Koalíciós feszültséget okozott Litvániában Szijjártó találkozója egy antiszemita pártelnökkel
Nagy feneket kerített Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter november 10-i litvániai útjának, csak a Facebookon hat posztban foglalkozott az utazással. Ennek során meglátogatta a balti légtérvédelemben NATO-szolgálatot teljesítő magyar honvédokat, és a harmadik világháború elhárításáról beszélt. A šiauliai bázison tett látogatása után a helyi Žemaitis étteremben találkozott Remigijus Žemaitaitisszal, Litvánia egyik legellentmondásosabb politikusával, ami belpolitikai felfordulást okozott a balti országban.
Szijjártó képes Facebook-posztjában így fogalmazott: „A litván politikusok meglehetősen ritkán nyilatkoznak pozitívan Magyarországról, ugyanis a litván kormánnyal teljesen ellentétesen látjuk az ukrajnai háború ügyét.
Litvánia második legnagyobb pártja, a Nemunas Hajnala nevű pártjával azonban sok mindenben hasonlóképpen gondolkodunk: mindketten patrióták vagyunk, fontosnak tartjuk, hogy az Európai Uniót erős tagországok és erős nemzetek alkossák, kiállunk a migrációval szemben és a józan észre alapozzuk a gazdaságpolitikánkat.”
Žemaitaitis azért ellentmondásos figurája a litván közéletnek, mert erősen antiszemita, korábbi megszólalásaiban sok mindenért a zsidóságot tette felelőssé. A 444 össze is szedett több olyan megszólalást, ami miatt botrányok övezik. Az egyik legdurvább így hangzott: „Meddig fognak még politikusaink térdelni a zsidók előtt, akik megölték népünket, és hozzájárultak a litvánok elnyomásához és kínzásához, valamint országunk elpusztításához? Mikor fognak a zsidók bocsánatot kérni tőlünk?” Korábban pedig arról beszélt, a 119 áldozatot követelő pirčiupiai mészárlást nem a nácik követték el, hanem „a litván zsidók az oroszokkal együtt”.
A New York Times tavalyi cikke megjegyezte, a litván közbeszédben jelen van egy olyan narratíva, miszerint az országban a náci megszállás idején megölt 200 ezer zsidó lakost a németek irtották ki, és a litvánok nem vettek részt ebben. A cikk egyébként megjegyzi, a litván szélsőjobb történelmi okokból nem szimpatizál úgy a putyini Oroszországgal, mint Orbán Viktor kormánya, Žemaitaitis is támogatta eddig Ukrajna katonai megsegítését.
A zsidóellenes politikus
Az 1982-es születésű, 43 éves Žemaitaitis bíróságokon és a választási bizottságnak is dolgozott, mielőtt a politikába került. 2009 óta tagja a Seimasnak, a litván parlamentnek, aminek 2018–2019-ben alelnöke volt, előtte két EP-képviselő tanácsadójaként is dolgozott. 2016–2020 között a Rend és Igazságosság párt elnöke volt, 2020-tól pedig a jobbközép Szabadság és Igazságosság párt elnökeként dolgozott az Lrytas portálon megjelent életrajza szerint. Žemaitaitis többször is bírálta a liberális, progresszív eszméket, az LMBTQ-közösséggel, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos kijelentései pedig sok vitát váltottak ki.
Az Európai Polgárjogi Unió (Liberties) már 2023-ban közleményben ítélte el a politikus mondatait. Felidézték, hogy a Facebookon olykor állatoknak, olykor alárendelt fajnak nevezte a zsidókat, akik szerinte felelősek a litvánok elleni, voltaképp a szovjetek által elkövetett elnyomásért. Az LRT felidézi, hogy amikor az izraeli hatóságok még a gázai háború előtt ledózeroltak Ciszjordániában egy olyan palesztin iskolát, amit a EU támogatott, arra így reagált: „Egy zsidó véletlen felmászott a létrára, és leesett; ragadjatok meg egy botot gyerekek, és öljétek meg azt a kis zsidót.”
Később barbárnak nevezte az izraelieket, valamint kommunistának az izraeli nagykövetet. Ingrida Šimonytė előző miniszterelnök izraeli látogatása idején közölte, a litvánok elleni népirtás nagyobb holokauszt volt, mint a zsidók elleni. Később azzal védekezett, hogy nem a zsidó nép, hanem az izraeli kormány ellen szóltak a mondatai.
