Reuters: Trump a fegyverszállítás leállításával akarja belekényszeríteni Ukrajnát az oroszoknak kedvező megállapodásba
Szerdán a nemzetközi sajtóban kiszivárgott egy olyan 28 pontos terv, amiből kiderült, Donald Trump újabb kézifékes fordulót mutatott be az orosz-ukrán békefronton. Az amerikai és az orosz elnök főtárgyalói, Steve Witkoff és Kirill Dmitrijev által közösen írt (bár egyes oroszos mondatszerkezetek alapján valószínűleg az utóbbi által szövegezett) tervezet egyebek mellett javasolja a teljes Luhanszk és Donyeck megyékből álló Donbasz régió Oroszországhoz csatolását, az ukrán hadsereg létszámának megfelezését – egy közelebbről nem tisztázott amerikai biztonsági garancia fejében.
A Telexen is részletesen ismertetett-elemzett tervezet alapján az amerikai fél mintha ismét visszakanyarodott volna az oroszoknak kedvezőbb útra, amit az alaszkai csúcstalálkozón képviselt Donald Trump. A Reuters információi szerint a Trump-kormány úgy akarja kicsikarni Ukrajna jóváhagyását a békemegállapodáshoz, hogy
megfenyegette Kijevet az amerikai hírszerzési adatok és a fegyverszállítmányok visszatartásával.
Az amerikai hírügynökségnek két bennfentes is azt mondta, hogy „Ukrajna minden korábbinál nagyobb nyomás alatt áll”, és Washington azt követeli, hogy Zelenszkij „jövő csütörtökig” (azaz november 27-ig) írja alá a keretmegállapodást. Az USA 2025 márciusában egyszer már befagyasztotta az Ukrajnát segítő hírszerzési információk átadását, azonban ezt az intézkedést később feloldotta. Sőt, októbertől kezdve olyan hírszerzési információkat is biztosít Ukrajnának, melyek segítségével hatékonyabban tudnak becélozni távoli orosz energetikai létesítményeket.
Az Ukrajna számára gyakorlatilag elfogadhatalan feltételekről való amerikai-orosz egyetértésre természetesen megkondultak a vészharangok az európai fővárosokban. Pénteken Friedrich Merz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök is felhívta Volodimir Zelenszkijt, hogy támogatásáról biztosítsa az ukrán elnököt országának „a tartós és igazságos békéhez vezető útján”. Az ukrán elnök köszönetet mondott az európai hatalmaknak az „Ukrajnának és az ország lakosságának nyújtott elvhű támogatásáért”.
A német kancellár szóvivője szerint az európai vezetők üdvözölték „a háború lezárásáért tett amerikai erőfeszítéseket”, például Ukrajna szuverenitásának védelme érdekében „erőteljes biztonsági garanciák” biztosításának szándékát. A Washingtonra hintett udvarias szólamok mellett azonban az európai vezetők deklarálták, hogy
„Bármilyen, az európai államokat, az Európai Uniót vagy a NATO-t érintő békemegállapodáshoz elengedhetetlen az európai partnerek egyetértése vagy a szövetségesek közti konszenzus”
Donald Tusk lengyel miniszterelnök ezt egy twitter-posztban azt is leszögezte, hogy „minden tárgyalásnak Ukrajna részvételével kell zajlania”. Kaja Kallas, az EU külügyi főbiztosa és Petr Pavel cseh elnök az Oroszország számára kedvező feltételekre utalva egyaránt azt nyilatkozták, hogy
„Egy békemegállapodás nem büntetheti az áldozatot és nem hagyhatja figyelmen kívül az agresszor bűneit”
Kallas szerint ugyanis „ha engedünk az agressziónak, akkor az még több agresszióra bátorít, és ez veszélyes”
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra figyelmeztette Kijevet, hogy vagy most tárgyalásokba kezd a háború lezárásáról, vagy pedig újabb területi veszteségekkel kell szembenéznie. Peszkov érdekes módon azt állította, hogy Moszkvába hivatalosan még nem érkezett meg az általa amerikainak titulált béketervezet.
