Friedrich Merz kancellár szerint a szíriaiaknak, miután a hazájukban véget ért a polgárháború, már nincs okuk menedékjogot kérni Németországban, és arra fogják ösztönözni őket, hogy térjenek haza, hogy segítsenek az újjáépítésben.
A 14 éven át tartó szíriai polgárháború alatt Németország minden más uniós tagországnál több szír menekültet fogadott be, de a kancellár és a koalíciós kormány szerint miután 11 hónappal ezelőtt megbukott az Aszad-rezsim, megváltozott a helyzet. Merz arra számít, hogy a több mint egymillió Németországban élő szír önként fog hazatérni.
„Nincs már alapja a menedékjoguknak Németországban, ezért megkezdhetjük a repatriálásokat. Azok, akik megtagadják a visszatérést, a közeli jövőben deportálással nézhetnek szembe” – mondta a kancellár.
A kormányzati álláspont nem feltétlenül egységes, vagy legalábbis gyorsan változó, mert a múlt héten a Szíriába látogató német külügyminiszter, Johann Wadephul úgy ítélte meg, hogy nem sok szír fog visszatérni egy instabil országba, ahol nincsenek meg a méltóságteljes élet feltételei. Wadephul korábban szintén támogatta a kormány keményebb vonalát, ami így próbálja visszafogni a bevándorlásellenes Alternatív Németországért (AfD) párt térnyerését.
A kitoloncolásoknak lehetnek hátulütői is. Mára több százezer szíriai integrálódott a német társadalomba, jól beszéli a nyelvet és az elöregedő lakosságot fiatal munkaerővel frissítette fel. A Politico cikke szerint tavaly 287 ezer szír munkavállalót rögzítettek Németországban, és 83 ezren voltak olyanok, akik a német állampolgárságot is felvették.
Merz hétfőn még arról beszélt, hogy folytatják a bűncselekményt elkövető szírek deportálását, és bejelentette, hogy meghívta Ahmed as-Sám szír elnököt, hogy a kitoloncolásokról egyeztessenek.
Miután a gázai és az ukrajnai háború által elindított regionális dominónak köszönhetően 2024 végére végzetesen meggyengült a Szíriában az országot 1974 óta irányító Aszad-rezsim, török támogatású iszlamista milíciák vették át a hatalmat.
A tömeggyilkos rezsim bukásától a nemzetközi közvélemény Szíria stabilizálását várta el. Csakhogy az önmagát dzsihádista emírből nemzeti ellenállóvá, majd mérsékelt elnökké átfazonírozó Ahmed as-Sám vezette iszlamista kormányt – nemzetegyesítő retorikája ellenére – több etnikai-vallási kisebbség berzenkedve fogadta. 2025-ben Damaszkusz két véres belső konfliktusba is belecsúszott; előbb a Földközi-tenger mentén élő alavitákkal, majd a déli as-Suvejda térségének izraeli pártfogást élvező drúz törzseivel. A kormányzat fennhatóságát a mai napig nem tudta kiterjeszteni az északkeleti országrész kurd autonóm területére, illetve az Izrael által katonai no-go zónának minősített Dél-Szíriára.
A 14 milliónyi kül- és belföldön menedéket találó ember az ország nagy részében uralkodó béke ellenére a vártnál jóval lassabban szivárog vissza lakóhelyére. A kezdeti lelkesedés ellenére az ENSZ adatai szerint szeptember végéig alig egymillióan települtek vissza külföldről, rajtuk kívül még 1,8 millió belső menekült tért vissza otthonába.
A Middle East Institute elemzése szerint sok szíriai jelenleg csak tájékozódó jelleggel látogat haza, hogy felmérje, milyen esélyei vannak az újrakezdésre.
Az országot gazdaságilag elszigetelő amerikai szankciók 2025 tavaszi eltörlése óriási segítséget jelentett a pénzügyi stabilizációban, és megnyitotta az utat a külföldi befektetések előtt. Ennek ellenére a gazdasági lehetőségek még mindig szűkösek. Ali Faek Menla, a Sussexi Egyetem kutatója által ismertetett (részben általa megbecsült, részben hivatalos) adatai alapján a szíriai GDP az utolsó békeévhez képest 2024-re az ötödére zuhant, a háborús infláció pedig felzabálta a szíriai font amerikai dollárhoz viszonyított értékének 99,5 százalékát – miközben a Világbank július elején kiadott makrogazdasági elemzése (pdf) a 2025-ös évre is csak 1 százalékos növekedést prognosztizál.
A polgárháború emlékei nem csak a gazdaságban kísértenek: az infrastruktúra és az épületállomány jelentős része még mindig romokban hever, a vízellátás, az oktatás akadozik, a mezőgazdasági termelés újraindítását és a helyreállítási munkákat hátráltatja a harctereken heverő sokmilliónyi fel nem robbant lőszer.
A kormányzat fontos politikai eredményeként könyvelhető el, hogy október elején – az előzetesen ígértnél három évvel korábban – 1971 óta először sikerült lebonyolítani valódi téttel bíró választást. És bár a választás után felálló Népgyűlés a mandátumszerzés módja és a reprezentáció szempontjából nem nevezhető demokratikusnak, maga a választás mégis megmutatta a nemzetközi közvélemény számára, hogy az államapparátus és a helyi közigazgatás a nehézségek – több millió szír állampolgár például még mindig nem rendelkezik érvényes igazolvánnyal – ellenére is képes egy választási procedúra erőszakmentes lebonyolítására.
