Zelenszkij szerint jó kompromisszum lenne a frontvonal befagyasztása, de nem hiszi, hogy ebbe Putyin belemegy
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint jó kompromisszum lenne Donald Trump amerikai elnök ötlete, miszerint a jelenlegi frontvonal mentén fagyasszák be az orosz–ukrán háborút. Azonban Zelenszkij – aki jelenleg az észak-európai országokat érintő körúton tartózkodik – kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatná-e ezt a javaslatot – írta a Reuters.
„Trump azt javasolta, hogy maradjunk ott, ahol vagyunk, és kezdjük meg a tárgyalásokat. Úgy gondolom, hogy ez jó kompromisszum, de nem vagyok biztos benne, hogy Putyin ezt támogatni fogja, és ezt meg is mondtam az amerikai elnöknek” – mondta Zelenszkij, aki szerdán a Saab védelmi ipari társaságnál folytatott megbeszéléseket Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel egy esetleges exportmegállapodásról. Az ukrán elnök a nap folyamán Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnökkel is tárgyalt Oslóban. A beszámolók szerint a hét második felében Zelenszkij Brüsszelben és Londonban fog tárgyalásokat folytatni – írta a Guardian.
Az ukrán elnök múlt pénteken a Fehér Házban találkozott Donald Trumppal, ami után az amerikai elnök azt mondta, „hagyni kell feldarabolni” a kelet-ukrajnai Donbasz régiót, mert szerinte ez a háború befejezésének leggyorsabb módja. Oroszország a Donbasz jelentős részét – a megyeszékhely Donyeckkel együtt – már 2015-ben, az általa támogatott szeparatisták segítségével megszerezte. A 2022-es eszkaláció óta további területeket foglaltak el, azonban a régió egyik legfontosabb stratégiai pontja, Kramatorszk városa továbbra is ukrán fennhatóság alatt áll.
Oroszország azonban hevesen ellenzi Trump tervét, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint az azonnali tűzszünet ellentétes lenne az alaszkai megállapodásokkal. „Ha most csak úgy egyszerre megállnának a harcok, azt azt jelentené, hogy elfeledkezünk a konfliktus elsődleges okairól” – mondta. Moszkva szerint az „elsődleges okok” túlmutatnak Ukrajnán, ugyanis a Kremlben úgy látják, hogy a konfliktus magvát a NATO keleti bővítése adja. A Kreml már 2021 végén azt követelte, hogy a NATO „vonja vissza katonai infrastruktúráját” az 1997-es állapotnak megfelelően, vagyis Magyarország se lehessen a NATO tagja.
Az nagyon eltérő amerikai és orosz álláspontok miatt egyelőre nem jön létre Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Szergej Lavrov találkozója, így pedig Trump és Putyin tervezett budapesti csúcstalálkozója is bizonytalan időre eltolódott. Erről ebben a cikkben írtunk részletesen.
