-ben – a korábbi Pegasus-botrányhoz hasonlóan – szintén bizottsággal vizsgáltatnák a helyzetet. Ezt először Elio Di Rupo, Belgium volt miniszterelnöke kérte. 2011 és 2014 között vezette az országot, amelynek a titkosszolgálata felel az uniós intézmények védelméért is, ám Di Rupo a Politicónak azt állította, „nem volt nyoma akkoriban annak, amiről most beszélünk”. Múlt csütörtökön Dobrev Klára, a DK elnöke és az EP zöld frakciója egymástól függetlenül szintén bejelentette, hogy vizsgálóbizottságot kezdeményez.
A tiszás képviselőket is a sorai közt tudó Európai Néppárt frakciójának szóvivője, Daniel Köster viszont a Politicónak arról beszélt, hogy elleneznének egy politikai vizsgálóbizottságot. Ahogy azt a lap is megjegyezte, a legnagyobb frakció nélkül gyakorlatilag kizárt, hogy a kezdeményezés megkapja a szükséges többséget.
