Európa békeajánlata: előbb legyen tűzszünet, azt tartsák be, aztán egyeztessen Ukrajna és Oroszország a területekről
Egy, az amerikaihoz képest alaposan átalakított béketervvel álltak elő európai országok a vasárnap genfi tárgyalásokon – írja a Guardian. A múlt héten Donald Trump kormánya által közzétett, 28 pontos, kritikusai szerint az oroszoknak kedvező béketerv alternatívája több engedményt adna Kijevnek.
Az európai terv szerint előbb fegyverszünet kellene az ukrajnai háborúban, azután lehetne beszélni a területi változásokról. A területcserék alapja a mostani érintkezési vonal, tehát a front lenne. A tűzszünetet az amerikaiak ellenőriznék. A terv nem számol azzal, hogy Ukrajnának ki kéne vonulnia azokból a donbaszi városokból, amiket még ellenőriz. A javaslat szerint a területi kérdésekre a teljes és feltétel nélküli tűzszünet megvalósulása után térnének rá, azok kiindulópontját a jelenlegi frontvonal jelentené. Megállapodás esetén Ukrajna vállalná, hogy nem kísérli meg katonai eszközökkel visszaszerezni az Oroszország által megszállt területeit, Oroszország pedig elfogadná, hogy nem terjeszkedik túl az abban rögzített határokon. A biztonsági garanciák nem érvényesek, ha ezt a kötelezettséget megszegik – írták az MTI szerint.
Ukrajna NATO-tagságát se zárná ki a terv, bár megjegyzi, nincs konszenzus erről a szövetségen belül – a magyar kormány sem lelkesedik az ötletért. A szöveg szerint Oroszország és Ukrajna, valamint a NATO között teljes és átfogó megnemtámadási megállapodás jönne létre. A tervben szerepel, hogy Oroszországnak át kéne adnia a megszállt zaporizzsjai atomerőművet a Nemzetközi Atomenergia Hivatalnak, és a megtermelt áramot felerészben az ukránok, felerészben az oroszok kapnák.
Az ukrán hadsereg maximum 800 ezer fős lehetne – az amerikai terv 600 ezerben húzta meg a felső határt.
A Nyugaton befagyasztott orosz vagyont Ukrajna újjáépítésére fordítanák, és nem kapnának belőle az amerikai befektetők. Ha Oroszország betartaná a tűzszünetet, lépcsőzetesen eltörölnék a vele szemben 2014 óta érvényben lévő szankciókat, és visszavennék a G7-té szűkült, ezáltal G8-ra bővülő országcsoportba. A terv kitér még a gabonakereskedelemre, a dnyeperi hajózásra, az atomfegyver-korlátozásra, az elrabolt ukrajnai gyerekek sorsára és az ukrajnai választások megtartására is.
„Egy élő, lélegző dokumentum”
A Guardian megjegyzi, a dél-afrikai G20-as csúcstalálkozón már jelezték európai vezetők, hogy a Fehér Ház béketervén kéne még dolgozni. Donald Tusk lengyel kormányfő fel is tette a kérdést, tudni kéne, ki írta valójában a tervet és hol készült – utalva arra az amerikai szenátorok által is elmondott aggályra, hogy Moszkva keze van a dologban. Felmerült, hogy oroszul írták meg, és utólag fordították le angolra. Marco Rubio külügyminiszter szerint amerikaiak írták a tervet, de meghallgatták az ukrán és orosz feleket is előtte.
Rubio egyébként vasárnap az eddigi legeredményesebbnek minősítette a tárgyalásokat az ukrán féllel. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij külön bejegyzésben háláját fejezte ki Trump és a csúcstalálkozó résztvevői felé. Mindezt azok után, hogy Trump eléggé kiosztotta Zelenszkijt saját csatornáin, és arról írt, hogy az ukrán vezetés alkalmatlan és hálátlan.
Rubio később azt is elmondta Genfben, hogy a béketervük „egy élő, lélegző dokumentum”, ami folyamatosan változik, és a nyitva maradt témák és kérdések nem leküzdhetetlenek. „Egyszerűen több időre van szükségünk, mint amennyink ma volt” – tette hozzá a CNN szerint. Rubio szerint „az oroszoknak is lesz itt egy szavazatuk”, velük is egyeztetni fognak. A miniszter szerint Donald Trump elégedett a haladással.
Rubio tett egy utalást arra is, hogy a korábban az ukránoknak megadott csütörtöki határidő nincs kőbe vésve. Az amerikai fél addig akarta, hogy az ukránok elfogadják a tervet. Rubio is azt mondta, oda lenne érte az amerikai fél, ha csütörtökig sikerülne elfogadni a szöveget, de felőle lehet péntek, szerda vagy a rákövetkező hét hétfője is, legyen meg mihamarabb, mert közben emberek halnak meg. Rubio azt is mondta, elismerik, hogy Ukrajnának biztonsági garanciákra van szüksége, hogy Ukrajna biztonságban érezze magát, „és soha többé ne rohanják le vagy támadják meg újra”.
Volodimir Zelenszkij azt mondta, lényegi előrelépések történtek Genfben, és hogy nagyon óvatos lépésekkel haladnak a háború lezárása felé. Az elnök szerint „vannak jelei, hogy Trump elnök úr csapata figyel” az ukránokra. Elmondta még, a prioritásuk a béke, a garantált biztonság, a tisztelet a népük felé, kiemelve azokat, akik az életüket áldozták Ukrajna megvédéséért. Zelenszkij ezen a napon megbeszéléseket folytatott a francia, német, kanadai, horvát és luxemburgi vezetőkkel is.
Trump pontjai
A 28 pontból álló amerikai béketerv szerdán szivárgott ki, ebben az áll, hogy egész Donbasz Oroszországhoz kerülne, továbbá Putyin megtarthatná a megszállt Krímet, délen pedig a Dnyeper mentén húznák meg az új államhatárt. Ukrajna a terv szerint nem lehetne a NATO tagja, nem léphetnének a területére NATO-csapatok, de valamiféle homályos amerikai biztonsági garanciát kapna. Volodimir Zelenszkij kormánya jövő hét csütörtökig kapott határidőt, hogy válaszoljon erre. A tervről itt írtunk bővebben.
Még szombaton Donald Trump arról beszélt, hogy a terv nem „végleges ajánlat” Ukrajna számára. A jelenlegi trumpi terv Oroszország számára elfogadható, Zelenszkij viszont leszögezte, nem fogja elárulni hazája nemzeti érdekeit. Az európai vezetők közös nyilatkozatot adtak ki Trump béketervéről, amiben azt írták, a határokat nem szabad erőszakkal megváltoztatni. Orbán Viktor levélben szólította fel Ursula von der Leyent, hogy az EU feltétel nélkül álljon be Donald Trump 28 pontos ukrajnai béketervének támogatása mögé.
A Sky News szerint Vlagyimir Putyin pénteken felszólalt az Orosz Biztonsági Tanács ülésén, és azt mondta: Oroszország megkapta az Egyesült Államok 28 pontos béketervét az ukrajnai háborúra. Hozzátette, hogy a terv alapul szolgálhat egy végső békére, de a szöveget részletesen nem vitatták meg Oroszországgal. Azt is nyilatkozta, hogy Trump javaslatát az augusztusi alaszkai csúcstalálkozón vitatták meg.
