Nagy visszhangot váltott ki, hogy Trump alelnöke arról beszélt: azt reméli, hindu felesége majd egyszer keresztény lesz

A kereszténység és a hazafiság összefüggéséről kérdezték még múlt hónapban a Mississippi Egyetemen J. D. Vance amerikai alelnököt, a téma pedig most újra előkerült, miután számos forrásból kritika érte Vance válaszát. Az amerikai alelnök a vallásról beszélt: felesége nem keresztényként nőtt fel, hanem egy hindu, bár szerinte nem különösebben vallásos családban nevelkedett Dél-Kaliforniában.

„Remélem, hogy végül őt is valahogy ugyanaz a dolog fogja megérinteni, mint engem a templomban. Őszintén kívánom, mert hiszek a kereszténységben, és remélem, hogy végül a feleségem is ugyanígy látja majd” – mondta a CNN szerint Vance, aki evangéliumi keresztényként nőtt fel, majd 2019-ben áttért a katolikus hitre. Az alelnök nyilatkozata után vita alakult ki az indiaiak és az indiai diaszpóra tagjai között.

Vance egy azóta törölt hozzászólásra válaszolva végül pontosította, amit mondott azzal, hogy „sok vegyes vallású házasságban élő emberhez hasonlóan” ő is reméli, hogy a felesége egy napon ugyanúgy látja majd a dolgokat, mint ő, de ettől függetlenül továbbra is támogatni fogja őt.

Az alelnök az októberi felszólalásában úgy fogalmazott, feleségével mindketten agnosztikusok (azokat nevezzük agnosztikusoknak, akik szerint a valóság végső dolgai, Isten vagy istenségek létezését nem tudjuk megismerni, nem tudhatjuk, hogy léteznek-e vagy nem, és e tudás nélkül kell élnünk a világon) vagy ateisták voltak, amikor találkoztak. „Úgy döntöttünk, hogy keresztényként neveljük a gyerekeinket” – mondta az alelnök hozzátéve, hogy 8 éves fiuk például egy évvel azelőtt volt elsőáldozó.

Vance felesége még ezelőtt, júniusban beszélt egy interjúban arról, hogy milyen egy vegyes vallású házasságban nevelni a gyerekeiket, és hogy érinti ez őt. „Nem vagyok katolikus, és nem áll szándékomban áttérni vagy ilyesmi” – mondta a lap szerint Usha Vance, aki kitért arra is, hogy a gyerekeik bár katolikus iskolába járnak, „ők választhatják meg, hogy katolikusnak akarnak-e keresztelkedni”. A családján keresztül a hindu hittel és hagyományokkal is találkoznak, különösen mivel Usha Vance nagymamája aktívan gyakorolja a vallását.

A múlt havi eseményen az alelnök azt is mondta, hogy „az egyik legfontosabb keresztény alapelv a szabad akarat tiszteletben tartása”. Kijelentéseit több újságcikkben is kritizálták.

„Vance kénytelen volt kijelenteni, hogy a feleségét valóban hindu légkörben nevelték, de nem annyira hinduként” – írta például Shubhangi Sharma, a CNN-News18 szerkesztője egy véleményrovatban. „Egy olyan politikai légkörben, amely ennyire az indiai bevándorlókkal szemben áll, ez nem csupán személyes. Ez politikai ügy, ez egy elnöki felhívás a kereszténység felvételére.”

Chad Bauman, az indianai Butler Egyetem vallástudományi professzora, akinek kutatásai a hinduk és a keresztények viszonyára fókuszálnak, azt mondta a lapnak, hogy a vallásról alkotott felfogásbeli különbségek és a gyarmatosítás miatt „sok hindu ma is egyfajta emészthetetlen »idegen hitnek« tekinti a kereszténységet”. Bauman úgy gondolja, hogy Vance megjegyzései ráerősítettek arra a gyakori sztereotípiára, amely sok hindu körében él a vallásról Trump Amerikájában: „Amerika nem a vallási tolerancia és pluralizmus nemzete, hanem olyan, amely a kereszténységet minden más vallással szemben előnyben részesíti.”

Vance még október végén reagált is a kritikákra az X-en, azt írta, felesége nem keresztény, és nem tervezi, hogy felvegye a kereszténységet, ráadásul évekkel korábban épp felesége biztatta, hogy „újra foglalkozzon” a hitével. „De sok más vallásközi házasságban – vagy bármilyen vallásközi kapcsolatban – élő emberhez hasonlóan remélem, hogy egy napon ő is úgy fogja látni a dolgokat, mint én” – folytatja. „Mindenesetre továbbra is szeretni és támogatni fogom őt, és beszélgetni fogok vele a hitről, az életről és minden másról, mert ő a feleségem.”

Cikkünk címét 2025.11.21-én 10:31-kor pontosítottuk.