Belgrád is bejelentkezett Trump és Putyin csúcstalálkozójára, közben olyat mondott a szerb külügyminiszter, amit a Kreml hallani sem akar
Belgrád is bejelentkezett házigazdának Donald Trump és Vlagyimir Putyin csúcstalálkozójára, amelyet az amerikai és az orosz elnök eredetileg Budapestre jelentett be. A szerb külügyminiszter erről a Foxnak adott interjúban beszélt, annak ellenére, hogy egyelőre csökkenni látszik az esélye bármilyen elnöki szintű találkozónak. Trump ugyanis abban a reményben közölte a csúcstalálkozó tervét, hogy ott érdemben előreléphetnek az Oroszország által Ukrajna ellen 2022 februárjában indított háború lezárása érdekében. Miután kiderült, hogy Putyin továbbra sem enged követeléseiből, Trump lemondta a találkozót, amelyre ezután csak akkor lenne hajlandó, ha biztosra vehetné, hogy megállapodással zárulna. Máskülönben csak megismétlődne az inkább Putyinnak hasznot hajtó alaszkai csúcstalálkozó.
Budapest pedig azért lett volna megfelelő helyszín a feleknek, mert – ahogy Trump mondta – az amerikai és az orosz elnök is kedveli Viktort, aki „jó házigazda lenne”. (Diplomáciailag Putyinnak vélhetően kiemelten értékes lenne, ha egy NATO- és EU-tag országban tarthatná a találkozót.)
Ehhez képest váratlan Marko Đurić bejelentése a belgrádi helyszínre vonatkozóan, már csak azért is, mert ezzel Budapesttel száll versenybe, miközben a szerb-magyar kormányszintű viszony kifejezetten jó. A szerb külügyminiszter arra hivatkozott, hogy „minden érintett féllel” baráti kapcsolatot ápol, igaz, ez – hasonlóan a magyar kormányhoz – a belgrádi vezetés részéről sokkal inkább érvényes Oroszországra, mint Ukrajnára.
Ugyanakkor Đurić tett egy olyan kijelentést, amely lényegében lenullázhatja Moszkva szemében a belgrádi helyszínt: „Szerbia támogatja minden ország szuverenitását és területi integritását az ENSZ által elismert határoknak megfelelően, beleértve Ukrajnát is.” Márpedig ez az álláspont ellentétben van az orosz követelésekkel, hiszen Oroszország 2014-ben a Krímet is egyoldalúan magához csatolta, majd 2022-ben Donyeck és Luhanszk megyéket is sajátjának nyilvánította, és még annak az évnek az őszén Zaporizzsja és Herszon megyékkel is így tett, helyi népszavazásokra hivatkozva, amelyek egyrészt törvénytelenek voltak, másrészt nem is tarthatták meg az érintett megyék egészén, mivel Oroszország ezeket a területeket a négy éve tartó háború ellenére sem tudta megszerezni, ez lényegében csak Luhanszk megye esetében teljesült.
Ehhez képest Orbán Viktor kijelentései arról, hogy Ukrajna „senkiföldje”, és a kormányzati utalások arra, hogy nem tudni, hol húzódnak az ország határai, sokkal kedvezőbben hangzanak a Kremlnek.
