Méltánytalan, hogy az óriásbirtokok viszik el a kifizetések 90 százalékát – az EP agrártestületének elnökével beszélgettünk

„Nagyon-nagyon vad megbeszélés volt,

és nagyrészt nem túl barátságos” – idézte fel az Európai Parlament (EP) mezőgazdasági szaktestületének elnöke, amikor először szembesültek a 2028 és 2034 közötti uniós költségvetés tervezetével júliusban. Veronika Vrecionovát meglepte, hogy a nekik tartott bemutatóján „életben hagyott minket” az Európai Bizottság agrárbiztosa.

Az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) EP-képviselője a Telexnek felemlegette, hogy nem volt idejük előzetesen átolvasni a tervezetet, így csak az augusztusi szünet utánra tudták igazán áttanulmányozni. Sok volt az előzetes pletyka, ezért számítottak rá, hogy kevesebb pénz jut a mezőgazdaságra, és változik a büdzsé szerkezete, de a javaslat így is „eléggé sokkoló” volt.

Ahogy arról korábban írtunk, a javaslat egy-egy nemzeti terv alá rendelné a közös agrárpolitikai forrásokat. A jelenlegi két részéből a nagyobbikra, a most nagyjából négyötödöt kitevő, hektáralapú közvetlen kifizetésekre közel 300 milliárd eurót különítene el, a kisebbiket, a pályázatokon kiosztott mezőgazdasági-vidékfejlesztési forrásokat pedig gyakorlatilag együtt kezelné több másik alappal.

Vrecionová szerint azzal, hogy a nyári szünet után sikerült egy asztalhoz ültetni a bizottságiakat az EP-vel, tíz százalékkal többet szereztek. Ezzel az alkura utalt, amellyel a közös forrásokból ennyit kellene „vidéki célra” költeni. Még az egyeztetések elején vannak, szeretnék folytatni ezt a nyomásgyakorlást, de a pénz csak az egyik fele a történetnek, a másik a költségvetés szerkezete, és a szabályok egyszerűsítésével is pénzt, időt spórolhatnak.

Az Európai Bizottság kötelezővé tenne egy plafont a kifizetéseknél, egy kisebb határtól pedig fokozatos csökkentést (degressziót), de felmerült, hogy ez mennyire korlátozhatja a forráscsökkentést a nagyobb gazdákra nézve. Vrecionová szerint a plafon maximális összege nagyon alacsony, meg kell próbálniuk növelni, de egy „realisztikusabb” plafonnal és degresszióval jobban fel tudják használni a meglévő pénzt, oda irányíthatják, ahol szükség van rá.

A cseh képviselő szerint a hazájához hasonló volt szocialista országokban nagyok a kifizetések közötti különbségek, Szlovákiában és a volt keletnémet tartományokban is óriásbirtokok viszik el a kifizetések 90 százalékát, amit méltánytalannak tartott. Nem kell „megsemmisíteni” ezeket, de ez nem ok arra, hogy közpénzt fizessenek nekik. Szerinte többek között Csehországban is probléma, hogy a néhány nagy és sok kicsi, családi gazdaság mellett egyre kevesebb a közepes méretű. Egyetértett azzal, hogy a túlnyomórészt hektáralapú támogatások a kevésbé munkaerő-igényes, egyetlen terményre szakosodott szántóföldi növénytermesztést részesítik előnyben.

„Szerintem ez nonszensz” – válaszolta a felvetésre, amely a mezőgazdasági támogatások csökkentését Ukrajna támogatásával kapcsolná össze. Vrecionová pártja, az ODS az euroszkeptikus-konzervatív ECR frakcióhoz tartozik, 2023 decemberében Orbán Viktor csak idő kérdésének nevezte, hogy a Fidesz ehhez csatlakozzon, de aztán több másik erővel együtt megalapították a Patrióták Európáért csoportot, ami azóta a második legnagyobb frakcióvá nőtte ki magát.

„Nem lehet összehasonlítani ezt a pénzt”, Ukrajnának kevesebbet szánnak a hétéves költségvetésben. Támogatta, hogy Ukrajnát és más tagjelölteket felvegyenek az EU-ba, amelyeknek erős a mezőgazdasága, de azt is megemlítette, hogy az ottani nagy gazdaságok gyakran olyan uniós tagállamok cégeinek kezében vannak, mint Németország. A kifizetési határt részben az ukrajnai óriásbirtokok miatt is szükségesnek tartotta, de abban is biztos volt, hogy Ukrajnát átmeneti időszakkal vennék fel, és szerinte nem várható, hogy öt éven belül tagságot kapna.

Úgy gondolta, hogy a tervezetben benne fog maradni a jogállami feltételesség kiterjesztése a mezőgazdasági támogatásokra. „Nagyon veszélyes játéknak” tartotta, hogy ezt egyesek kihasználhatják és a közvéleményt az EU ellen hangolhatják, ezért nem pártolta ezt a fajta nyomásgyakorlást a „problémás politikusok” ellen.