A 2023 tavaszán tett antiszemita kijelentései miatt a Szabadság és Igazság felfüggesztette párttagságát. Eljárás is indult ellene, egy parlamenti vizsgálóbizottság megállapította, hogy Žemaitaitis megszegte esküjét, és megsértette az alkotmányt. 2024 februárjában felfüggesztették a mentelmi jogát, és büntetőeljárást indítottak ellene zaklatás és gyűlöletkeltés gyanújával. Ő azonban nem távozott a politikából, új pártot alapított Nemunas Hajnala néven (litvánul Nemuno Aušra, ami az ország legfontosabb folyójára, a Nyemanra, illetve az első litván nyelvű újság nevére utal). 2024 májusában elvesztette parlamenti mandátumát, de az októberi választáson visszaszerezte. A Nemunas Hajnala közel 15 százalékot kapott, 20 mandátumot szerzett a 141 fős Seimasban, és jelenleg is ekkora a támogatottsága.
A populista-nacionalista Nemunas Hajnala ezután a Litván Szociáldemokrata Párttal és a Demokraták Uniója „Litvániáért” nevű középbal párttal lépett különös koalícióra. Rögtön széles körű és nemzetközi tiltakozás kezdődött, litván NGO-k nyílt levélben álltak ki a Nemunas Hajnala bevonása ellen. Német, lengyel és izraeli politikusok, zsidó szervezetek is tiltakoztak, több ezren tüntettek Vilniusban. Žemaitaitis parlamenti eskütételekor kivonult a parlamentből a liberális és a konzervatív frakció is. Gitanas Nausėda államfő pedig közölte, nem hajlandó nemunasos politikusoknak miniszteri kinevezést adni, így külsős szakértőket vitt a párt a kormányba.
Szijjártó látogatása pont azután történt, hogy szombaton újabb két évre a Nemunas Hajnala elnökének választották Žemaitaitist. Eredetileg a két pártalelnök indult volna el ellene, de a pártkongresszus előtt mindketten visszaléptek.
Žemaitaitis és Szijjártó találkozója azért is ellentmondásos, mert a magyar kormány az utóbbi években rendre kiállt Benjámin Netanjahu izraeli kormánya mellett. Így többek között a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) is elindította Magyarország kilépését, hogy a Budapestre látogató, ICC-körözés alatt álló Netanjahut ne kelljen őrizetbe vennie. Tavaly júniusban Szijjártó azt nyilatkozta, Magyarországon teljességgel elképzelhetetlenek a Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban látott Izrael-ellenes, antiszemita jelenetek. Ugyanerről beszélt – a migrációval összekötve – egy izraeli konferencián egy évvel később.
Belpolitikai perpatvar a Szijjártó-vizitből
A litván LRT közmédia szerint Szijjártó Pétert alapból egy nem túl magas rangú kormánytag, Sigitas Mitkus külügyminiszter-helyettes fogadta Šiauliaiban. Litvániai látogatásán a magyar miniszter nem találkozott se Gitanas Nausėda államfővel, se Inga Ruginienė kormányfővel, se Kęstutis Budrys külügyminiszterrel – bár a miniszterelnök Izlandon, a külügy vezetője az Egyesült Államokban járt ekkor.
Remigijus Žemaitaitisszal azonban találkozott a magyar miniszter, aki ugyan az egyik kormánypárt elnöke, de nincs semmilyen pozíciója a kabinetben. Az LRT azt írta hétfőn, hogy Žemaitaitis épp azzal védekezett a Szijjártó-találkozó után, hogy nem volt oka értesíteni a kormányt vagy az államfőt a találkozójáról.
Ahhoz képest, hogy Žemaitaitis nem tölt be kormányzati pozíciót, azt írta, „megkapó és történelmi nap ez Litvániának”, és „a külpolitika apró lépésekkel kezdődik”. Erre Ignas Dobrovolskas miniszterelnöki tanácsadó azt reagálta, hogy hadd legyen Litvániának egyetlen külpolitikai irányultsága.
A jogalkotók ugyan találkozhatnak külföldi politikusokkal, „de a külpolitikát a kormányzat az elnökkel alakítja és hajtja végre”.
