Az amerikai kormány jóváhagyta az olaj- és gázkitermelés folytatását Alaszka sarkvidéki nemzeti vadrezervátumán, a lépést több környezetvédelmi szervezet is bírálta.
Doug Burgum amerikai belügyminiszter csütörtökön jelentette be 1,56 millió hektárnyi terület megnyitását a vadrezervátum part menti síkságain. Az érintett területen jegesmedvék, karibuk, jávorszarvasok, illetve bálnák és fókák is élnek.
A Guardian szerint az amerikai belügyminisztérium idén döntött az alaszkai nemzeti kőolajrezervátum olaj-és gázlelőhelyeinek adásvételéről is, 2019 óta ez lesz az első ilyen tranzakció a 23 millió hektáros területen. Trumpék lépése lényegében Joe Biden 2024-es döntésének visszavonása, a korábbi amerikai elnök ugyanis szövetségi védelmet adott a területnek.
Az amerikai belügy emellett újra kiadta a szükséges engedélyeket az Ambler Road projekt megkezdéséhez, a vitatott terv részeként az Izembek vadrezervátumon keresztül építenének meg egy több mint háromszáz kilométeres földutat.
Egy vadvédelmi szervezet szerint az út a rezervátumon átkelő több mint 200 ezer vándormadarat is veszélyeztetné. A projekt olyan őslakos törzseket is fenyeget, amelyek a területen vadásznak és halásznak.
Alaszkai kongresszusi képviselők viszont beálltak be Trumpék projektje mögé. Szerintük az út szükséges ahhoz, hogy hozzáférjenek egy 7 milliárd dolláros rézlelőhelyhez, valamint kobalthoz és cinkhez.
Az alaszkai vadvédelmi liga közleményben jelezte, hogy nem értenek egyet az amerikai kormány döntésével. A szervezet szerint a sarkvidéki vadrezervátum egy kincs, Trump pedig olyan politikát folytat, amely az olajvállalatokat helyezi előtérbe az emberek helyett. Mint írták, megnyitása már a fúrás előtt tönkretenné a Föld egyik ökológiailag jelentős területét.
Az Earthjustice nonprofit szervezet közölte, hogy az alaszkai olajfúrások bővítése olyan pótolhatatlan vadvilágot és kulturális hagyományokat veszélyeztet, amelyek sehol máshol nem léteznek a világon.