Alternatív külpolitika márpedig nincs szerinte, a kormányzati irányvonalat kell követni, „különösen egy ilyen geopolitikailag érzékeny időszakban”. Az elnöki hivatal már keményebben reagált az LRT szerint, közölték, hogy Žemaitaitis „alternatív valóságban él”.
Žemaitaitis a BNS hírportálnak azt mondta, baráti légkörben zajlott a Szijjártóval közös, kétórás megbeszélés. „Megköszöntük Magyarországnak a szolidaritását és lojalitását partnerként – a pilótáik kulcsfontosságúak voltak a NATO légtérvédelmi missziójában, 19 riasztással” – fogalmazott. Szerinte ha a magyarok nem lettek volna, az orosz vagy belarusz drónok ki tudja, hova estek volna.
„Miért kellett volna értesítenem bárkit is? Ez egy demokratikus ország, nem a Kreml” – reagált arra, hogy nem szólt a találkozóról az ország vezetésének.
Nausėda köztársasági elnök múlt hét kedden is megszólalt az ügyben, a litván Delfi szerint azt mondta, Žemaitaitis külpolitikai álláspontja „többé nem vicces”. Szerinte alapvető ellentmondások vannak a kormánykoalíció külpolitikája, és „a koalíciós partner álláspontja” közt. Nausėda már-már ultimátumszerűen fogalmazott: „Remélem, egy komoly beszélgetés fog megtörténni a kormányzó koalícióban. Nem lehetséges két út: vagy van egy út, amiben mindegyik kormánykoalíciós párt megegyezik a stratégiai külpolitikai célokról és módszerekről, vagy nem ezt teszik, és akkor külön utakon mennek tovább.” A Delfi egyébként arról ír, a találkozón valamiféle dokumentumokat is aláírtak, de egyelőre nem tudni, miről.
Mindenesetre Žemaitaitis egyre hevesebben kritizálja Kęstutis Budrys külügyminisztert, illetve a pártja ellen áskálódó középpártokat. A BNS szerint ezt a kritikát a Nemunas más frakciótagjai is átvették, többek közt kritizálva a belarusz határ lezárását – ahonnan korábban cigarettacsempész ballonok érkeztek a litván légtérbe. A határzár miatt mintegy 1100 litván áruszállító teherautó ragadt Belaruszban a múlt héten, és a belarusz rezsim már ezek lefoglalásával fenyeget.
Žemaitaitis érdekes ügye volt még, hogy az év elején levelet küldött a korábban Elon Musk vezette amerikai kormányzati hatékonysági hivatalnak, a DOGE-nak. Ebben arról érdeklődött, mennyi és milyen célú támogatásokat kaptak korábban Amerikából litván nem kormányzati szervezetek. Egy oknyomozó újságíró összevetette a levelet Robert Fico szlovák miniszterelnök hasonló levelével, és szinte teljes egyezést talált. Žemaitaitis erre azt reagálta, az asszisztensei szövegezték a levelet, valószínűleg „találtak valami hasonlót az interneten”. Az LRT cikke megemlíti, hogy a USAID programoknak a térségben először Orbán Viktor ment neki, aki a pénzeket elfogadó szervezeteket külföldi ügynöknek bélyegezte.
A szélsőséges politikus tovább fokozta a koalíciós feszültséget, kedden már azt jelentette ki, pártjának frakciója nem támogatja a következő évi költségvetést, ha javaslataikat nem szövik bele. A fő követelésük, hogy nagyobb forrásokat biztosítson az állam a határőrségnek és a rendőrségnek. Mindaugas Sinkevičius, a szociáldemokraták elnöke azt mondta, a büdzsé „nem gumiból van”, hogy módosítgatható legyen, és szerinte Žemaitaitis csak a figyelmet akarja felhívni magára. Hozzátette, ha a költségvetést nem fogadják el, az a kormánykoalíció végét jelenti. Ingrida Šimonytė korábbi miniszterelnököt arról kérdezték az LRT szerint, meddig tarthat ki a koalíció. Válasza szerint addig, amíg a köztársasági és a miniszterelnök hagyják, hogy kigúnyolják őket. Hozzátette:
„Nem tudom megsaccolni, mennyi Stockholm-szindróma létezik a koalíción belül, és meddig fogják még ezt tolerálni.”
